III. SZÍN.

Full text search

Olivia kertje.
Sebastián jő.
SEBASTIÁN.
Ez itt a lég; az a dicső nap ott;
E gyöngyöt adta, látom, érzem azt;
S habár bübáj az, a mi megragadt,
De még sem őrület. – Hol Antonio?
Az Elefántnál nem találtam őt;
De ott volt s arról értesültem ott,
Hogy a városban engemet keres.
Tanácsa most arany voln’ énnekem:
Mert bár eszem vitáz érzékeimmel,
Hogy ez nem őrület, csak tévedés;
De a szerencse ily áramlata
Minden fogalmat s példát túlhalad,
Úgy, hogy szeretnék nem hinni szememnek,
S czivódni elmémmel, mely elhitetni
Ne birja vélem, hogy őrült vagyok,
Vagy a kisasszony őrült. De ha az,
Mint kormányozza házát és cselédit,
Mint adhat és fogadhat megbizást
Oly bölcs, nyugodt, szilárd viselkedéssel,
Mint tenni látom?
Cselfogás van itt
Titokban. Ámde itt jön a kisasszony.
Olivia és Egy Pap jönnek.
OLIVIA.
Ne ítéld meg sietségem’. Ha tán
Helyesled, e szent emberrel s velem
Jer a szomszéd kápolnába, hogy ott
Előtte s a szentelt hajlék alatt
Hűségedről adj biztos zálogot,
Hogy kétkedő és féltékeny szivem
Nyugalmat érjen: ő titkolja, míg
Magad közhírré tenni nem javallod;
Nászünnepünket majd megtartjuk akkor
Rangom szerint. Nos, hát mit szólasz ehhez?
SEBASTIÁN.
E szent emberrel és veled megyek,
S hűséget esküvén, hű is leszek.
OLIVIA.
Vezess tehát, atyám. Oh vajha még
E tettemet fénynyel nézné az ég!(El mind.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me