Erdészet és vadászat.

Full text search

Erdészet és vadászat.
Karinthia a legerdősebb tartománya a monarchiának. 459.408 hektárnyi erdőterületéből 2.710 hektár lombos, a többi meg tűlevelő erdő. Leggyakoribb a lúcz, aztán következik az erdei, a szurkos meg a vörös fenyű; a magas hegység őskőzetein, fájdalom, nagyon megfogyatkozott állabokban és csoportokban a havasi fenyű, míg imitt-amott a tiszafa és feketefenyű tarkítja az erdőt. A fatenyészet határát a Tauern-hegylánczban a vörösfenyű és czirbolya jelöli, a Karavanka-hegységben a vörös és a henyefenyű. A lombos fák között a bükk a túlnyomó, aztán jön a nyír, közben-közben juhar, tölgy és más lombfa. Különösen fölemlítésre méltók az egykori feketefenyű állaboknak a Karavanka vidékén még fölismerhető maradványai, a melyek arra mutatnak, hogy e fanem ez előtt jobban el volt terjedve. A havasi fenyűnek voltaképi tenyésztője a fenyűrigó, mely azzal a sajátságával, hogy e fa magvait a föld fölszíne alá dugdossa, azok csirázását eszközli. Ily módon legtöbbször az ember minden hozzájárúlása nélkűl szaporodik a tűlevelűeknek ez a nemes faja.
A mi az erdőségek kezelését illeti, a 459.408 hektárnyi egész erdőterületből 170.320 hektár rendszeres üzemben, míg a 289.088 hektárnyi többi rész még mindig a régi módon kezeltetik.
Az erdőkből nyert faanyagnak mintegy 20 százaléka haszonfának, a többi tüzelőnek és szénégetésre használtatik. A haszonfa nagyobb részét a fürész-rönkök és az épületfa teszik; de nem jelentéktelen része papiranyagnak dolgoztatik föl. A fűrészelt árú főként az olasz kikötők felé veszi útját, az épületfa nagyobb része pedig Magyarország felé. Az erdőkezelésnél leginkább a tarvágás van szokásban, kisebb birtokoknál azonban rendesen a szálalás; amannál a felújítás ültetés, ennél természetes bevetődés útján történik.
A fának az erdőből való kihozatalára a magas hegységben rendszerint a száraz, ritkábban a vízi csúsztató szolgál, de részben úsztatni is szokás; míg az elő- és középhegységben a tengelyen való szállítás a szokásos. Az erdei termékek továbbítását és értékesítését a tartomány jelentékeny vízereje is előmozdítja.
Az erdőségek állatvilága rendkivűl gazdag és változatos. Karinthiának 473 vadászterületén, a közép- és a magas hegységekben a szőrmés vadak közűl az erdők királya, a szarvas, nagy számú őz, a felsőbb tájakon pedig a zerge az, mely állandóan szaporodik. A mezei nyúl állománya csekély jelentőségű. A szárnyasokból itt találjuk a pompás süket és nyír-fajdot, a magasabb vidékeken a szirti és havasi fajdot, a szelídebb hegylánczokon, kivált a csendes, homályos és vízben gazdag völgyekben a császárfajdot, a síkon pedig a foglyot. A vadkacsa és más vízi szárnyas nagy számú falkái élénkítik a víz-medenczék és vízerek táját s húzás idején az éjszaki és meleg égövi tájak legritkább vendégei is megjelennek Karinthia vidékein. A kártékony szőrmés vadak közűl leginkább a róka és a különféle menyétfajok vannak elterjedve. Nagy ritkán az ordas farkas is elő-előkerűl a szomszéd horvát és krajnai tájakról, még ritkábban mutatkozik a medve. A hiúz és vadmacska már igen nagy ritkaság. Ellenben az elvadúlt házimacska nagy mértékben tizedeli a tyúkféléket s az éneklő madarak fiatal ivadékát is nagyban pusztítja. A kártékony szárnyasok közűl mindenek fölött a különböző sas- és keselyűfajok vannak elterjedve; amazok között kivált a szirti és réti-sas, ez utóbbiak között a barát-keselyű. A sólyomfélék közűl több faj, az éjjeli ragadozók közűl pedig a nagy fülesbagoly is gyakori. Végűl fölemlítjük még a szarkát, varjakat, csókát, gébicseket s a szajkót, melyek nem egy énekes madár fészkét dúlják föl s gyakran a gyámoltalan nyúlfiókot is elhordják.
A vadászat különböző nemei között a rónaságon és középhegységen a kopókkal való hajtatás van leginkább elterjedve, a magas hegyekben pedig a hajtóvadászat, a cserkészet, a les és a vizslával való nyomozás. A legérdekesebb, legizgatóbb és legeredetibb a rókahajtás, mikor is a vigyázatos és nyugodt vadász egy hajtásban több rókát is leteríthet. Példaképen fölemlítjük a klagenfurti vadásztársaság „Nurrenwald” nevű vadászterületén megejtett rókahajtás eredményét, a melynél 1886-ban 30 vadász három hajtásban nem kevesebb, mint 14 rókát ejtett zsákmányúl.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me