BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Sokadjára vagyunk itt a parlamentben a gyermekvédelmi törvény módosítása kapcsán. A legutóbb egy elég parázs vita alakult ki, amikor a gyöngyösi és az agárdi gyermekbántalmazás ügyében módosítottuk a gyermekvédelmi törvényt. Itt szeretném felhívni a figyelmet - mert államtitkár úr is többször hivatkozott rá - arra a gyalázatra, hogy közben enyhítették a büntetést másodfokon ezzel az üggyel kapcsolatban.
Vitatkozhatunk itt a parlamentben, meg módosíthatjuk havonta a gyermekvédelmi törvényt, ha nem vesszük tudomásul, hogy nem működik jól a jelzőrendszer. Előttem képviselő asszony és államtitkár úr is nagyon sokat beszélt a jelzőrendszerről, a gyermekek védelméről, a gyermekeket ért szexuális erőszakról, visszaélésekről. Felhívnám a figyelmet, erre való az isztambuli egyezmény ratifikálása. Jó lenne, ha végre ebben az ügyben is lépnénk valamit. A jelzőrendszer megerősítése... - lehet egységes módszertan kialakításáról beszélni.
Államtitkár Úr! Attól, hogy módszertant vezetünk be, még nem fognak az ügyek megszűnni, nem fognak a bántalmazások megszűnni. Mi fog változni, ha módszertant vezetünk be, és közben meg továbbra is zajlanak ezek az ügyek, és a bíróság meg másodfokon csökkenteni fogja az ítéletet? Úgy hangzik az indoklás: „Az indoklásban megjegyezték, a törvényszék a maximális büntetést szabta ki, a másodfokon azonban figyelemmel volt a vádlottak korlátozottságára.” Az orvosi vélemény szerint ugyanis a szülők az egészséges étkezés megszállottjai voltak, és emiatt tudatuk beszűkült, ezért enyhítették a büntetést. Nem érdekel, hogy beszűkült a tudatuk vagy sem, az a gyermek meghalt, az ellátórendszer szeme láttára halt meg az a gyermek.
A következő pont, a képviselő asszony is beszélt arról, hogy a jövőben a gyermekjogi képviselő jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekekkel személyesen a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának - ideértve a nevelőszülőt is - jelenléte nélkül találkozni, ezt lehetővé teszik a gyermekvédelmi gyám esetén is. Államtitkár úr hivatkozott pont a bicskei gyermekotthonban történtekre, hogy nőtt a feltárt esetek száma, és szükséges ennek az intézkedésnek a bevezetése.
(16.30)
Én csak így fogalmazok meg kérdéseket. Mennyire fogja a gyerekeket megviselni? Mennyire ismerik, most mi a tapasztalat, a gyermekvédelmi gyámokat a gyermekek? Mert mindig azt látjuk az esetekben, hogy ezek a gyerekek nagyon bezárkózottak. Plusz idegen ember bevonása mennyire segíti, vagy mennyire lehet sikeres ez?
A nevelőszülői hálózat vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének kinevezése, megbízása, valamint ismételt kinevezése előtt a kinevezési megbízási jogkör gyakorlójának feladata lesz meggyőződni az érintett személy vezetői alkalmasságáról. Hát, a pályázat erről szól, eddig is erről szólt. Nem, államtitkár úr? Megkérdezhetik az előző munkáltatót, hogy milyen magatartást tanúsított a gyermekekkel szemben. Mi van, ha nem volt előző munkáltatója, mert ez az első pályázata? Olyan dolgokról beszélünk, amiket a valós élet meghazudtol.
Úgy folytatódik a törvény, hogy ugyanezt a mechanizmust bevezetik a nevelőszülőknél is. Kit kérdeznek meg a nevelőszülőknél? A szomszédot? Kitől fognak tájékozódni, hogy ő alkalmas? Eddig nem kellett volna, államtitkár úr, nagyobb vizsgálatot lefolytatni? Nem tudom, államtitkár úr tudja-e, hogy vidéken megélhetésből nevelőszülő nagyon sok ember, és rabszolgasorban is vannak gyerekek. Sorolhatnék településeket akár a saját körzetemből. Megélhetésből hozzák ki a gyerekeket, és olyan körülmények között! A kutyámat nem bíznám rá sok nevelőszülőre, bocsánat, nemhogy gyereket neveljen. Meg kellene előzni! De kitől fognak információkat begyűjteni, államtitkár úr?
A családok átmeneti otthonát illetően itt egy nagyon szűk határidőt szabnak, hogy ez a 46 intézmény átalakuljon, november 15., ha jól emlékszem, hogy betagozódjanak az előírt keretekbe. Meg tudják-e tenni ezek az intézmények november 15-ig? Fel tudnak-e erre készülni?
Államtitkár úr hivatkozik a törvényre, hogy a 12 férőhelynél kisebb intézményekről beszélünk a 46 intézménynél. Miért baj az, ha 12 férőhelynél kisebb? Nem az a jobb, hogy minél kisebb? Csak kérdéseket teszek fel, államtitkár úr. Nem az-e a jobb, hogy minél több felnőtt kevesebb gyerekkel, hogy minél több figyelmet tudjanak fordítani? Én azt gondolom, hogy nem ez a 46 intézmény kellene hogy szemet szúrjon a kormánynak.
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat új tevékenysége a kríziskezelő szolgáltatás bevezetése több gyermek áldozattá válása vagy a gyermek áldozattá válásának több gyermekre vonatkozó jelentős hatása esetén, a gyermekeket ért trauma feldolgozása és az ellátást biztosító szakemberek tevékenységének támogatása érdekében. Én szeretném, ha egy kicsit államtitkár úr visszatérne, hogy mik ezek a krízishelyzetek.
Megint visszatérek az isztambuli egyezményre. Nagyon sok mindent meg tudnánk oldani az isztambuli egyezmény ratifikálásával is, a költségvetés biztosításával.
Nem azt fogja-e jelenteni, hogy pluszterheket fognak az ellátórendszerre rátolni, forrást nem fognak hozzá biztosítani? Amúgy is ebben a gyermekjóléti rendszerben, a védőnői hálózatban, a gyermekorvosi hálózatban vagy a pedagógusoknál, nagyon jól látjuk, egyre nagyobb szakemberhiány van. Lesz pluszember rá, államtitkár úr, vagy csak arról szól a történet, hogy újabb terheket akarunk rárakni ezekre az emberekre, az amúgy is hiányos szakembergárdára?
A büntető törvénykönyv módosítása. Képviselő asszony egy nagyon fontos mondatot kihagyott ebből a törvényből, de fel fogom olvasni, mert ezt meg kell hallgatni: „A hatályos Btk. a foglalkoztatástól eltiltás büntetés kiszabását csak lehetőségként szabályozza, az a bíróság mérlegelésétől függően alkalmazható. Ugyanakkor ezekkel az elkövetőkkel szemben, akik gyermekek sérelmére követtek el nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt vagy kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt, a gyermekek fokozott védelme érdekében főszabályként indokolt előírni az olyan foglalkoztatástól eltiltás alkalmazását, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állnának.” És jön a legérdekesebb mondat: „A bírói mérlegelés lehetőségének fenntartása érdekében e főszabály alól különösen méltánylást érdemlő esetben kivételt enged a törvényjavaslat.” Milyen kivételt, államtitkár úr? Miről beszélünk? Kivéve a gyevi bíró? A bicskei gyermekotthon vezetője, akit augusztus 20-án Balog Zoltán miniszter kitüntetett?
Államtitkár úr, ha szigorítani akarjuk, akkor ne tegyünk már bele egy olyan félmondatot, hogy kivéve. Mit lehet ezen mérlegelni, hogy ha valaki gyermekekkel szexuálisan vagy bármilyen módon visszaél, főleg egy intézményben?!
És most fel lehetne hozni a gödi esetet, ami most robbant ki tegnap, hogy fogyatékos emberek… - és szeretném, ha erről is beszélne államtitkár úr, mert olvastam ma a nyilatkozatot, hogy az EMMI vizsgálatot indított el. Hogyan fordulhat elő? 40 ezer fogyatékos emberről beszélünk, és itt is, ahogy a jelentés írja, hároméves kisgyermekekről is beszélünk, akik az intézményben vannak. Hogyan fordulhat elő az, hogy ilyen körülmények vannak ma Magyarországon bentlakásos intézetekben? Ki a felelős, államtitkár úr? Hogyan fordulhat elő, hogy egy külföldi szervezet tudja csak feltárni ezt a visszaélést? Vagy egyáltalán, államtitkár úr, van visszaélés? Jó lenne, ha azt tudná mondani, államtitkár úr, hogy nem.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása. Az aktívkorúak támogatását érintő módosítás szerint az ellátásra való jogosultság megszűnik, ha a szüneteltetés egy évig folyamatosan fennáll, tehát az ügyfél egy évig nem részesül ellátásban, mert folyamatosan közfoglalkoztatásban, képzésben vesz részt. Az indokolás szerint egyéves szüneteltetést követően feltehető, hogy az ügyfél már nem kívánja az ellátást igénybe venni.
Államtitkár úr, ez nem így van. Nem az ügyfél nem kívánja igénybe venni az ellátást, hanem a törvényt az ügyfél betartja, és újra kell utána az eljárást indítani. Ne tegyük már ki ezeket az embereket ennek! Mondjuk, nyolc hónapig közmunkán van, majd a törvény szerint, hogy az ellátásoktól mehessen el, elmegy egy képzésre, azt nem ő akarja, hogy kiessen az ellátásból. Ne nyomorítsuk még jobban ezt a réteget!
A hajléktalanellátás, államtitkár úr, a vörös kód. Hát, én azt mondanám, hogy jobb lenne, ha narancssárga kódot írnánk ebbe a törvénybe. Államtitkár úr, akkor szeretném itt megkérdezni, hogy hogyan állunk azzal az európai uniós programmal, ami kimondottan ezt a helyzetet javítaná. 34 milliárd forintról beszélünk; hajléktalanellátásról, gyermekek ellátásáról, súlyosan veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekekről és idős emberekről. Kettő éve nem tudta a kormány beindítani ezt a programot. Nem kellene itt sumákolni a törvénnyel, hogy majd melyik.
Államtitkár úr mondott egy mondatot, hogy szorosabbra akarják fűzni még az egyházi fenntartású intézményekkel a kapcsolatot. Hajrá, államtitkár úr! De hogyan fogják megoldani a hajléktalanellátást, hogyha diszpécsereknek kell majd telefonálgatni, és míg telefonálgatnak az illetők a diszpécsereknek, addig lehet, hogy a hajléktalan meghal?
Még egy kérdést szeretnék feltenni: és mi van azokkal az emberekkel, akik a saját lakásukban hűlnek ki? Erre mit talál ki a kormány? Azért látjuk az adatokból, hogy nem volt sikeres a kormánynak az elmúlt években az erre szánt tevékenysége, mert soha nem látott adatokat látunk. Ráadásul hamisak az adatok, mert azok az adatok nincsenek benne, amikor mondjuk, kihűlés kapcsán tüdőgyulladást kap valaki, úgy kerül be a kórházba. Az már nem kihűlésnek számít, hanem a következményét úgy regisztrálják, hogy ő a tüdőgyulladásban hunyt el, és az nem a kihűlés fogalmába tartozik.
A szakápolási központok kialakítása. Tavaly voltunk itt egy vitán. Egy év eltelt, államtitkár úr, amikor arról beszélünk, hogy a kórházakban lényegében az elfekvőket meg fogják szüntetni, és szociális ellátórendszerhez fogják átrakni. Mi történt az egy év alatt, államtitkár úr? Megint itt van a módosítás. Akkor azt látjuk, hogy szinte semmi, hanem megint csak a törvényt módosítjuk, mint amikor a gyermekvédelmi törvényről beszélek.
A családok támogatásáról szóló törvény. Azt hittem, államtitkár úr egy kicsit bővebben fogja ezt kifejteni. Elnézést kérek, ha nem fogok a végére jutni, akkor majd nyomok még egy 15 perces hozzászólást. Stratégiai lépés lesz, az anyasági támogatás tekintetében kiterjeszti a törvény hatályát a külföldön született magyar állampolgárságú gyermekekre. Tudom, hogy meg fogom kapni, lehet, hogy én a plakáton voltam 2004-ben a kettős állampolgárság ellen. Tudja, államtitkár úr, az elmúlt évek bebizonyították, hogy ezek az emberek önöknek csak szavazatra kellenek.
(16.40)
Mondhatnám azt, hogy a 68 ezer forintos anyasági támogatás rendben van, adjuk oda, most már ők is állampolgárok. Csak szeretném megkérdezni az államtitkár úrtól: ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd a külföldön lévő magyar édesanyákra is, mint a hazaiakra? Vagy őnáluk is kivételt teszünk, mint a szavazásnál, hogy ők levélben szavazhatnak, de akik külföldön dolgoznak magyarok, nem? Mivel ahhoz, hogy az anyasági támogatást megkaphassák, kritériumoknak kell megfelelni egy Magyarországon élő édesanyának. Elő van írva, hogy hányszor kell nőgyógyásznál megjelennie és hányszor védőnőnél. Ezt el fogják-e várni a most bevezetésre kiterjesztettek körénél is? És szeretném megkérdezni: hogyan fogják ezt leellenőrizni, államtitkár úr? Mert azért valljuk be őszintén, halljuk a hírekből, hogy nagyon sokan kaptak úgy - körülbelül most 800 ezernél járunk - állampolgárságot, akiknek semmi köze nincs a magyarsághoz. Hogyan fogják ezt leellenőrizni, hogy megtörténtek-e, vagy egyáltalán ugyanezek a jogszabályok vonatkoznak majd ehhez a támogatáshoz a más országban élőkre is?
A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek a módosításánál képviselőtársam is elmondta, hogy ugyanaz vonatkozik a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő megbeszélésekre is, itt a jelzőrendszer az oktatási intézményekben dolgozókra, a pedagógusokra is vonatkozik, akkor felhívnám a figyelmét államtitkár úr, hogy megint beszélünk az isztambuli egyezményről, nagyon sok mindent megoldana az isztambuli egyezmény. Ezzel elismerik, hogy nem működik a jelzőrendszer, az ifjúságvédelmi szakemberek alkalmazását önök szüntették meg néhány évvel ezelőtt az iskolákban. Úgy szólt a törvény akkor, hogy lehetősége van az önkormányzatoknak, hogy ha forrásuk van rá, hogy alkalmazzák ezeket az embereket, és az idei évtől tudom, hogy megint újra biztosítanak rá forrást. Államtitkár úr, nem lett volna szabad megszüntetni ezeknek a szakembereknek az alkalmazását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
