VARGA ZOLTÁN,
VARGA ZOLTÁN,
VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, köszönjük a beszámolóját. Valóban, egy borzasztóan részletes beszámolót láthattunk és most hallhattunk is öntől, irdatlan mennyiségű számmal. Tehát valószínűleg aki bármire kíváncsi volt belőle, az mindent megtudhatott. Nagyon izgalmas volt különben hallgatni is, szerintem ez nagyon korrekt.
Azonban mégis elkerülhetetlen, nyilván a beszámoló mellett, hogy kibontsuk az igazság minden ágát, ahogy szokták mondani, és ahogy a Kúria beszámolójánál is, úgy itt, ebben az esetben is muszáj, hogy beszéljünk az Európai Parlament jogállamiság-jelentéséről. Tegyük meg mindezt azért is, mert így teljes a kép, ha az igazságszolgáltatásról és a magyar jogról beszélünk, mert az EP jelentése valamilyen módon mégiscsak képet ad az elmúlt 11 évről, gyakorlatilag az Orbán-kurzus bizonyos fokú lényegét tárja elénk.
Itt most tényleg csak nagy vonalakban. Tudjuk nagyon jól, hogy ahogy minden EU-tagállamban, úgy nálunk is négy területet vizsgált maga a delegáció, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és az ellensúlyok rendszerét. A jelentés több kérdésben is visszautal a 2020-ban tett megállapításokra, és sok tekintetben itt is arra a következtetésre jut, hogy változatlanul fennállnak a korábban beazonosított problémák is, folytatódnak az aggályosnak ítélt gyakorlatok. Ezért nem tehetek mást, mint hogy a 2020-ban is bőven meglévő és azóta csak romló problémákról beszéljek.
A bírák önigazgatási testületét, az Országos Bírói Tanácsot számos rendszerszintű korlát akadályozza abban a beszámoló szerint, hogy ténylegesen betöltse az alkotmányos funkciókat, és hatékony felügyeletet gyakoroljon az Országos Bírósági Hivatal elnöke felett is. A jelentés ilyen korlátként azonosítja például, hogy az OBT nem jogi személy, nem kezdeményezheti a bírákat érintő jogszabályok módosítását, véleményét nem kell figyelembe venni a jogalkotás során. Noha az OBH új elnöke együttműködőbb az OBT-vel - erről van szó a beszámolóban -, mint az elődje, Handó Tünde, az együttműködés kizárólag a jogszabályok által megkövetelt körben valósul meg. Ezen túl azonban semmilyen érdemi lépés nem történt a rendszerszintű problémák kiküszöbölése érdekében.
A jelentés szerint az új OBH-elnök töretlenül folytatja a bírósági vezetői pályázatok érvénytelenítésének gyakorlatát, amely már korábban is konfliktusokhoz vezetett az OBT és az OBH előző elnöke között. Az új OBH-elnök egyre gyakrabban és a legtöbbször megfelelő indoklás nélkül dönt úgy, hogy nem kívánja a bírói tanácsok által alkalmasnak minősített jelölttel betölteni a megüresedett állást. A döntés eredményeként már 3 esetben az általa kiválasztott, ideiglenesen megbízott személyek kerültek pozícióba.
A bírói kinevezések kapcsán a jelentés rámutat arra is, hogy bírósági vezetők a bírák előmenetele szempontjából fontos jogköröket gyakorolnak, és emlékeztet arra, hogy egyes jogkörök, így például az alkalmatlanná nyilvánítás lehetősége vagy a kirendelés lehetősége, a bírák elmozdíthatatlansága szempontjából aggályosak is lehetnek. A bíróságokat érintő módosítások kapcsán szükséges még megjegyeznem, hogy az Orbán-kormány azért átlag 3-4 havonta benyújt egy nagy igazságügyi csomagot, melyben módosítja a bírói hivatásrendet érintő törvényeket is. 2020-ban például márciusban, júliusban és októberben, idén pedig tavasszal és most ősszel is volt ilyen jelentős módosítás. A kormány ezek alapján még mindig nem érti, hogy stabil és kiszámítható jogrendre van szükség.
Az igazságszolgáltatás hatékonysága nem egyszerűen az ügyek elintézésének ütemét jelenti, bár nyilván ön erről beszélt, hanem a döntések jó minőségét is. A bírói döntés minőségének megítélésekor pedig alapvető szempont legyen a kiszámíthatóság. A döntés akkor kalkulálható, akkor látható előre, ha a bíró kizárólag az ügyre tartozó, jogilag releváns tényeket veszi, veheti figyelembe, és nem enged semmifajta politikai vagy gazdasági nyomásnak. A hatékony eljárás feltétele tehát a bíró függetlensége és természetesen a pártatlansága is. A bíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük a tények megállapításában és a jognak a tényekre való alkalmazásában. A függetlenségnek két oldala is van azonban, a külső és belső befolyástól való függetlenség. A külső befolyástól való függetlenség alatt érthetjük természetesen azt is, hogy a bíróságnak függetlennek kell lennie bármilyen külső szervezettől, beleértve itt a törvényhozást, a kormányzatot, a politikai pártokat, más jogászi szakmákat, de a sajtót, a civil társadalmat, a peres feleket vagy bármilyen más, bíróságon kívül lévő erőt, amely megsértheti a bíróság vagy akár a bíró autonómiáját is.
(12.20)
Önök jobban tudják, mint én, de az Emberi Jogok Bírósága is kimondta egy korábbi ítéletében, hogy a teljes függetlenséghez a végrehajtó hatalomtól való megfelelő szervezeti különállásra is szükség van. Ez a függetlenség viszont, úgy érzem, úgy érezzük, veszélyben van 2010 óta.
A bírói autonómia leépítése, a bírósági ítéletek befolyásolása, a jogállamiság utolsó bástyájának számító bíróságok bevétele régi vágya volt Orbán Viktornak magának is. Ennek első lépése a bírói jogállás, a szervezetrendszer teljes átalakítása, a teljhatalmú Országos Bírósági Hivatal létrehozása, a fontos pozíciókba pedig fideszes kötődésű pártkatonák ültetése. És nyilván lehetne itt folytatni ezt a sort, hiszen éppen egy órája, másfél órája beszéltünk a Kúriáról. Én nem akarom előhozni az ott történteket, de nyilván ez is azt igazolja. Köszönöm szépen, és további sok sikert kívánok a munkájához. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
