CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Urak! Szeretném megköszönni először is a visszajelzéseket. Én azt gondolom, hogy majdnem minden jelzésből, hozzászólásból ugyanaz az indulat és ugyanaz a szenvedély világlik ki, az, hogy ezen esetek - most elsősorban a gyermekvédelmi esetben a bántalmazás eseteket, visszaéléseket, abúzusokat mondom, említem - kapcsán zéró tolerancia van, és minden eszközt meg kell ragadni, hogy ezeket felderítsük és a látenciát visszaszorítsuk. Én szeretném megköszönni, hogy mindenki, szinte mindenki ebben az irányban tett javaslatot, észrevételt, módosítást, hogy ezt hogyan lehetne erősíteni.
Egy általános megközelítést részben Göd esetében, részben a gyermekvédelmi intézmények, Bicske és az ezekhez kapcsolódó esetekre hadd mondjak! Egyrészt azt gondolom, hogy úgy lehet igazán, Gúr Nándor képviselő úrnak is válaszolva a prevenció kapcsán feltett kérdésére, úgy lehet igazán eredményes prevenciót végezni, hogyha az intézménytől, a fenntartótól és az intézményvezetőtől független jogérvényesítési és jogvédelmi rendszereket építünk ki. Tehát a legfontosabb eszköze a prevenciónak és a gyermekek jogai érvényesítésének - de ez igaz a fogyatékosjogokra is, a fogyatékos emberek jogaira is -, hiszen intézményi környezetben fokozottan ki vannak téve ilyen típusú visszaéléseknek, tehát a kormánynak és a jogszabályalkotónak mindig azon kell dolgoznia, hogy a kliens köré hogy lehet többelemű, többszereplős ilyen típusú jogérvényesítési garanciát építeni. Én azt gondolom, hogy ez a legfontosabb.
Fontos az is, hogy a vezetőt felkészítsük, fontos az is, hogy a szakemberek megfelelő létszámban legyenek, felkészültek legyenek. Hogy mit teszünk ennek érdekében? Most indul el az a 12 milliárdos továbbképzési program - a múlt hónaptól kezdődött -, amely ingyenessé teszi az ágazatban, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók számára a továbbképzést, ilyen lesz az új vezetőképzési rendszer is. Azt gondolom, hogy nyilvánvalóan ilyen a béremelés is, ’16-ban, ’17-ben és ’18-ban jelentős mértékben emelkedik az átlagbér az ágazatban, ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy felkészült, kellő számban felkészült munkatársaink legyenek. De a prevenció eszköze az az életkezdési program, amely például a gyermekvédelemből kikerülő ifjak, fiatal felnőtteknek az életkezdési esélyeit fogja javítani. Tehát azt gondolom, hogy számos ilyen elem van.
De hadd térjek vissza a jogérvényesítésre! A kormány koncepciója az, hogy fontos a fenntartói ellenőrzés, fontos a szolgáltatásoknak a saját körben való belső ellenőrzése, ezt a jogszabály, ahogy a képviselő asszony is idézte, előírja, és ez meg is történik, tehát ezeket én be is kértem most például a Topház esetében az SZGYF-től, de fontos az is, hogy megnézzük azt, hogy az intézménytől és az intézményvezetőtől független személyek mit mondanak. Négy ilyen személy van, aki ma Magyarországon ezt érvényesíti. Az egyik maga a hatóság, a hatóságnak, ahogy ön említette is, rendszeresen ellenőriznie kell ezeket az intézményeket, ilyen a gyám, például a gyermekvédelmi gyám, ilyen a gyermekjogi és ellátottjogi képviselő -, akiknek a számát most fogjuk tovább emelni -, és ilyen az ombudsman, tehát elméletileg független szereplők a kliens körül, a kiszolgáltatott, szolgáltatást igénybe vevő körül ők vannak. Nem véletlen, hogy egyrészt a kormány az elmúlt években az ő szerepüket igyekezett megerősíteni, és nem véletlen, hogy a látencia csökkenése az elmúlt években leginkább nekik köszönhető. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt időszakban a gyermekvédelmi esetek kapcsán kik tették a legtöbb bejelentést, azt látjuk, hogy a gyermekvédelmi gyámok.
Tisztelt Ház! Ez a kormány vette el, vette át az intézményvezetőtől és a nevelőszülőtől a gyámságot a gyermekvédelmi gyámhoz, ez az a kormány. Ez az a kormány, amely minden egyes esetben soron kívüli vizsgálatot indított, én magam is az ilyen és hasonló esetekben, bekérve a valamennyi itt most felsorolt szereplő által készített jegyzőkönyvet, vizsgálati elemzést, és utána szakmai irányítói hatáskörben vizsgálatot rendeltünk el, két-három héten belül szállítva, elkészítve a végeredményt és tájékoztatva a közvéleményt.
Az is igaz, és én egyetértek, hogy a médiának fontos szerepe van, és nagyon sokszor, a legtöbb esetben a segítségünkre volt, de azért emlékezzünk az Alföldi utcára, ahol a média pontosan nem tudta érdemben és a valóságnak megfelelően feltárni a helyzetet. Ez ügyben a médiahatóság elnökéhez is fordultam, hogy a médiaszabályozásban, a médiaetikában próbáljunk meg olyan szabályozási helyzetet előidézni, ahol a szakmai munkára és a gyermekek életminőségére is kedvezőtlen hatással, mondjuk, egy ilyen eset, mint ami történt az Alföldi utcában, ahol kiderült, hogy semmilyen alapja nem volt, semmilyen rágalmazás… - egész pontosan rágalmazás történt.
A másik fontos dolog, amit szeretnék itt elmondani, a civil kontroll. A kormány a gyermekvédelemben és a fogyatékosügyben is nemcsak hogy - hogy mondjam - elviseli a civil kontrollt, hanem igényli a civil kontrollt.
(17.40)
Hadd mondjam el, hogy az Országos Fogyatékosságügyi Tanács például tárgyalta és tárgyalja ezeket az eseteket. Tárgyalta a kiváltási stratégiát. Hadd mondjam el, hogy hét szakmai kollégium - alapvetően civilekből - szolgáltatási területenként működik, amelyek javaslattevő és elemző testületei az ágazatnak. A kiváltási folyamatra külön civilekből álló kontrolláló testület alakult, az IFFOT, az Intézményi Férőhelykiváltást Felügyelő Testület. Tehát az, hogy a civileket ki akarjuk zárni, a civil szakembereket ebből a világból, egyszerűen nem igaz. Mind a fogyatékosügyben, mind a gyermekvédelemben és a gyermekjóléti reformban a reformnak és a kiváltási stratégiának is az alapvető körvonalait a civil szakemberekkel, a gyakorlatból jövő tapasztalt szakemberekkel való folyamatos és élő, intenzív párbeszéd alapozta meg. A ’16-os gyermekjóléti stratégiát is. A kiváltási stratégia, ’11-es stratégia most januárban napvilágot látott módosítását is. Mert ezek a szakértők javasolták, hogy csökkentsük le a kiváltási stratégia hosszát, zárjuk be az intézményeket. Ez a gödi is be fog zárni. Mert ez is érintett a kiváltási stratégiában.
Ez a kormány döntötte el, hogy nem lakóotthonok meg kis intézmények felé megy, hanem támogatott lakhatásba ki fog vinni ennek a stratégiának a végére 20 ezer embert. Ebből 2023 végéig 10 ezret. Ez a kormány döntötte el, hogy a kiváltási stratégia nyomán a környezetükbe, a helyi közösségbe visszaágyazza ezeket az embereket, akik évtizedekig nagy intézményekben kényszerültek élni a település határában. Ez a kormány döntötte el, hogy autonóm, önálló és teljes életet fog ezeknek az embereknek biztosítani. Ez a kormány rendelt hozzá először 6, most meg 77 milliárdot.
Kérdezte képviselő asszony, hogy hol a 21, az 22 milliárd, az a második köre a kitagolásnak. Az első körben 660 ember 6 milliárd forintból 6 intézményből költözött ki. Most indul a második a kör, a pályázata április elején zárult le, 39 intézményben 2500 ember fog kiköltözni a következő két évben 2018. december 31-éig. Tehát azt gondolom, hogy ezt a kormányt vádolni bármilyen halogatással vagy bármilyen eltitkolással vagy bármilyen takargatással… Tessék mondani a korábbi időszakból olyan eseteket, amikor így voltak feltérképezve pontról pontra, az összes dokumentum bekérve, és az összes tény az asztalra téve, és utána a közvélemény elé tárva, és utána a jogszabály-módosítási konzekvenciái idetárva önök elé, akár gyermekjóléti területet - Gyöngyös -, akár gyermekvédelmit - Bicske -, akár fogyatékos embereket érintett. Azt gondolom, hogy ezt a kormányt aztán végképp nem lehet azzal vádolni, hogy bármilyen súlyú esetben nem megy a végéig az ügynek és nem viszi tanulságig el. Ezért jött létre másfél évvel ezelőtt a kiemelt gyermekvédelmi ügyek munkacsoportja. Ott van a legfőbb bíró, ott van a legfőbb rendőr, ott van a legfőbb ügyész. Minden egyes ügynek az összes következményét végig szeretnénk tárgyalni. Ez a csomag is azokból a tavaly november 18-ai ülésnapon megfogalmazott javaslatokból készült el. Tehát azt gondolom, hogy minden olyan kérdésben, amely a gyermekek jogait kell hogy érvényesítse, mi partnerek leszünk.
Hadd térjek át a másik kérdésre, ezt mindenki érintette. Munkapéldányként úgy hívjuk, hogy a fe-ke-telistaügyek. Azt gondolom, ebben egyetértünk, hogy ha valaki gyermeket bántalmazott vagy visszaélést követett el, egyszer s mindenkorra a közszolgáltatásokból száműzni kell. Azt gondolom, hogy nincs közöttünk vita. A kérdés az, hogy ezt hogyan érjük el. Ez a javaslat többfajta módot is tartalmaz erre vonatkozóan. Ilyen például, amit többen említettek, az, hogy vissza kell kérdezni, tájékozódni kell. Többen kérdezték a nevelőszülőt. A nevelőszülőknél sajnos nagyon sokszor van olyan helyzet, hogy egyik fenntartónál alkalmatlannak bizonyul, átmegy a másik fenntartóhoz. Semmit nem tud róla az új fenntartó. Ezt szolgálja ez a javaslat, hogy ne lehessen ilyen. Igenis, ha valaki nem úgy bánt a gyermekkel, akkor ne lehessen nevelőszülő se második, se harmadik, se negyedik helyen. Azt gondoljuk, hogy ez ezt szolgálja.
A legkényesebb része nyilvánvalóan a bírói hatáskör és a bírói mérlegelési hatáskör kérdése. Én azt ígérem, és köszönöm szépen képviselő asszonynak és képviselő úrnak is, a kormány nevében azt tudom ígérni, hogy meg fogjuk vizsgálni. Bennünket ugyanez a cél vezet, hogy lehetőség szerint minden olyan eshetőséget egy életre kizárjunk, hogy a gyermekeink, hadd mondjam így, közelébe engedjünk olyanokat, olyan bestiális bűnözőket, bűncselekményt elkövetőket, akik a gyermekeinket megronthatják, illetve kockázatot jelentenek az ő testi, lelki, szellemi vagy erkölcsi fejlődésük számára. Minden ilyen javaslatot érdemben fogunk vizsgálni, és természetesen az Igazságügyi Minisztérium szakembereivel át fogunk tanulmányozni és mérlegre fogunk tenni.
Voltak további kérdések is, ezeken hadd menjek sorba. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony említette a képző intézményt most a legutolsó kétpercesében. A mostani tervek szerint az elképzelés úgy hangzik, miután a közszolgáltatások vezetőinek, menedzsereinek képzésében az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező intézmény a SOTE egészségügyi menedzserképző intézménye, ezért most az az elképzelésünk, és ott nagyon sok az átfedő tudás a szociális területtel, a mai elképzelés az, ez még alakulhat, de ma ez a terve az ágazatnak, hogy oda-telepítenénk. Tehát ők azok, akiket kinéztünk, és biztató tárgyalások vannak; amíg nincs aláírva, addig nyilván nem tudom ezt véglegesen mondani.
A következő, hogy másodfokon enyhítették a döntést az agárdi ügyben. Jogállamban a bíróságnak ez lehetősége, minden körülményt mérlegel. Azt gondolom, hogy itt a jogalkotásban mód van, lehetőség van arra, hogy végigelemezzük ezeket az eseteket. Hadd kínáljam föl ismét, hiszen a különleges gyermekvédelmi ügyek munkacsoportja ezt is fogja tárgyalni, a bírósági döntést is, és ott a tapasztalatokat vonjuk le.
A következő kérdés, ahogy Szél Bernadett képviselő asszony mondta, hogy most kell kiadni a protokollt? Nem. Ez egy darab protokoll, de a gyermek-jó-lé-ti ügyben tavaly kiadtunk öt protokollt, azt megelőző-en az egészségügyi intézményekben dolgozó kollégák számára kiadtuk a bántalmazás felismerésére vonatkozó protokollt. A protokoll alapvetően a munkatársak számára egy szakmafejlesztési eszköz, hogy tudják alkalmazni a jogszabályokat. Ne csak jogszabály legyen, hanem azt tegyük alkalmazhatóvá a számukra, készítsük fel őket annak a jogszabálynak az alkalmazására. Csak így fognak tudni ezzel a lehetőséggel élni.
Volt egy kérdés arra vonatkozóan, hogy meg-erő-sítjük-e a rendszert a munkatársak szintjén. Igen, a hatóságoknál, a kormányhivatalokban, a gyám-ha-tó-sá-goknál dolgozó szakemberek számát növelni fogjuk 2018-tól, illetve növelni fogjuk a gyermekjogi képviselők számát is. Mind a kettő elem a gyermekvédelmi érdekjogi garanciagyűrűnek a tagjairól szól. Tehát erősíteni szeretnénk számban is, fizetésben is, de számban is ezt a garanciát.
A következő kérdés volt, hogy a családok átmeneti otthonainál a november 15. nem túl rövid-e. Ők sokkal hamarabb, talán egy éve tudnak erről, hogy nekik erre föl kell készülni. Hiszen volt egy olyan elképzelés, hogy már tavaly bekerül a törvénybe, csak a felkészülési idő rövidsége miatt nem tettük be. Tehát ők nem összesen öt hónapot, hanem tizenhét hónapot tudtak és tudnak erre felkészülni.
A következő kérdés: a vörös kód kapcsán képviselő asszony kérdezte a 34 milliárdos RSZTOP-t - mi élelmiszercsomag-programnak nevezzük -, hogy hol tart. Pontosan a hajléktalanügyben tart a legelőrébb. Mondom tovább, hiszen december 21-én a megfelelő része a programnak, ez egy 4 milliárdos alprogramja, ami a hajléktalanok számára négy éven keresztül biztosítja azt, hogy napi egy tál meleg ételhez jussanak, ez elindult, tehát az első része a programnak elindult december közepén, majdnem a teljes országban. Ez közbeszerzésfüggő. Volt olyan megye, ahol a közbeszerzés eredménytelen volt, és ott most kezdődött el, a folytatása pedig most júliusban fog. Amire ön kérdezett, szerintem az a gyermekeket érintő rész. (Bangóné Borbély Ildikó: Hajléktalanok.) Hajléktalanok? Az 2016. december 21-én elindult, és négy évig folyamatosan működik.
(17.50)
Tehát az teljesen rendben van, és a többi része is rendben van, hiszen folyamatosan jönnek a közbeszerzések. 2017 júniusában indul el a gyermekek számára az ételosztás egy nagy, egymilliárdos alprogramban, három megyében, és ősszel válik országossá. Azt gondolom, hogy ez jól megtervezett, és a közbeszerzéseket is időben tudtuk indítani.
A szakápolási központra kérdezett rá képviselő asszony. Ez egy fontos, elvi döntése a kormányzatnak, hogy az egészségügy és a szociális ágazat között létrehozza ezt az új intézménytípust. Erről is beszéltünk, itt kerül most be. Ez egy pilot, ez annak a pilotja, annak az új intézménynek a megteremtése, hogy a szociális ellátásban a szociális ellátás szabályozói alapján legyünk tekintettel azokra az idősekre, akik ma idősek otthonában vannak, de a gondozási-ápolási szükségletük messze nagyobb, mint az átlag. Egész egyszerűen, ha a szolgáltatásokat és a szolgáltatási csomagokat nem differenciáljuk az igénybe vevők rászorultsága szerint, elsősorban gondozási rászorultsága szerint, akkor nem válaszolunk az ő igényeikre, márpedig az idősödés előrehaladtával és az életkor növekedésével valószínűsíthető, hogy egyre magasabb gondozási-ápolási intenzitású idősek érkeznek az intézményekbe, tehát fel kell készülni. Ez most a jogszabályi keretet adja meg, és el fog indulni az év során, a jövő év során az intézményekben ennek a megvalósítása, és rendszerszinten, országosan, azt gondolom, hogy 2018-19-től kerülhet majd erre sor.
Kérdezte képviselő asszony a saját lakásukban kihűlésnek kitettek kérdését. Pontosan ezért történt az, hogy felhívtuk a figyelmét az önkormányzatoknak, hogy a téli krízis nemcsak és elsősorban nem a hajléktalankérdésről szól, hanem sokkal inkább veszélyeztetettebbek azok, akik saját lakásukban vannak ennek kitéve. Ezért hívtuk fel az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a szociális törvény nemcsak a jóléti, hanem a felnőttvédelmi jelzőrendszert is tartalmazza, tehát igenis a polgárőrnek, a rendőrnek is menni kell, nézni kell, ahol nem füstöl a kémény, jelezni kell. Nem egy és nem két eset volt idén télen, ahol a rendőrnek kellett rátörni az ajtót, de befutott a jelzés.
Azt kell mondanom, hogy az idén télen, és ezt meg kell köszönni az embereknek és a lakosságnak, a település lakóinak, a szolidaritás olyan jeleivel találkozhattunk - a kiakasztott kabátok, takarók és hadd ne soroljam, a karitatív szervezetek által juttatott adományok -, amik azt mutatják számunkra, hogy igenis megmozdulnak az emberek olyan helyzetben, amikor látják, hogy nagyon sokan szenvednek szükséget. Hadd mondjam el, hogy 2300 településen 180 ezer ember számára osztottak tűzifát például. Tehát azt gondolom, hogy az önkormányzatok felelősségét nem lehet megkerülni ebben az ügyben. A szociális törvény 7. §-a egyértelműen mondja, hogy ha a testi épséget veszélyeztető helyzet van, ott nem szabad mérlegelni az önkormányzat illetékességét, hatáskörét, semmit, hanem pénzbeli ellátással, természetbeni ellátással és szolgáltatással azonnal segíteni kell, és ezért van a szociális törvényben a segélyek között a rendkívüli települési támogatás, hogy ilyen esetben tessék segíteni. Erre 35 milliárd forintot biztosít a kormány az önkormányzati kasszában a települési támogatások soron.
A következő kérdés: Vágó Sebestyén képviselő úr kérdezte a vörös kód kapcsán, hogy kistelepülések, ellátási fehér folt, diszpécserszolgálat. Azt gondoljuk, hogy a diszpécserszolgálat regionális. A mostani tél tapasztalatai azt mutatták, hogy a diszpécserközpontba fut be a legtöbb jelzés, háromszor annyi jelzés futott be, mint korábban, mint bármikor máskor. Tehát azt gondoljuk, ha a diszpécserközponthoz van kötve, és ez nem rugalmatlan, itt többen fölvetették, hogy esetleg rugalmatlan, hosszú az információ, amíg odaér. Nem! Volt rá eset, kettő eset történt januárban, amikor nem volt olyan típusú, szükségletű embernek, hajléktalan embernek ellátása hajléktalanszállón, mint amilyenre neki szüksége lett volna, és meg kellett kérni az idősotthont. Azt gondoljuk, hogy még matematikailag sem szabad esélyt kínálni arra, hogy ez előfordulhasson, ezt szolgálja a vörös kód. Minden esetben az élet védelme nagyobb imperatívusz számunkra, mint az, hogy akkor mondjuk, egy intézménynek mi is a profilja.
Mi a diszpécserközpontokat azért erősítjük, és azért javasoljuk, mert az látható, hogy náluk fut össze a legtöbb információ, azokról a vidékekről is, ahol nincs utcai szociális munka, és azt gondoljuk, hogy ezen a rendszeren keresztül oda fog érni a segítség. Intézmények olyan helyen is vannak, bentlakásos intézmény, ahol nincs utcai szociális munka, de a jelzés bejön. (Vágó Sebestyén: De hogy kerül a hajléktalanotthonba?) Hogy kerül a hajléktalanotthonba? Oda úgy kerül, ezt nem mondtam az elején, bocsánat, hogy fokozatosság van ebben az ügyben. Ez azt jelenti, hogy először a hajléktalanellátó intézménynek kell vele foglalkoznia, és addig nem engedheti el a kezét, addig nem engedheti el a hajléktalan embernek a kezét, amíg nem talál számára; tehát ilyen nincs, hogy légüres tér, addig a hajléktalanellátó szolgálat munkatársa nem engedheti el a hajléktalan kezét, amíg nem vitte be az intézménybe. Tehát ez nem úgy van, hogy akkor vörös kód, és majd egyszer lesz neki, és akkor a diszpécserközpont fogja ezt kezelni, hogy vagy talál, vagy nem. Nem! A hajléktalanellátás munkatársai azok, akik találnak helyet. (Vágó Sebestyén: De hogy kerül oda?) Most mondtam el.
Következő kérdés a vezetőkinevezéseknél a szubjektivitás. Nem kötelező figyelembe venni, de ez megint csak a feketelistához vezet vissza. Tehát azt gondoljuk, abban kell segítséget nyújtani a vezetőknek a kinevezéseknél, hogy megfelelő mennyiségű információ legyen a kinevezni szándékolt személy szakmai előéletéről. Tehát abban egyetértek, hogy ez szubjektív, és lehet, hogy betart a munkatárs, amit említett a képviselő úr, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy minden információt meg kell adni, mert lehet, hogy egyszer csak felbukkan egy olyan információ, ami egyébként nem lett volna meg. Tehát azt gondolom, ezzel együtt vállalni kell ezt, hogy szubjektív értékelések is meg fognak jelenni.
Azt, hogy alkalmasságot vizsgálni például a nevelőszülőknél, ez ma is van, hiszen a nevelőszülők esetében egy nagyon komoly feltételrendszert rögzítenek a jogszabályok. (Közbeszólás az MSZP részéről.) Nem, ez tényleg így van, a lakáskörülmények, a pszichológiai tesztek, nagyon sokféle alkalmassági teszten kell keresztülmenni. Azt azért szeretném visszautasítani, amit képviselő asszony mondott, hogy vidéken a nevelőszülők megélhetésből vállalják ezt és nem a gyerek iránti szeretetből vagy nem a szolgálat iránti elkötelezettségből. Ez egy olyan túlzó általánosítás, amivel semmiképpen nem tudok azonosulni és nem tudok egyetérteni.
Az áldozatvédelem telepítése, kérdezte képviselő asszony és képviselő úr is. Igen, ezt komolyan gondoljuk, de nem a gyermekjóléti központokhoz lesz telepítve az áldozatvédelmi team, krízisteam, hanem a tegyeszekhez, és igen, lesz többletforrás, és lesz többletmunkatárs is. Tehát nem a jelenlegi gyermekjóléti kapacitásból és nem a jelenlegi gyermekvédelmi kapacitásból lesz ez lespórolva. Ezt komolyan gondoljuk, áldozatvédelmi intézkedés nélkül ez a csomag nem ér semmit.
A következő kérdés, hogy semmi a 3,8 milliárdos korszerűsítési program. Azért nemcsak ez a 3,8 milliárd forint van, hanem gondoljunk a kiváltási programra, ami 77 milliárd, gondoljunk a TIOP-okra a korábbi programból, gondoljunk arra, hogy a TOP-okban is van korszerűsítés, gondoljunk a KEHOP-ra. Csak 2015-ben az állami fenntartású intézményekben 7,2 milliárd forintnyi KEHOP-fejlesztés történt meg, ez energetikai korszerűsítés. Tehát egyáltalán nem csak ez az egy forrás van, számos más forrás van az intézményhálózat korszerűsítésére, de egyetértünk, ezt folyamatosan meg kell tenni.
(18.00)
Szél Bernadett képviselő asszony utalt arra, hogy - képzésről beszéltem, átképzésről beszéltem, bérről beszéltem, módszertanról beszéltem -, hogy együttműködés lesz-e a jelzőrendszerben. Igen. Azt gondolom, ez egy alapvető kérdés. Mi azt látjuk, hogy a jelzőrendszerben történő együttműködés az alfa és az ómega ebben a kérdésben, ha meg tudjuk erősíteni minden eszközzel; és ősszel az egészségügyi törvény, most pedig a köznevelési törvény módosítása is ebbe az irányba hat. Minden jelzés arra utal, hogy ez megfelelő eszköz arra, hogy tudjuk az együttműködésben kötelezett szakembereknek a jelzését nem kikényszeríteni, de hogy komolyan vegyék, hogy nekik ebben feladatuk van, és következménye van és következménye legyen, ha nem jelez, hogy igenis bántalmazás az is, ha nem jelez valaki. Az is felér egy fizikai bántalmazással. Tehát azt gondoljuk, hogy az együttműködési kötelezettséget nagyon komolyan kell venni, és minden eszközzel kell szorgalmazni.
Szeretném a képviselő asszonynak is megköszönni a támogatást és a módosító észrevételeket. Szeretném az őszi együttműködést is megköszönni képviselő asszonynak és Horváth László képviselő úrnak is. Azt gondolom, hogy valóban az a közös cél, hogy ügyek ne maradjanak felderítetlenül, az a cél, hogy a gyermekeinket védjük meg, az a cél, hogy a szolgáltatások minőségét folyamatosan tudjuk fejleszteni. És az a cél, hogy azok a gyermekek, azok a fogyatékossággal élők, akiket ránk bízott a társadalom, és akik számára nekünk közös felelősségünk, hogy ők teljes életet tudjanak élni, és a gyermekvédelem esetében a gyermekek egy teljes élet lehetőségét, esélyét kapják meg, amikor távoznak a gyermekvédelmi gondoskodásból, ehhez minden segítséget megkapjanak mind az intézmények, mind a szolgáltatók, a szolgáltatások és a szakemberek. Mi a magunk részéről ezen leszünk, és minden olyan javaslatot támogatni fogunk, amely ebbe az irányba tesz lépéseket. Köszönöm szépen, letelt az időm. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
