III. SZÍN.

Full text search

Szoba a térdszalaghoz czímzett vendéglőben.
Falstaff, a Vendéglős, Bardolph, Nym, Pistol és Robin jőnek.
FALSTAFF.
Én vendéglősöm a térdszalaghoz!
VENDÉGLŐS.
Mit mond az én vasgyuróm? – Beszélj tanultan és bölcsen.
FALSTAFF.
Valóban, édes kocsmárosom, kiséretem egynémely tagjait el kell csapnom.
VENDÉGLŐS.
Csapd el, buzogányos Herkules; cassáld! Hadd ügessenek: trap, trap!
FALSTAFF.
Hetenkinti tiz fonton állok.
VENDÉGLŐS.
Te imperator vagy, császár, czézáros és mészáros. Én eltartom Bardolphot; kezelje a hőbért és csapot: jól mondtam-e, buzogányos Hector?
FALSTAFF.
Tartsd el, jó kocsmárosom.
VENDÉGLŐS.
Kimondtam; mondd, hogy kövessen. Hadd lássalak habot verni s enyvezni; állok szavamnak, kövess!(Vendéglős elmegy.)
FALSTAFF.
Bardolph, kövesd; a pinczérség jó mesterség: ócska köpenyből uj nadrág kerül; elnyűtt inasból fürge pinczér. Menj, adieu!
BARDOLPH.
Ily életre kivánkoztam én régen: ebben meggyarapszom.(Bardolph elmegy.)
PISTOL.
Oh nyomorult, silány éhenkórász! a csap kezelésére adod magad’?
NYM.
Ivás közben nemzették őt. Nem-e humorban fogamzott? – Az ő lelkületében nincs semmi heroikus, és ez a dolog igazi humora.
FALSTAFF.
Örvendek, hogy igy megszabadulhattam ettől a tűzszerszámtól: nagyon szembeszökőleg csent; lopásában olyan volt, mint az ügyetlen énekes: semmi tempója
NYM.
Lopni egy percz végeztével, ez az igazi humor.
PISTOL.
Elsajátitásnak hivják a bölcsek. Lopni? Phi! Fricskát e frázisnak.
FALSTAFF.
Az ám, uraim, én az utolsó csizmámból vásom ki.
PISTOL.
No, ugy talpra, mert akkor a talp következik.
FALSTAFF.
Nincs más mód benne: zsebelnem kell, gondoskodnom kell.
PISTOL.
A varjufiat etetni kell.
FALSTAFF.
Melyitek ismeri a városban Habot?
PISTOL.
Én ismerem az istenadtát; jó materiából készült.
FALSTAFF.
Becsületes ficzkóim; megmondjam-e, mi lebeg körülbelül előttem?
PISTOL.
Két rőfnyi tömeg, s tán több is.
FALSTAFF.
Semmi czélzást, Pistol! hasam csakugyan felrug egy két rőfre; de most nem hasamon, hanem hasznomon jár az eszem. Szóval, elszántam magamat, hogy szerelmet vallok Hab feleségének; tartást orrontok nála: beszélget, integet, hivogatólag kacsintgat; bizalmas modorának lényegét könnyen kitalálom, s magaviseletének legnehezebb kifejezése helyes angolra forditva az: hogy „én sir John Falstaff-é vagyok”.
PISTOL.
Ez aztán jól áttanulmányozta s jól átforditotta a tisztességesből angolra.
NYM.
A horog mély; megjárja-e humor?
FALSTAFF.
No, a hir azt beszéli róla, hogy egészen ő rendelkezik férje tárczájával; angyalai legiószám vannak.
PISTOL.
Fogadj ugyanannyi ördögöt, s „menj neki fiu!” azt mondom én.
NYM.
A humor dagad; jól van; humorizáld nekem ez angyalokat.
FALSTAFF.
Ime, irtam hozzá egy levelet; s ime egy másikat Pázsi feleségéhez, a ki szintén jó szemmel néze rám, tagjaimat vizsga oldalpillantással kémlelte; szinte megaranyozta szemének sugara néha lábamat, néha ismét dombordad hasamat.
PISTOL.
No akkor ugyancsak trágyafészekre sütött a nap.
NYM.
Fogadd köszönetemet e humorért.
FALSTAFF.
Oh, külsőmön oly mohó vágygyal jártatta végig tekintetét, hogy szemének étvágygyal jártatta végig tekintetét, hogy szemének étvágya összepörkölni látszott engem, mint valami gyujtó lencse. Ez is kezeli a tárczát; ő egy guiánai tartomány, csupa arany és bőség. Én mindkettőnek kincstárnoka leszek, legyenek ők az én kincstáraim: legyenek ők az én Kelet- és Nyugat-Indiám, én majd mindkettővel kereskedést üzök. Menj, vidd te e levelet Pázsinéhoz, te pedig ezt Habnéhoz. Megszedjük magunk’, fiuk, megszedjük magunkat.
PISTOL.
Hát trójai pandarus legyek, holott
Kardom van? – Ugy ördög vigyen el mindent!
NYM.
Nem fogok nemtelen humorban szaladgálni; ne, vedd vissza humor-leveledet. A jó hirnév viseletéhez tartom magamat.
FALSTAFF. (Robinhoz)
Vidd hát te el és légy ügyes.
Arany partokhoz csónakon evezz!
S ti el, gazok! mint jég pusztuljatok!
Más úr után! hordjátok sarkatok’!
A kor humora Falstaff oktatója:
Frank módra – ti gazok! – tesz ő s apródja!
(Falstaff és Robin elmennek.)
PISTOL.
Ölyv marja béledet! Álkoczka, tarts!
S te kártya, csald a gazdagot, szegényt.
Zsebemben tallér cseng, ha már te hoppon lészsz,
Te hitvány phryg török.
NYM.
Némi forrongásban vagyok, mely a bosszu humora.
PISTOL.
Bosszut akarsz állani?
NYM.
A mennyekre és csillagaira, azt.
PISTOL.
Elmeéllel, vagy kardéllel?
NYM.
De mind a két humorral én:
Én Pázsinak besúgom e szerelmi humort.
PISTOL.
Tőlem pedig Hab tudja meg,
Hogy Falstaff, e pimasz
Kincsért kisért és ágyba vágy
Galambjával a gaz!
NYM.
Az én humorom nem fog kihülni: Pázsit lángba boritom, hogy méregkeverésre adja a fejét, megszállom őt sárgasággal, mert az arcz lázadása veszedelmes: ez az én igazi humorom.
PISTOL.
Te a békétlenek Mársa vagy: segítségedre leszek: hajrá!(Elmennek.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me