III. SZÍN.

Full text search

Más szoba ugyanott.
Király jő Kisérettel.
KIRÁLY.
Utána küldtem, s a testet nyomozni.
Minő veszély, hogy ez ember szabad!
De szigorú törvényt nem láthatunk rá,
Mert a zavargó népség kedveli,
A mely nem észszel, csak szemmel szeret;
S ilyenkor a bűn ostorát tekintik,
Soha nem a bűnt. Ezt hogy elsimítsuk,
E rögtön útja régi terv gyanánt
Legyen kiadva; mert kétségb’esett
Nyavalyán kétségb’esett gyógyszer segít,
Rosenkrantz jő.
Vagy épen semmi. – Nos, mi történt?
ROSENKRANTZ.
Hová rejté el a hullát, uram,
Nincs mód kitudni tőle.
KIRÁLY.
S hol van ő?
ROSENKRANTZ.
Kün őrzi társam, és parancsra vár.
KIRÁLY.
Hozzák előmbe.
ROSENKRANTZ.
Ha! Guildenstern! hadd jőjön a királyfi.
Hamlet és Guildenstern jönnek.
KIRÁLY.
No, Hamlet, hát? hol van Polonius?
HAMLET.
Vacsorán.
KIRÁLY.
Vacsorán! Hol?
HAMLET.
Nem a hol ő eszik, hanem a hol őt eszik: az államférgek bizonyos gyülekezete épen nekiesett. Mert hát életrendünk egyedűli hatalmassága a féreg: mi minden egyéb teremtményt meghízlalunk, hogy magunkat hízlalhassuk; magunkat pedig a pondrónak hízlaljuk. A kövér király, meg a sovány koldus, csak más-más fogat étel: két tál egy asztalon: s azzal vége.
KIRÁLY.
Haj, haj!
HAMLET.
Azonegy ember halászhat a féreggel, mely egy királyból evett; s ehetik a halból, mely ama férgen hízott.
KIRÁLY.
Mit akarsz ezzel mondani?
HAMLET.
Semmit, csak megmutatni, hogyan tehet egy király körútat a koldus bendőjén által.
KIRÁLYNÉ.
Hol van Polonius?
HAMLET.
Az égben: akár nézesse meg; ha ott nem lelik, keresse önmaga a másik helyen. De, igazán, ha ez egy hóban rá nem akad, csak szimatolja, mikor a lépcsőn felfelé jő a csarnokba.
KIRÁLY.
Keressétek ott.(Némely kisérőkhöz.)
HAMLET.
Megvár, míg oda értek.(Kisérők el.)
KIRÁLY.
Hamlet, tulajdon biztosságodért –
Mely drága nékünk, mint fájdalmas az,
A mit cselekvél – tetted számkiűz
Hév gyorsasággal: készűlj fel tehát.
A gálya készen, a szél kedvező,
Kiséreted vár, s minden készülőt
Ver Angliába.
HAMLET.
Angliába?
KIRÁLY.
Úgy van.
HAMLET.
Jó.
KIRÁLY.
A bizony; ha tudnád czéljaim’.
HAMLET.
Látok egy cherubot, a ki látja őket. – No, de jerünk Angliába. Isten veled, édes anyám!
KIRÁLY.
Hát szerető atyád, Hamlet?
HAMLET.
Anyám, mondom. Apa és anya férj és nő; férj és nő egy test; és így: anyám. Jerünk, Angliába!(El.)
KIRÁLY.
Nyomába rögtön; csaljátok hajóra:
Tüstént; ma éjjel induljon nekem.
El, a pecsétlés megvan, és egyéb
Ez ügyre tartozó: siessetek.
(Rosenkrantz és Guildenstern el.)
Angol király, ha tartasz valamit
Barátságomra (és tarthatsz pedig,
Mert most is érzed nagy hatalmomat,
Mert sebhelyed még most is új, vörös
A dán fegyvertől, és félelmed önkint
Adót fizet nekünk), nem langyosan
Veszed kegyúri meghagyásomat,
Mely a levélben kérve sürgeti
Hamlet halálát. Tedd meg, Anglia;
Mert mint aszúkór dúl véremben az:
Légy orvosom te. Míg az téve nincs.
Kedvet nekem nem hoz szerencse, kincs.(El.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me