IV. SZÍN.

Full text search

London. Szoba a Towerben.
Buckingham, Stanley, Hastings, az elyi Püspök, Catesby, Lovel, Mások, asztalnál ülnek; Tanácsszolgák megettök.
HASTINGS.
Nemes peerek, e gyülés czélja most,
Végezni a koronázás iránt:
Tehát mikor lesz e királyi nap?
BUCKINGHAM.
Kész minden a királyi ünnepélyhez?
STANLEY.
Kész; a napot kell meghatárzani.
PÜSPÖK.
Én azt hiszem, jó lesz a holnapi.
BUCKINGHAM.
Ki tudja a protector véleményét?
Ki a nemes lord bensőbb megbizottja?
PÜSPÖK.
Nagyságod, elméjét jól ismeri.
BUCKINGHAM.
Ismerjük egymást arczról; ám a szív:
Ő szívemet jobban nem ismeri,
Mint én az önökét; sem az övét én,
Mint az enyémet ön, mylord. Önök,
Hastings úr, egymást szívből szeretik.
HASTINGS.
Kegyének hála, hogy szeret, tudom;
De a koronázásra nézve nem
Kémlém ki szándokát, ő sem közölte
Magas határzatát egy szóval is.
De, lordjaim, mondják ki a napot,
S én szavazok majd a herczeg helyett,
Mit ő, remélem, nem vesz rossz neven.
Gloster jő.
PÜSPÖK.
Ép jókor, im jő a herczeg maga.
GLOSTER.
Jó reggelt, tisztelt lordok s rokonim.
Igen soká alvám; de fontos ügy,
Remélem, nem mult távollétemen,
Miben jelenlétem lett volna döntő.
BUCKINGHAM.
Ha jelszavára nem lép fel, mylord,
Hastings úr adja szerepét, vagyis
Szavaz, hogy a királyt megkoronázzuk.
GLOSTER.
Úgy Hastings úrnál senki sem merészebb:
Lordsága jól ismer s nagyon szeret.
Ely lord, Holbornban levén minap,
Kertjében epret láttam diszleni:
Kérem, hozasson abból énnekem.
PÜSPÖK.
Mylord, azonnal, a legszívesebben.(El.)
GLOSTER.
Egy szóra, Buckingham rokon.
(Félrevezeti.)
Catesby kikémlelé Hastingst, s ezen
Nyakas nemest oly buzgónak lelé,
Hogy kész fejét veszitni, mint belé
Egyezni, hogy urának a fia,
Miként hódolva czímzi, trónjogát
Veszitse.
BUCKINGHAM.
Távozzék; majd követem.
(Gloster és Buckingham elmennek.)
STANLEY.
Az ünnep napját nem határozók meg.
Azt vélem, holnap még nagyon korán lesz:
Mert én magam sem készülék el úgy,
Mint azt tehetném, hogyha elhalasztnók.
Az elyi Püspök visszajő.
PÜSPÖK.
Hol a kegyes lord, Gloster herczeg? Immár
Küldék az eperért.
HASTINGS.
Ma reggel a herczeg derült, szelid:
Midőn jó reggelt ily vigan kiván,
Tetszős vagy elmés dolgon jár esze.
Nincs is keresztyén, a ki oly kevéssé
Tudná fedezni szeretetét s haragját:
Arczán szivébe látni egyenest.
STANLEY.
S mit olvas arczán szívéről azon
Élénk derültségből, melyet mutat ma?
HASTINGS.
Ej, hogy ma itt nem bosszus senkire;
Máskép tekintetén meglátszanék.
Gloster és Buckingham visszajönnek.
GLOSTER.
Kérlek, mondjátok meg, mit érdemelnek,
Kik életemre ördöngös cselekkel
S átkos bübájjal türnek? s pokoli
Varázslattal megrontják testemet?
HASTINGS.
Fönség, iránta gyöngéd szeretetből,
E körben első én kárhoztatom
A vétkezőket: bárkik légyenek,
Kimondom, a halált megérdemelték.
GLOSTER.
A vész tanúja hát szemed legyen.
Nézd, mint büvöltek el; nézd karomat,
Mint elfonyasztott ág, kiaszva van:
S az, Edvárd nője, a szörnyű boszorkány,
Frigyben Shorenéval, a czudar rimával,
A kik bűbájjal így megrontanak.
HASTINGS.
Ha elkövették e tettet, nemes lord –
GLOSTER.
Ha! pártfogója ez átkos rimának,
Te állsz elő e ha-val? – Áruló vagy:
Le a fejével! – Szent Pálra esküszöm,
Nem is ebédlek, míg nem látom azt. –
Lovel, Rateliff, azt mondom, meglegyen:
A többi, ha szeret, föláll s követ.
(A Tanács, Gloster és Buckinghammel, el.)
HASTINGS.
Jaj Angliának, jaj! nem énmiattam:
Mert, én bolond, ezt megelőzhetém.
Álmodta Stanley, hogy siskát a vadkan
Levágta: s én gunyoltam, nem futék.
Háromszor botlott meg hátas lovam,
S a Towert látva, bokrossá leve,
És nem akart a mészárszékre hozni.
Oh! most a papra szükségem nekem van;
Most bánom, a mit hetyke diadallal
Mondék a hirnöknek, hogy ellenim
Ma Pomfretben meghalnak véresen,
Míg én a kegy ölén biztos vagyok.
Oh Margit, Margit! most csap súlyos átkod
Szegény Hastingsnek nyomorult fejére.
RATCLIFF.
Jer, jer, siess; a herczeg enni vágyik;
Gyónjál hamar; fejed’ kivánja látni.
HASTINGS.
Oh, a halandók múlandó kegye!
Jobban vadászszuk Istennek kegyénél.
Ki mosolyid legén épit reményt,
Úgy él, mint árboczon részeg hajós:
Minden lökésre kész alázuhanni
A szörnyü mélység végzetes ölébe.
LOVEL.
Jer, jer, siess; a jajszó hasztalan.
HASTINGS.
Oh véres Richard! – Szánandó hazám!
Rémületes kort jósolok neked,
Milyet nem látott még e rossz világ.
Vezess vérpadra, vidd e főt uradnak:
Hamar kivesznek, kik rajtam mulatnak.(Elmennek.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me