2. IDEOLÓGIAI KÖTÖTTSÉGŰ TÁJÉKOZÓDÁS
1932. IDEOLÓGIAI KÖTÖTTSÉGŰ TÁJÉKOZÓDÁS
A Mátyás Deákból teljesen hiányzottak a társadalmi kérdések. Amennyiben ritkán megjelentek, csak a vallási harc vetületét jelentették. Igen egyszerű képlete az volt, hogy az egyik oldalon áll a pápai jogar vezérlete alatt az egységes katolicizmus, mely általános jólétet és boldogságot képes teremteni, vele szemben a másik oldalon az igaz úttól eltérők, a nyomort és bajokat előidéző más vallásfelekezetek és a liberalizmus. Antiszemitizmusának tartalma és formája megegyezett a szélsőbaloldali Ludas Matyiéval. A vallási vitákban az évszázadok óta ismert frázisokat ismételte. Liberalizmus-ellenességében azonban néhány valódi kórtünetre is felhívta a figyelmet: a magyarországi kapitalizmus gátlástalanságára, a prostitúcióra, az öngyilkosok számának emelkedésére, sőt arra az ellentmondásra is, hogy míg a katolikus egyház kezéből a vagyont és oktatási intézményeket a kormány és a pártok ki akarják venni, addig a kórházakra, a betegek és szegények ügyére senki sem kíván áldozni.
Meglehetősen sok kulturális, tudományos vonatkozású anyagot tartalmazott a Mátyás Deák, hiszen mindezeknek volt vallási vonatkozásuk is. Már első számában tanügyi kérdést feszegetett, s a téma mindig visszatért, mert szerinte Eötvös és Pauler megrontották a népnevelést azzal, hogy állami tanfelügyelőket neveztek ki, s azzal, hogy az állam befolyását növelték az oktatásban.
Tudományos kérdések ideológiai vonatkozásaival a kortárs élclapok közül csak a Mátyás Deák foglalkozott — még ha az egyértelmű elutasítás álláspontjáról tette is ezt. A darwinizmust, messmerizmust, voltaireianizmust gyakran szerepeltette, mindig a liberalizmussal-szabadkőművességgel összekötve. Darwin még önálló arcképet is kapott abból az alkalomból, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Tanait természetesen a merev katolicizmus szemszögéből értékelve elutasította. „Az isteni és emberi törvények — írta — az erkölcsi és társadalmi szabályok, — a becsület és illem… s minden ilyen tisztes fogalomnak csak akkor van értelme, ha nem állatok, hanem keresztény értelemben vett emberek vagyunk. Darwin azt mondja, hogy nem vagyunk ilyenek: — tűzbe tehát azokkal a bigott fogalmakkal, - kiütött a szabadság, állatok vagyunk…!” (1872. 89.)
Kifigurázta nemcsak a két materialista filozófus, Büchner és Vogt előadásait, hanem még a szaksajtóból is néhány természettudományos előadást, cikket gúnyos értékelésnek vetett alá. Az ortodox katolicizmus lévén egyetlen ítélő mérlege, még a liberális felfogású pap-tudósokat is kioktatta, mint például Horváth Mihályt. Az irodalom viszont, érdekes módon, egyáltalán nem szerepelt a lapban, a sajtóval is csak ritkán, politikai-vallási szempontból foglalkozott.
194A Mátyás Deák olvasóközönségének többsége a falusi egyházközségek híveiből toborzódott. A kiegyezés utáni időszak elterjedtebb élclapjai közül a Lúdas Matyi méltó társa volt: együtt képviselték a legalacsonyabb színvonalat. Témái mindig csak ürügyet jelentettek ugyanannak az álláspontnak más és más oldalú megvilágítására. Jogosan írta róla a Borsszem Jankó, hogy „a clérusi élc – elfanyarítja hasad!”
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
