I. SZÍN.
Pázsi háza előtt.
Pázsiné jön levéllel.
PÁZSINÉ.
Micsoda? Szépségem ünnepnapjaiban elkerültem a szerelmes leveleket, s most beléjök kerülök. Hadd lám. (Olvassa:) „Ne kérdezd az okát, mért szeretlek, mert jóllehet a szerelem az észt birájaul használja, mégis itéletét el nem fogadja. Nem vagy már fiatal, ép oly kevéssé vagyok én az: rajta hát, ez sympáthia; vig vagy, én is az vagyok: fel, fel tehát: ez még több sympáthia. Szereted a sert, én is szeretem: kivánhatsz-e ennél több sympáthiát? Érd be avval, szép Pázsiné (ha különben beérheted egy katona ember szerelmével), hogy szeretlek. Nem mondom, hogy könyörülj rajtam, ez nem katonához illő phrázis, hanem azt mondom, szeress. Általam, ki
Mint lovagod, hiven
Nappal vagy éjjelen,
Vagy bármi fény legyen,
Teérted emelem
Hatalmas fegyverem’,
Miféle Judäai Herodes ez? Oh, gonosz, gonosz világ! A ki közel jutott hozzá, hogy az idővel együtt málljék szét, ifjú udvarló szinében mutatkozik. Micsoda megfontolatlan szót kapott fel (az ördög nevében) ez a flamandi iszák beszédemből, hogy ily módon merészel megkisérteni? – Lám, nem láttuk egymást csak háromszor sem! Mit is mondhattam neki? – Még fukarkodtam a vidámságban – az ég bocsássa meg. – Bizony javaslatot adok be a parliamenthez, hogy szüntessenek meg minden férfiut. – Hogyan boszuljam meg magamat rajta? – Mert meg fogom magam’ boszulni, oly bizonyosan, mint hogy minden béle csupa puddingból készült.
Habné jő.
Micsoda? Szépségem ünnepnapjaiban elkerültem a szerelmes leveleket, s most beléjök kerülök. Hadd lám. (Olvassa:) „Ne kérdezd az okát, mért szeretlek, mert jóllehet a szerelem az észt birájaul használja, mégis itéletét el nem fogadja. Nem vagy már fiatal, ép oly kevéssé vagyok én az: rajta hát, ez sympáthia; vig vagy, én is az vagyok: fel, fel tehát: ez még több sympáthia. Szereted a sert, én is szeretem: kivánhatsz-e ennél több sympáthiát? Érd be avval, szép Pázsiné (ha különben beérheted egy katona ember szerelmével), hogy szeretlek. Nem mondom, hogy könyörülj rajtam, ez nem katonához illő phrázis, hanem azt mondom, szeress. Általam, ki
Mint lovagod, hiven
Nappal vagy éjjelen,
Vagy bármi fény legyen,
Teérted emelem
Hatalmas fegyverem’,
| John Falstaff.” |
Habné jő.
HABNÉ.
Pázsiné asszonyom! igazán, épen önhöz készültem.
Pázsiné asszonyom! igazán, épen önhöz készültem.
PÁZSINÉ.
Én pedig igazán önhöz indultam. Nagyon rossz szinben van.
Én pedig igazán önhöz indultam. Nagyon rossz szinben van.
HABNÉ.
De már ezt el nem hiszem: megmutathatom az ellenkezőjét.
De már ezt el nem hiszem: megmutathatom az ellenkezőjét.
PÁZSINÉ.
Elhiszem; de én úgy nézem, rossz szinben van.
Elhiszem; de én úgy nézem, rossz szinben van.
HABNÉ.
Jó, hát legyek; de én azt mondom, hogy az ellenkezőjét ki tudom mutatni: Oh, kedves Pázsiném, adhatna egy kis jó tanácsot.
Jó, hát legyek; de én azt mondom, hogy az ellenkezőjét ki tudom mutatni: Oh, kedves Pázsiném, adhatna egy kis jó tanácsot.
PÁZSINÉ.
Mi ügyben, asszonyom?
Mi ügyben, asszonyom?
HABNÉ.
Oh asszonyom, ha van épen szertelen tiszteletségen fordulna meg a dolog, úgy fordul szinte tisztességre tehetnék vele szert.
Oh asszonyom, ha van épen szertelen tiszteletségen fordulna meg a dolog, úgy fordul szinte tisztességre tehetnék vele szert.
PÁZSINÉ.
Szegre a tiszteletlenséggel, asszonyom, s tartsd meg a tisztességet. Miből áll a dolog? de a tiszteletlenséget elengedem: miből áll?
Szegre a tiszteletlenséggel, asszonyom, s tartsd meg a tisztességet. Miből áll a dolog? de a tiszteletlenséget elengedem: miből áll?
HABNÉ.
Ha kedvem tartaná magamat egy kis örökkévalóságra a pokolnak szánni, nemes lovaggá üttethetném.
Ha kedvem tartaná magamat egy kis örökkévalóságra a pokolnak szánni, nemes lovaggá üttethetném.
PÁZSINÉ.
Mit? – hazudsz! Habné Alice lovag úr. Az ily nemesség vége nemtelen; s e nemtelenség miatt soha se cseréld el nemedet.
Mit? – hazudsz! Habné Alice lovag úr. Az ily nemesség vége nemtelen; s e nemtelenség miatt soha se cseréld el nemedet.
HABNÉ.
Mi gyertyázunk nappal: ne, olvasd, olvasd, s értsd meg, hogyan lehetnék lovaggá. A legrosszabb szemmel fogok nézni mindaddig minden kövér férfiura, míg lesz szemem megkülönböztetni a férfi-félét; és mégis, a jámbor, nem akart esküdni, magasztalta a nők szerénységét és helyesen és illedelmesen gáncsolt minden illetlenséget, hogy akár megesküdtem volna rá, hogy hajlamai szavainak őszinteségével egy uton járnak, de se nem függenek, se nem illenek jobban össze, mint a századik zsoltár és a „zöld ujjas”-ról szóló nóta. Oh jaj, mi vihar vetette ide a windsori partra e czethalat, melynek beleiben alig ha szűken van a halzsir? – Hogyan boszuljam meg magamat? – Azt hiszem, legjobb volna őt reménynyel tartani, míg a paráznaság istentelen tüze saját zsirjából ki nem süti őt. Hallott-e ilyet valaha?
Mi gyertyázunk nappal: ne, olvasd, olvasd, s értsd meg, hogyan lehetnék lovaggá. A legrosszabb szemmel fogok nézni mindaddig minden kövér férfiura, míg lesz szemem megkülönböztetni a férfi-félét; és mégis, a jámbor, nem akart esküdni, magasztalta a nők szerénységét és helyesen és illedelmesen gáncsolt minden illetlenséget, hogy akár megesküdtem volna rá, hogy hajlamai szavainak őszinteségével egy uton járnak, de se nem függenek, se nem illenek jobban össze, mint a századik zsoltár és a „zöld ujjas”-ról szóló nóta. Oh jaj, mi vihar vetette ide a windsori partra e czethalat, melynek beleiben alig ha szűken van a halzsir? – Hogyan boszuljam meg magamat? – Azt hiszem, legjobb volna őt reménynyel tartani, míg a paráznaság istentelen tüze saját zsirjából ki nem süti őt. Hallott-e ilyet valaha?
PÁZSINÉ.
Levelet levélért: csak a nevek: Pázsiné és Habné különböznek. Nagy vigasztalásodul a rossz vélemények e titokzatában ime: leveled ikertestvére; de csak hadd örököljön a tied első helyen: mert esküszöm, az enyim nem fog soha. Jót állok róla, készen hever vagy ezer ilyen levele, a különféle nevek számára üresen hagyott helyekkel; (de van több is bizonynyal) és ezek már a második kiadásbelik. Kétségkivül, nyomatni szokta, mert nem igen törődik vele, mit kerit nyomtatás alá, hisz mindkettőnk szorongatására réehült: inkább lennék óriás asszony s megfeküdném Pelion hegye alatt. Igazán, előbb találni husz ledér giliczét, mint egyetlen egy szüz férfiút.
Levelet levélért: csak a nevek: Pázsiné és Habné különböznek. Nagy vigasztalásodul a rossz vélemények e titokzatában ime: leveled ikertestvére; de csak hadd örököljön a tied első helyen: mert esküszöm, az enyim nem fog soha. Jót állok róla, készen hever vagy ezer ilyen levele, a különféle nevek számára üresen hagyott helyekkel; (de van több is bizonynyal) és ezek már a második kiadásbelik. Kétségkivül, nyomatni szokta, mert nem igen törődik vele, mit kerit nyomtatás alá, hisz mindkettőnk szorongatására réehült: inkább lennék óriás asszony s megfeküdném Pelion hegye alatt. Igazán, előbb találni husz ledér giliczét, mint egyetlen egy szüz férfiút.
HABNÉ.
Lám, szakasztott mása: ugyanaz irás, ugyana szavak. Minek néz bennünket?
Lám, szakasztott mása: ugyanaz irás, ugyana szavak. Minek néz bennünket?
)
PÁZSINÉ.
Már én nem tudom; szinte összeveszit saját becsületességemmel; olyannak kell magamat tartanom, a milyennek csak létezéséről sem volt fogalmam; mert csakugyan, ha nem ismert volna fel bennem oly hibát, minőt magam sem ismerek, soha sem vetette volna ki utánam horgát ily veszettséggel.
Már én nem tudom; szinte összeveszit saját becsületességemmel; olyannak kell magamat tartanom, a milyennek csak létezéséről sem volt fogalmam; mert csakugyan, ha nem ismert volna fel bennem oly hibát, minőt magam sem ismerek, soha sem vetette volna ki utánam horgát ily veszettséggel.
HABNÉ.
Azt mondod, horgot vetett? – Fogadom, hogy hajómra huzom őt!
Azt mondod, horgot vetett? – Fogadom, hogy hajómra huzom őt!
PÁZSINÉ.
De magam is, és ha elszalasztom, örökre lemondok a horgászásról. Meglakoltassuk őt érte: tüzzünk ki neki találkozót; engedjünk szinleg kérelmének, ravasz csalétekül használt halaszgatással tartogassuk, míg zálogba nem adja lovait térdszalagbeli vendéglősünknek.
De magam is, és ha elszalasztom, örökre lemondok a horgászásról. Meglakoltassuk őt érte: tüzzünk ki neki találkozót; engedjünk szinleg kérelmének, ravasz csalétekül használt halaszgatással tartogassuk, míg zálogba nem adja lovait térdszalagbeli vendéglősünknek.
HABNÉ.
Jó, én beleegyezem minden ármányos ellene szőtt cselbe, mely becsületünk szeplőtlenségét be nem szennyezi. Oh ha férjem látná e levelet! Ez örök táplálésot adna féltékenységének.
Jó, én beleegyezem minden ármányos ellene szőtt cselbe, mely becsületünk szeplőtlenségét be nem szennyezi. Oh ha férjem látná e levelet! Ez örök táplálésot adna féltékenységének.
PÁZSINÉ.
Ej, nézd csak, ott jön ő s jó férjem is: ő oly messze áll a féltékenységtől, mint én attól, hogy okot adjak neki reá; és ez, reménylem, kimérhetlen távolság.
Ej, nézd csak, ott jön ő s jó férjem is: ő oly messze áll a féltékenységtől, mint én attól, hogy okot adjak neki reá; és ez, reménylem, kimérhetlen távolság.
HABNÉ.
Ön a legboldogabb asszony a világon.
Ön a legboldogabb asszony a világon.
PÁZSINÉ.
Hab, Pistol, Pázsi és Nym jőnek.
| Jöjjön ide, tanácskozzunk együtt az ellen a zsiros lovag ellen. | (Visszavonulnak.) |
HAB.
Jó; de reménylem, nincs úgy,
Jó; de reménylem, nincs úgy,
PISTOL.
Csuta eb némely ügyben a remény:
John úr imádja nődet.
Csuta eb némely ügyben a remény:
John úr imádja nődet.
HAB.
Ej, uram, nőm már nem fiatal.
Ej, uram, nőm már nem fiatal.
PISTOL.
Imád ő dúst, szegényt, kicsit, nagyot,
Ifjat, vént egyaránt: mindegy neki,
Akármely keverék; fontold meg ezt!
Imád ő dúst, szegényt, kicsit, nagyot,
Ifjat, vént egyaránt: mindegy neki,
Akármely keverék; fontold meg ezt!
HAB.
Szereti nőmet.
Szereti nőmet.
PISTOL.
Tüzes májjal: előzd meg vagy szaladj
Mint Actaeon, nyomodban ebcsoporttal.
Oh mily utált a szó –
Tüzes májjal: előzd meg vagy szaladj
Mint Actaeon, nyomodban ebcsoporttal.
Oh mily utált a szó –
HAB.
| Mely szó, uram? |
PISTOL.
E szó: agancs! Isten veled.
Fülelj és légy szemes: tolvaj éjente jár;
Fülelj, míg nincs a nyár itt s nem szól a kakuk.
Most el, jó Nym, káplár uram.
E szó: agancs! Isten veled.
Fülelj és légy szemes: tolvaj éjente jár;
Fülelj, míg nincs a nyár itt s nem szól a kakuk.
Most el, jó Nym, káplár uram.
| Jó Pázsi, higy neki, ő okosan beszél. | (Elmegy.) |
HAB.
Türelmes leszek, és végére járok neki.
Türelmes leszek, és végére járok neki.
NYM.
| Ez az igazság; (Pázsihoz) nem szeretem a hazugság humorát; ő engem bizonyos humorban megsértett; nekem kellett volna a humoros levelet felségedhez vinnem; de nekem van kardom, mely fog harapni, ha szükséget látok. Szereti felségedet: ez a dolog vége és hossza. Az én nevem Nym káplár: a mit mondok és vallok, az az igaz. Nevem Nym, és Falstaff szereti feleségedet. Isten veled. Nem szeretem a sajt és a kenyér humorát, és ez a dolog humora. Adieu! | (Elmegy.) |
PÁZSI.
Ez a dolog humora, aszondja! Ez oly ficzkó, ki a humort kiugrasztja élczéből.
Ez a dolog humora, aszondja! Ez oly ficzkó, ki a humort kiugrasztja élczéből.
HAB.
Fel fogom keresni Falstaffot.
Fel fogom keresni Falstaffot.
PÁZSI.
Soha sem láttam ily csavart s kificzamitott beszédü kópét.
Soha sem láttam ily csavart s kificzamitott beszédü kópét.
HAB.
Ha úgy találom, jó.
Ha úgy találom, jó.
PÁZSI.
Nem hiszek a komának, jóllehet a városi lelkész mint becsületes embert ajánlotta.
Nem hiszek a komának, jóllehet a városi lelkész mint becsületes embert ajánlotta.
HAB.
Igen jó érzelmü egy ficzkó volt: jó.
Igen jó érzelmü egy ficzkó volt: jó.
PÁZSI.
Lám lám, Margit.
Lám lám, Margit.
PÁZSINÉ.
Hová mégysz, György? hallod-e?
Hová mégysz, György? hallod-e?
HABNÉ.
Ej lám, édes Ferim, mért vagy olyan mélázó?
Ej lám, édes Ferim, mért vagy olyan mélázó?
HAB.
Én mélázó? Nem vagyok én mélázó.
Gyerünk haza, jer!
Én mélázó? Nem vagyok én mélázó.
Gyerünk haza, jer!
HABNÉ.
Bizony mondom, neked ismét bogaraid vannak. Nem tart velünk Pázsiné asszonyom?
Bizony mondom, neked ismét bogaraid vannak. Nem tart velünk Pázsiné asszonyom?
PÁZSINÉ.
De igen. Ebédre megjösz, György? (Félre Habnéhoz.) Nézd, ki jön itt: ezt küldjük közbenjárónak ahhoz a semmiházi lovaghoz.
Fürgéné jő.
De igen. Ebédre megjösz, György? (Félre Habnéhoz.) Nézd, ki jön itt: ezt küldjük közbenjárónak ahhoz a semmiházi lovaghoz.
Fürgéné jő.
HABNÉ.
Valóban, épen őrá gondoltam: ez épen arra való.
Valóban, épen őrá gondoltam: ez épen arra való.
PÁZSINÉ.
Anna lányomat jött kegyed meglátogatni?
Anna lányomat jött kegyed meglátogatni?
FÜRGÉNÉ.
Igen, valóban; és kérem, hogy van a jó Anna kisasszony?
Igen, valóban; és kérem, hogy van a jó Anna kisasszony?
PÁZSINÉ.
Jöjön be s nézze meg; amúgy is egy kis beszédünk lesz önnel.
Jöjön be s nézze meg; amúgy is egy kis beszédünk lesz önnel.
| (Pázsiné, Habné, Fürgéné elmennek.) |
PÁZSI.
Nos Hab uram?
Nos Hab uram?
HAB.
Hallotta, mit mondott nekem az a ficzkó?
Hallotta, mit mondott nekem az a ficzkó?
PÁZSI.
De igen, s ön hallá, mit a másik nekem mondott?
De igen, s ön hallá, mit a másik nekem mondott?
HAB.
S hiszi, hogy van valami igaz a dologban?
S hiszi, hogy van valami igaz a dologban?
PÁZSI.
Kötelet a nyomorultaknak. Nem hiszem, hogy a lovag ily ajánlatot tett volna; hanem e kettő, ki avval vádolja őt, hogy feleségeinknek utána jár, ez az ő elcsapott cselédeinek két jármosa: valódi akasztófavirágok, mióta kiadtak rajtok.
Kötelet a nyomorultaknak. Nem hiszem, hogy a lovag ily ajánlatot tett volna; hanem e kettő, ki avval vádolja őt, hogy feleségeinknek utána jár, ez az ő elcsapott cselédeinek két jármosa: valódi akasztófavirágok, mióta kiadtak rajtok.
HAB.
Ezek az ő cselédei voltak?
Ezek az ő cselédei voltak?
PÁZSI.
Persze hogy azok voltak.
Persze hogy azok voltak.
HAB.
Azért ez nem teszi nekem kedvesebbé a dolgot. A „Térdszalag”-ban lakik?
Azért ez nem teszi nekem kedvesebbé a dolgot. A „Térdszalag”-ban lakik?
PÁZSI.
Igen, hát, ott lakik. Ha csakugyan feleségemet vette volna czélba, akár önként átengedném neki, s szivesen a fejemre veszem, a mit éles szavaknál egyebet kap.
Igen, hát, ott lakik. Ha csakugyan feleségemet vette volna czélba, akár önként átengedném neki, s szivesen a fejemre veszem, a mit éles szavaknál egyebet kap.
HAB.
Nem kétkedem feleségemben, de röstelném őket összekeriteni. Az ember könnyen tulságra viheti a bizalmat; s én semmi terhet sem szeretnék a fejemre venni. Én evvel nem érem be.
Nem kétkedem feleségemben, de röstelném őket összekeriteni. Az ember könnyen tulságra viheti a bizalmat; s én semmi terhet sem szeretnék a fejemre venni. Én evvel nem érem be.
PÁZSINÉ.
Nézd, itt jön térdszalagbeli dagályos vendéglősünk. Ha ilyen vidáman jön, akkor vagy bor van a fejében vagy pénz a zsebében. Non, nos, kocsmáros uram?
Vendéglős és Silány jőnek.
Nézd, itt jön térdszalagbeli dagályos vendéglősünk. Ha ilyen vidáman jön, akkor vagy bor van a fejében vagy pénz a zsebében. Non, nos, kocsmáros uram?
Vendéglős és Silány jőnek.
VENDÉGLŐS.
Nos, nos vasgyúró! te nemes ember vagy. Judex cavallero, mondom!
Nos, nos vasgyúró! te nemes ember vagy. Judex cavallero, mondom!
SILÁNY.
Jövök, kocsmárosom, jövök. Jó Pázsi uram, jó estét, huszszor is. Nem tart velünk, Pázsi uram! Egy kis térfára készülünk.
Jövök, kocsmárosom, jövök. Jó Pázsi uram, jó estét, huszszor is. Nem tart velünk, Pázsi uram! Egy kis térfára készülünk.
VENDÉGLŐS.
Mondd el neki, iudex cavallero, mondd el neki, vasgyúró!
Mondd el neki, iudex cavallero, mondd el neki, vasgyúró!
| (Félre állanak.) |
SILÁNY (Pázsihoz).
Nem jön el velünk nézőnek? Az én vig kocsmárosom mérte össze fegyvereiket, és azt hiszem, külön külön helyre rendelte őket: mert higye meg, azt hallom, hogy tisztelendő uram nem szokott tréfálni. Hallgasson ide, majd elmondom, micsoda galibát tervezünk.
Nem jön el velünk nézőnek? Az én vig kocsmárosom mérte össze fegyvereiket, és azt hiszem, külön külön helyre rendelte őket: mert higye meg, azt hallom, hogy tisztelendő uram nem szokott tréfálni. Hallgasson ide, majd elmondom, micsoda galibát tervezünk.
VENDÉGLŐS.
Nincsen semmi követelésed lovagomon, vendég-gavalléromon?
Nincsen semmi követelésed lovagomon, vendég-gavalléromon?
HAB.
Esküszöm, semmi, de szivesen szolgálok egy palaczk égett borral, ha nekem utat nyitasz hozzá s azt mondod neki, hogy nevem Csermely. Csak egy kis tréfa kedveért.
Esküszöm, semmi, de szivesen szolgálok egy palaczk égett borral, ha nekem utat nyitasz hozzá s azt mondod neki, hogy nevem Csermely. Csak egy kis tréfa kedveért.
VENDÉGLŐS.
Itt a kezem, buzogányosom: legyen neked secessusod és recessusod nála. Nem jól mondtam? S neved legyen Csermely. Vidám egy lovag ő! Menjünk, domini?
Itt a kezem, buzogányosom: legyen neked secessusod és recessusod nála. Nem jól mondtam? S neved legyen Csermely. Vidám egy lovag ő! Menjünk, domini?
SILÁNY.
Én veled tartok, kocsmárosom.
Én veled tartok, kocsmárosom.
PÁZSI.
Azt hallom, hogy a franczia jól forgatja a kardot.
Azt hallom, hogy a franczia jól forgatja a kardot.
SILÁNY.
Hagyja csak, uram! Többet beszélhetnék én önnek: mai nap a távolság, meglépett tér, a vágások járják, és mit én tudom, mi még: a sziv teszi meg, Pázsi uram, a sziv, a sziv. Értem én olyan időket, mikor hosszú kardommal négy hórihorgas ficzkót úgy megugrasztottam volna, mint akár patkányokat.
Hagyja csak, uram! Többet beszélhetnék én önnek: mai nap a távolság, meglépett tér, a vágások járják, és mit én tudom, mi még: a sziv teszi meg, Pázsi uram, a sziv, a sziv. Értem én olyan időket, mikor hosszú kardommal négy hórihorgas ficzkót úgy megugrasztottam volna, mint akár patkányokat.
VENDÉGLŐS.
Erre, erre, fiúk, erre! Menjünk?
Erre, erre, fiúk, erre! Menjünk?
PÁZSI.
Én is veletek tartok. Különben jobb szeretném őket perelni hallani, mint vivni.
Én is veletek tartok. Különben jobb szeretném őket perelni hallani, mint vivni.
| (Vendéglős, Silány, Pázsi elmennek.) |
HAB.
Ha Pázsi még oly gondtalan bolond is, s ha még oly szilárdan áll is feleségének törékenységén, azért én nem tehetem magamat oly könnyen tul gyanumon: ő Pázsi házában találkozott feleségemmel; de hogy mit csináltak ott, nem tudni. Mélyebben kell a dologba tekintenem; majd álruhában Falstaffot kifürkészem. Ha feleségemet becsületesnek találom, nem veszett kárba fáradságom; ha pedig nem az, akkor sem fáradtam hijába.
Ha Pázsi még oly gondtalan bolond is, s ha még oly szilárdan áll is feleségének törékenységén, azért én nem tehetem magamat oly könnyen tul gyanumon: ő Pázsi házában találkozott feleségemmel; de hogy mit csináltak ott, nem tudni. Mélyebben kell a dologba tekintenem; majd álruhában Falstaffot kifürkészem. Ha feleségemet becsületesnek találom, nem veszett kárba fáradságom; ha pedig nem az, akkor sem fáradtam hijába.
| (Elmegy.) |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
