Irodalom
Irodalom
Haraszti Sándor: Urbánusok és népiesek. Forum 1946. 95–98. – Lengyel Balázs: Babits után. Újh 1946. július, 1–8. – Révai József: A népiekről. R. J.: Marxizmus és magyarság. 1946. 133–143. – Birkás Endre: Magános utasok. Vig 1947. 437–438. – Dénes Tibor: A meg nem talált Nyugat. Mk 1947. 657–659. – Gogolák Lajos: Illyés Gyula Párizsa. ÚjMo 1947. 5. sz. 11. – Horváth Márton: Illyés és Zsolt. SzabN 1947. ápr. 13. – Keszi Imre: Franciaországi változások. [sic] SzabN 1947. máj. 1. – Lengyel Balázs: Illyés Gyula: Hunok Párisban. Mk 1947. 2. sz. 143–144. – Losonczy Géza: Illyés Gyula: Hunok Párisban. Forum 1947. 74–75. – Rónay György: Illyés Gyula: Hunok Párisban. Mk 1947. 1. sz. 63–66. – Szabó Ede: Illyés Gyula: Hunok Párisban. So 1947. 124–125. – Szabó Zoltán: Az Illyés-had Párizsban. ÚjMo 1947. 37. sz. – Thurzó Gábor: Illyés Gyula: Hunok Párisban. Vig 1947. 61–62. – Király István: Népi demokráciánk irodalma. It 1950. 2. sz. 33–56. – Vargha Kálmán: Illyés Gyula: Puszták népe. Két kéz. Csill 1950. 31. sz. 54–56. – Nagy Péter: Illyés Gyula 50 éve. IÚ 1952. 39. sz. és N. P.: Mérlegen. 1955. 27–31. – A népi írókról. Kort 1958. 7. sz. 3–21. – Béládi Miklós: Illyés és a szürrealizmus. ItK 1961. 682–709. – Czine Mihály: Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban. ÚÍ 1962. 784–786. – Héra Zoltán: Könyv a magyar tengerről. Nszab 1962. júl. 19. – Horváth Zsigmond: Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban. Je 1962. 544–547. – Lengyel József: Balatonértető. ÚÍ 1962. 1016–1018. – Lipták Gábor: Könyvek a Balatonról. Ktáros 1962. 420–422. – Nagy Péter: Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban. Nszab 1962. máj. 31. és N. P.: Rosta. 1965. 141–150. – Nemes György: Illyés Gyula: Balaton. ÉI 1962. 25. sz. – Váci Mihály: A pusztától a fórumig. Arckép Illyés Gyuláról – közelhajolva, összehasonlítások nélkül. ÚÍ 1962. 485–489. – Varga József: Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban. Kort 1962. 1407–1410. – B. Nagy László: Szembenézni – szabadon. Alf 1963. 8. sz. 54–64. – Bata Imre: Három vázlat Illyés Gyuláról. B. I.: Ívelő pályák. 1964. 182–216. – E. Fehér Pál: Illyés tanulmányai. ÉI 1965. 10. sz. – Illés László: Osztály, nemzet, nagyvilág. Kr 1965. 2. sz. 3–6. – Kiss Lajos: Az esszéíró Illyés Gyula. Kr 1965. 11. sz. 21– 28. – Komlós Aladár: Illyés Gyula: Ingyen lakoma. Vság 1965. 3. sz. 104–106. – Lukácsy Sándor: Önismeret és stílus. Nagyv 1965. 925–926. – Sükösd Mihály: Illyés esszéi. Kort 1965. 655–659. – Tamás Attila: Gondolatok egy tanulmánygyűjteményről. Ttáj 1965. 394–395. – Taxner Ernő: Illyés Gyula: Ingyen lakoma. Je 1965. 288–290. – Béládi Miklós: Illyés Gyula: Ingyen lakoma. ItK 1966. 503–506. – Faragó Vilmos: Külföldről – hazai mértékkel. ÉI 1966. 28. sz. – Fehér Ferenc: Illyés Gyula. Vság 1966. 6. sz. 189–205. – Fenyő István: Illyés Gyula: Szíves kalauz. Nszab 1966. dec. 64414. – Szabó Ede: Költővel utazni. ÚÍ 1966. 10. sz. 115–117. – Kenyeres Zoltán: Az étlap tartalma. Illyés Gyula irodalomszemléletének összefüggései. Kort 1967. 2. sz. 198–205. – Csoóri Sándor: Illyés Gyuláról. Kort 1968. 981–984. – Földes Anna: A költő prózája. F. A.: Húsz év – húsz regény. 1968. 14–44. – Tamás Attila: Illyés Gyula: Kháron ladikján. Kort 1969. 2003–2005. – Váci Mihály: Az öregedés művészete. ÚÍ 1969. 9. sz. 78–81. – Abody Béla: Fatörzs és hajszálgyökerek. ÚÍ 1971. 7. sz. 105–110. – Bertha Bulcsu: Írók műhelyében. Illyés Gyula. Je 1971. 986–997. és B. B.: Írók műhelyében. 1973. 151–181. – Koroknay Zsuzsa: Egyetértve és vitatkozva. ÉI 1971. ápr. 24. – Kovács Sándor Iván: Illyés Gyula: Hajszálgyökerek. Nszab 1971. jún. 13. – Sükösd Mihály: Napló és kritika. Illyés és a Hajszálgyökerek. Vság 1971. 2. sz. 78–81. – Béládi Miklós: Illyés Gyuláról, 70. születésnapján. Nagyv 1972. 1698–1700. – Czére Béla: Egy elsüllyedt világról. Illyés Gyula: Puszták népe. Vig 1972. 799–804. – Duba Gyula: A Hajszálgyökerek írójáról. Kort 1972. 1739–1744. – Héra Zoltán: Hádesz ellen. Kr 1972. 9. sz. 4–5. – Illés Endre: Szembenézve. Mozaik-kockák a 70 éves Illyés Gyula portréjához. ÚÍ 1972. 1. sz. 3–15. – Illés László: Eszmények és valóság keresztútján. Illyés prózája a felszabadulás után. PIM Évk 1972. 53–67. – Illyés – tükörben. Vélemények, kritikák Illyés Gyuláról és életművéről. Kr 1972. 9. sz. 5–7. – Kiss Lajos: Nemzet – nemzeti tudat. Kort 1972. 979–984. – Szabó B. István: A mérleg nyelve. Illyés Gyula felszabadulás utáni munkásságának magyarországi kritikái. PIM Évk 9. 1972. 113–145. – Szalai Anna: Jegyzetek Illyés Gyula Petőfi-könyvének fogadtatásáról. Kr 1972. 11. sz. 20–21. – Vargha Balázs: Illyés Gyula pesti hajszálgyökerei. 1–4. Budapest 1973. 6–9. sz. 20–21. – Vekerdi László: A tettenért idő. Vázlat Illyés Gyula történelemszemléletéről. Ttáj 1973. 2. sz. 27–34. – Írószobák. Beszélgetés Illyés Gyulával. Riporter Simon István. Kort 1974. 786–799. és S . I.: Írószobák. 1976. 159–186. – Fodor Ilona: Szembesítés. Illyés Gyula életútja Párizsig. 1975. – Bodnár György: Dokumentum, esszé, regény. Illyés Gyula: Hunok Párisban. B. Gy.: Törvénykeresők. 1976. 165–171. – Domokos Mátyás: Kőasztalnál, Tihanyban. Televíziós beszélgetés Illyés Gyulával. Ttáj 1976. 2. sz. 3–26. – Lackó Miklós: A megrendítő rögeszme. Illyés Gyuláról, 1945 előtti tanulmányai új kiadása alkalmából. ÚÍ 1976. 12. sz. 71–87. – Szemlér Ferenc: Illyés gyökerei. Kor 1976. 627–628. – Alföldy Jenő: Illyés Gyuláról – németeknek. Lit 1977. I. sz. 36–46. – Balogh Ernő: Illyés Gyula Petőfi-képéről. Alf 1977. 36–46. – Czine Mihály:Győzelmes élet. Je 1977. 1041–1043. – Féja Géza: Vallomás Illyés Gyuláról. ÚÍ 1977. 11. sz. 79. – Görömbei András: Ebéd és ítélet. Alf 1977. 12. sz. 27–30. – Hatvani Dániel: Látlelettől a változtatásig. Beszélgetés Illyés Gyulával a magyar szociográfiáról. Fo 1977. 4. sz. 3–13. – Juhász Ferenc: Illyés Gyula hűsége. ÚÍ 1977. 11. sz. 73–76. – Pál György: Az első tárgyilagos híradás a Szovjetunióról Magyarországon. Illyés Gyula: Oroszország. SzabolcsSzatmáriSz 1977. 4. sz. 64–73. – Pomogáts Béla: A pusztától Párizsig és Párizstól a pusztáig. Je 1977. 1044–1049. – Ruffy Péter: Születésnapi beszélgetés Illyés Gyulával. Látóh 1977. 12. sz. 19–25. – Szűcs Imre: Törvény és tisztesség, avagy egy életmű sokrétűsége, hitelessége. Üz 1977. 11. sz. 668–669. – Csányi László: Illyés Gyula prózája. Dunatáj 1978. szept. 11–19. – Kulcsár Szabó Ernő: Illyés Gyula: Beatrice apródjai. Kort 1978. 1982–1986. – Ölvedi János: Illyés Gyula: Szellem és erőszak. ÚjLátóh 1978. 471–479. – Szekér Endre: Az esszéíró Illyés Gyula. ÚjFo 1978. 101–104. – Béky-Halász Iván: Gyula Illyés. A Bibliography of Works in the University of Toronto. 1979. – Válság – de merre? Illyés Gyulával beszélget Domokos Mátyás. Kort 1979. 611–620. és D. M.: A pályatárs szemével. 1982. 168–188. – Pálfy G. István: A legforradalmibb magyar író. Beszélgetés Illyés Gyulával. Alf 1979. 7. sz. 3–9. – Sumonyi Zoltán: Még egyszer Illyés Gyula Oroszországáról. Napj 1979. 11. sz. 31. – Domokos Mátyás: Szenvedtető sorskérdések. Illyés Gyula: Beatrice apródjai. Könyvvilág 1980. 1. sz. 8. – A háborúnak vége. Illyés Gyula válaszol Kabdebó Lórántnak. Kort 1980. 667–672. – Albert Gábor: Julianus meg a zsarnoki pálca. Victor Hugo A nyomorultak és Illyés Gyula Beatrice apródjai c. regénye kapcsán. ÉI 1981. 12. sz. – Izsák József: "Magunkban bízzunk!" A prózaíró Illyés számvetése. Ttáj 1981. 12. sz. 42–51. – Alföldy Jenő: Incipit vita nuova. Illyés Gyula: Beatrice apródjai. Ttáj 1982. 11. sz. 75–82. – Baránszky-Jób László: Élő klasszikus. ÚÍ 1982. 11. sz. 5–17. – "Bátrabb igazságokért!" Domokos Mátyás beszélgetése Illyés Gyulával. Kort 1982. 1675–1690. – Belohorszky Pál: Fehéren izzó jég. ÚÍ 1982. 11. sz. 38–43. – T. Bíró Zoltán: Magyarok: szorongok és békétlenek. Vázlat Illyés könyvének értelmezéséhez. Fo 1982. 11. sz. 16–24. – Borbándi Gyula: Nemzeti gondok. A nyolcvanéves Illyés Gyulának. ÚjLátóh 1982. 1–4. sz. 327–336. – Czine Mihály: A Számadó köszöntése. Illyés Gyula nyolcvanéves. Je 1982. 961–963. – Csűrös Miklós: Vonások egy kettős portréhoz. Ttáj 1982. 11. sz. 64543–48. – Gunda Béla: A Puszták népe és a néprajz. Dunatáj 1982. 3. sz. 23–34. – Illyés Gyula élete képekben. Összeáll.: Illyés Gyuláné. 1982. – Izsák József: Illyés Gyula pályája 1950-ig. 1982. – Kovács István: Hajszálgyökeres változatok. Ttáj 1982. 11. sz. 83–89. – Márkus Béla: Egy író, akinek udvaroltak. Széljegyzetek Illyés munkásságának 1945–1948 közötti megítéléséhez. Alf 1982. 11. sz. 61–65. – Németh G. Béla: Erkölcsi autonómia – művészi autonómia. ÚÍ 1982. 11. sz. 18–27. – Szabad György: A történelmi helyzettudat formálója. Életünk 1982. 1058–1063. – Szegedy-Maszák Mihály: Többértelműség a Puszták népében. Alf 1982. 11. sz. 53–60. – Ungvári Tamás: Illyés és Európa. Kort 1982. 1707–1710. – Varga József: Illyés Gyula Petőfi-könyvei. MH 1982. dec. 2. – A nyolcvanéves Illyés Gyula köszöntése. Ttáj 1982. 11. sz. 1–95. – Béládi Miklós: Világosság legyen a szavakban, gondolatokban. Búcsú Illyés Gyulától. Je 1983. 387–390. – Illés László: Az első művészi híradás Oroszországról. SzovjIrod 1983. 8. sz. 153–156. – Illyés és a Puszták népe. Szerk.: Vadas Ferenc. Szekszárd, 1983. – Kiss Ferenc: Figyel bennünket. Ttáj 1983. 6. sz. 6–8. – Kulcsár Szabó Ernő: Az epikai tárgyiasság új alakzata. Illyés Gyula: Puszták népe. Kort 1983. 288–299. – Tüskés Tibor: "Nem menekülhetsz." Illyés és a népi írók mozgalma. Fo 1983. 8. sz. 66–71. – "Bátrabb igazságokért!" A 80 éves Illyés Gyula életművéről tartott tudományos ülésszak előadásai. Szerk.: Fráter Zoltán. ELTE, 1982–1983. – Csoóri Sándor: Emlékező sorok a prózaíró Illyésre. Ttáj 1985. 4. sz. 25–40. – Izsák József: Illyés Gyula költői világképe 1950–1983. 1986.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
