Kende Sándor (1918) (Munkaközösség)
Kende Sándor (1918)
(Munkaközösség)
(Munkaközösség)
Kende Sándor első regényét, a Három Lázárt még 1945 előtt jelentette meg. Következő kötete, az Egymásra ítélve (1946) a második világháború küszöbén Párizsba került két fiatal, Zoltán és Yvette szerelmének története. A szerelmi kapcsolat buktatóinak, ambivalens érzéseinek megrajzolása, a párizsi bohémtanyák és padlásszobák világának, hangulatának érzékeltetése – noha valószínűleg egyéni élmények emléke diktálta – nem sikerült maradéktalanul.
Az 1949-es Lilith fiai az író legkedvesebb regénye lett. Később novellákban (Ars poetica, Lilith segítségével) adta indoklását a bibliai fogantatású történet megírásának. Kende Sándor a megromlott, tönkrement házasság, a férfi és a nő lelki kötődésének és eltávolodásának titkait, mozgatórugóit kereste, s helyezte a regény tágabb, társadalmi kontextusába. Ahogyan önmaga vallotta: "regényeim legtöbbje a polgári életforma elleni berzenkedés". A Lilith fiai is, mely a század húszas éveiben és Budapest ostroma alatt játszódik, a kanonizált polgári házasság intézményét pellengérezi ki.
875Hosszú hallgatás után a hatvanas években vette fel újra a tollat s regények, kisregények sorát jelentette meg (Közel a mennybolt, 1960; Testvérek, 1962; Elárult élet, 1965; Felmentő ítélet, 1968; Szerelmetes barátaim, 1970).
Legizgatóbb témáit, problémáit a Furcsa lány (1973) című regényében összegezte; a regény nem egy részlete korábban novellában is megfogalmazódott (Furcsa lány, 1973; Hihetetlen történet, 1973; Katonalovak, 1972).
A harmincas évek Budapestjén induló cselekmény meglepően keveset árul el a korról; az író a Rádai család zárt világára, belső életére, lelki kapcsolataira koncentrál, figyelme középpontjában a kisebbik lány, Médi alakjával. A történet végigkíséri a családtagok életútját; a gyönyörű és sikeres színésznő házasságának felbomlását; fiatalabbik lánya, Médi nővé serdülését; házasságát és olaszországi életét. A regény végén Médi gyilkossággal próbál kitörni a körülmények által bekerített helyzetéből, tönkrement házasságából. Az író morális indulata és ítélete rokonszenves – ám művészi megvalósulását, hitelét erősen lerontja a cselekmény túlbonyolítottsága, a stílus fellengzőssége.
Novellái, elbeszélései, melyeket A Szajna lánya (1972) címmel adott ki, leggyakrabban kisszerű ötletek, témák felduzzasztásai (Tizennégy nap üdülés, Eltépett levél, Mi nem beszélünk).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
