Irodalom
Irodalom
Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. 1959.
Kóbor Tamás: Pósa Lajos. A Hét 1891. április 12. – ó -s: Édesanyám. BpSz 1897. XC. 461 –467. – Palágyi Menyhért: "Édes anyám" – P. L. verseskönyvéről. Jelenkor 1897. április 24. – Lőrinczy György: P. L. 1914. – Kosztolányi Dezső: P. L. Új MSz 1920. I. 382–386. és Írók, festők, tudósok. II. 1958. – Gyöngyösy László: P. L. életrajza. 1920. – Gyöngyösy László: Pósa-gyalázás. It 1921. 83–86. – Lőrinczy György: A Pósa-asztal. 1922. – Rubinyi Mózes: P. L. 1931. – Tóth Laura: P. L. 1936.
Beöthy Zsolt: Az "új költő"-ről. FővL 1891. január 8. – ó -s: Költemények. BpSz 1892. LXXI. 137–145. – Ignotus: Szabolcska Mihály. A Hét 1894. február 25. – Imre Sándor: Sz. M.: Újabb versek. ErdMúz 1898. 115–119. – z.: Hangulatok. BpSz 1899. XCVIII. 463–469. –-ó: Szabad órák. BpSz 1901. CV. 290–295. o: Csendes dalok. BpSz 1905. CXXI. 466–470. – Oláh Gábor: Sz. M. Írói arcképek. 1910. – Tóth Árpád: Sz. M.: Dalok hazulról. Nyug 1910. II. 1660–1662. – Kristóf György: Sz. M. vallásos költészete. ProtSz 1916. 347–362. – Horváth János: (Előadói jelentés az Akadémia Marczibányi-mellékjutalomról.) AkÉrt 1924. 77–79. – Császár Elemér: Sz. M. BpSz 1934. CCXXXII. 15–44., 152–179., 265–279. – Kristóf György: Sz. M. Erdélyben. ErdMúz 1934. 185–244. – Császár Elemér; Sz. M. levelesládájából. ItK 1935. 192–198., 278–296., 405–425. – Sebestyén Gyula: Sz. M. költői pályájának kezdetéről. A százéves Kisfaludy Társaság. 1936. 453–463. – Szabó Dávid: Sz. M. levelei Endrődi Sándorhoz. ItK 1937. 276–284. – Zsigmond Ferenc: Sz. M. levelezéséből. ItK 1937. 166–177. – Szabolcska László –Ravasz László: Sz. M. 1943. Gyulai Pál: A tegnap és a ma. BpSz 1889. XLIX. 303–309. és Bírálatok. 1911. – Ignotus: Kozma Andor. A Hét 1892. december 4.– z: K. A.: Versek. BpSz 1893. LXXIII. 463–473. – -ó: Szatírák. BpSz 1899. XCVII. 141–147. – Gagyhy Dénes: K. A. költeményei. 1908. – Móricz Zsigmond: K. A. Nyug 1909. II. 402–404. – Beck Lajos: K. A. az író. 1910. – Voinovich Géza: K. A. újabb versei. BpSz 1911. CXLVIII. 489–493. – Kosztolányi Dezső: Magyar rhapszódiák. (K. A.). Nyug 1920. 93–96. és Írók, festők, tudósok. II. 1958. – Kéky Lajos: Magyar ősrege Turánról. BpSz 1923. CXCII. 75–80. – Alszeghy Zsolt: K. A. Élet 1924. 201–203. és Vázlatok. 1925.– Rédey Tivadar: K. A. Napk 1925. március. 256–261. – Kéky Lajos: K. A. BpSz 1933. CCXXIX. 367–371. – Schöpflin Aladár: K. A. Nyug 1933. I. 547–549. – Halmi Miklós: K. A. 1935. – Szabó Richárd: K. A. költészete. 1936. – Merényi Oszkár: K. A. 1941.
Riedl Frigyes: Bárd Miklós: Versek. BpSz 1902. CX. 310–313. – Salgó Ernő: Egy új költő. A Hét 1902. február 16. – Hatvany Lajos: Bacsó Pál és egyéb versek. BpSz 1905. CXXI. 311–315. – Császár Elemér: B. M. lyrája. BpSz 1915. CLXIIÍ. 227–262. – Schöpflin Aladár: B. M. Nyug 1915. II. 1393–1400. és Magyar írók. 1919. – Kovách Aladár: B. M. BpSz 1931. CCXXIII. 113–129. – Melich János: B. M. BpSz 1937. CCXLV. 359–367. – P. Ábrahám Ernő: B. M. 1938. – Merényi Oszkár: B. M. 1939. – Arany-Tóth Pál: B. M. 1940.
-z: Dalok. BpSz 1882. XXIX. 488–491. – d.: Vargha Gyula költeményei. BpSz 1915. CLXIV. 117–131. – Schöpflin Aladár: V. Gy. Nyug 1916. II. 665–674. és Magyar írók-1919. – Várdai Béla: V. Gy. költésxete. It 1916. 87–104. – Kosztolányi Dezső: V. Gy. Nyug 1922. 636. és Írók, festők, tudósok. II. 1958. – Zsigmond Ferenc: V. Gy. Napk 1923. február. 162–166. – Hartmann János: V. Gy.: A végtelen felé. Napk 1924. március. 269–271. – Schöpflin Aladár: V. Gy. Nyug 1929. I. 704–705. – Horváth János: V. Gy. BpSz 1932. CCXXV. 365–402. – Szabó Gizella: V. Gy. élete és munkássága. 1932. – Mátyás Sándor: V. Gy. 1933. – Szabó Richárd: Irodalmi hatások V. Gy. költészetében. 1934. – Alszeghy Zsolt: V. Gy. It 1935. 123–132. – Kéky Lajos: V. Gy. emlékezete. KisfTÉ LX. 1940. 57–73.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
