Irodalom.

Full text search

Irodalom.
A román irodalom hazánkban kezdődik az ide bevándorolt románság körében. A tanúltabb papok a magyarság művelődési mozgalmainak hatása alatt az egyházi könyveknek román nyelvre való fordításáról kezdenek gondolkozni. Már 1482-ből van román nyelvű Zsoltárfordítás (Psaltirea Scheiana) és 1521-ből az apostolok leveleiből több részlet (Codicele voroneţian). E két codex tartalmát valószinűleg Brassóban fordították románra. Mind a kettőben számos hungarismus van. Megvan már a két említett magyar képző (ság, ség és ás, és), azonkivűl számos magyar szó: hiclean: hitlen, făgăduesc: fogad, amistuesc: emészt, gând: gond; tăgăduesc: tagad, stb. E codexek eddig a legelső irott román nyelvemlékek.
A könyvnyomtatás és a reformatio hatása egy időben jelentkezik. Honterusnak 1583-ban fölállított brassai nyomdája román könyveket is nyomtat. A brassai tanács már 1559-ben intézkedik, hogy a Luther-féle kátét románra fordítsák. Benkner tanácsos fáradozására 1562-ben a négy evangelium román fordítása kerűl ki a sajtó alól. A czél az volt, hogy a románságot a lutheránus vallásnak megnyerjék, de sikert nem arattak. A megindított mozgalom azonban annál nagyobb hatással volt a nemzeties és irodalmi fejlődésre. A brassai görögség a lutheránusok e térítgetését nem jó szívvel fogadta, s azért maga igyekezett a templomi könyveket román nyelvre fordítani. A brassai görög egyház diaconusa, Coresi György, két pap társával több szent könyvet fordít le. 1575-ben megjelenik a Tetraevangeliul; 1580-ban egy előkelő magyar úrnak, Forró Miklósnak költségén a „Tîlcul evangeliilor” (Az evangeliumok magyarázata). Egy másik ilyen papi társaság Tordosi Mihály akkori oláh püspök vezetése alatt lefordítja az Ó-testamentumot, a melyből ugyancsak egy magyar előkelő úrnak, Geszti Ferencznek a költségén Szász-Sebesen csak Mózes két könyve jelenhetett meg.
A román nyelv és irodalom magyar terűleten, magyar támogatással indúl fejlődésnek. A szláv liturgia kiszorúl a templomból is. Bethlen Gábor elrendeli, hogy az összes egyházi könyveket le kell fordítani románra, sőt egy román nyomda fölállítását is tervezi. I. Rákóczy György e nyomdát 1638-ban Gyula-Fehérvárott föl is állíttatja. Itt jelenik meg 1648-ban az Új-testamentum fordítása és a híres Catechismul calvinesc. Legnagyobb fontosságú azonban Rákóczynak azon intézkedése, melylyel 1643-ban Simonovics István püspöknek megerősítésekor meghagyja, hogy az egyházban a románon kivűl más nyelv használatát ne tűrje meg. Bár e románosító törekvéseket a bukaresti metropolita ellenzi, azok mégis egyre nagyobb tért hódítanak. Az 1675-ben Gyula Fehérvárott tartott zsinaton maga a papság is szigorúan lép föl azon papok ellen, kik a templomban a szláv nyelvet használják.
A nyelv és irodalom fejlődésére újabb alkalmúl szolgált a Rómával 1700-ban kötött vallási unió is, különösen pedig az, hogy 1754-ben a balázsfalvi román iskolák megnyíltak s az ott tanúlt jelesebb román ifjak Rómában a de propaganda fide collegiumban és a bécsi Pázmáneumban képezhették tovább magukat. Ez ifjak tanúlmányaik bevégzése után ide haza nemcsak vezető férfiakká lettek, hanem irodalmilag is működni kezdettek. Legkiválóbbak voltak köztök Klein Sámuel, Sinkai György és Maior Péter. Különösen Sinkai föllépése volt nagy hatású. 1780-ban adta ki Kleinnal együtt Bécsben „Elementa linguae daco-romanae sive valachicae” czímű nyelvtanát; később megírja a románság történetét (Cronica românilor), mely műveiben új nyelvészeti, történelmi, politikai, társadalmi és egyháztörténelmi tanokat hirdet. Megalapítja a balázsfalvi nyelvészeti és történelmi iskolát. E nyelvészeti iskola latinos alapra áll; kiirt a nyelvből minden elkerűlhető idegen elemet; a történelmi iskola a dáciai eredetűség és a római leszármazás jogán nemzeti és politikai természetű követeléseket állít föl:

Román havasi faház Topánfalván és körösvölgyi házak.
Dörre Tivadartól
Fontos lépés volt a román nyelv és irodalom fejlesztése terén az 1825-ben kiadott nagy szótár, a Budai Lexicon is. A latinos irány a Laurian Trebonian „Tentamen criticum”-jával (1840) nevetséges túlzásokba ment. Cipariu Timotheus balázsfalvi kanonok azonban több komolyabb tartalmú s tudományosabb dolgozatával helyreállítja a latinos irány tekintélyét annyira, hogy az 1867-ben megalakúlt bukaresti román tudományos akadémia is ez alapra helyezkedik s nagy szótárának megírását a latinos iskola magyarországi híveire, Laurian Treboniánra és Maximra bízza. Az új szótár; „Dictionariulu limbei romane” két kötetben 1871–76 között meg is jelent; de már ekkor a fölébredt kritikái szellem más irányba terelte a román nyelvészetet.
Sokkal tartósabb a Sinkaitól alapított történelmi iskola hatása, mely politikai czélzataival és törekvéseivel még ma is uralkodik a román történetírásban. A Sinkai-féle hagyományok hű ápolói régebben Klein Sámuel (1745–1806) és Maior Péter (1753–1821) voltak. Ez utóbbinak „Istoria pentru începutul românilor” (Buda 1812) czímű munkája ma is szentírása a román közvéleménynek. Újabb időben Maiorescu Jón, Demsusianu Miklós, Baritiu György és Maniu László voltak Sinkai legbuzgóbb tanítványai.
Sinkai föllépése után a többi irodalmi ág is gyorsan művelésre talált. Az első kiváló költő azonban csak 1848-ban jelentkezik Mureşan András (1816–1863) személyében, ki Petőfi Sándor „Talpra magyar!” czímű költeményének hatása alatt megírta a „Deşteaptěte române”-t, mely ma az egész románság ünnepi szózata. Barnuţiu Simon, mint jogász, Lázár György, mint bölcsész és paedagogus érdemelnek említést: A legelső román hírlap, a „Gazeta de Transilvania”, 1888-ban indúl meg Brassóban Bariţiu György szerkesztésében. Ma is fönn áll. 1864-ben alakúlt meg az „Asociatiunea Transilvană” irodalmi és néprajzi társaság Nagy-Szebenben. Van egy színház-alapra gyűjtő társaság is, melynek tőkéje már harmadfélszáz ezer korona. A románság közművelődési és politikai téren Magyarországból kapta mindig az ösztönt. Ez a vezetés a hatvanas évek végeig tartott, mikor nálunk az alkotmányosság új korszaka megindúlt, Románia pedig önálló és nemzeti állammá alakúlt.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me