Gergely Sándor
850Gergely Sándor
Vitézek és hősök (Belvárosi Színház, 1948) című drámáját szintén emigrációban írta; Az én fiam címmel mutatják be Moszkvában (1938) és a Szovjetunió több vidéki városában. Az új cím jobban utal a dráma konfliktusára, hiszen a két póluson a korszak igazi hőse, a kommunista forradalmár, és a hatalmat kiszolgáló, vitézkedő entellektüel áll.
A dráma cselekménye a Horthy-ellenforradalom napjaiban a Tanácsköztársaság hőseinek brutális üldöztetéséről szól. Kovács József MÁV felügyelő az újságban a rendőrség felhívását olvassa, hogy aki a közölt fényképet felismeri, jelentse a politikai osztálynak. Kovács felismeri az arcképen sógorát, Eszterág Pált, a Tanácsköztársaság egyik katonáját. Jelenti a rendőrségnek, mert többre tartja a saját karrierjét, mint sógora életét, nagyobb benne a könnyebb élet utáni vágy, a szolgalelkűség, mint a becsület és az emberség.
Gergely Sándor figyelemre méltó dramaturgiai érzékkel választja meg és exponálja a konfliktust, de a bonyolításba sok véletlen elem csúszott, az író túl egysíkúan, kevés gondolati és érzelmi vonással ábrázolja figuráit. A legtöbb írói invencióval megrajzolt szerep Eszterág néni alakja, aki, hogy fiát megmentse, nem ismeri fel a kihallgatáson. Ennek a pandanja a siralomházi jelenet, ahol a fia sem ismeri fel anyját, nehogy bűnpártolással vádolhassák, szentimentálisan hat, nem fokozza a drámai hatást és a végkifejletnek némi melodramatikus ellágyulást kölcsönöz.
Az emigrációban keletkezett szocialista dráma jelentős részét még mindig nem dolgozta fel sem az irodalomtörténet, sem a színházpolitika. Barta Sándor drámái, a szocialista avantgard szemléletében fogant tragikomédiái jórészt elvesztek vagy hozzáférhetetlenek. Balázs Béla (akinek drámáival a róla készült külön pályakép foglalkozik) munkásságának is csak egy része ismert hazánkban, Lékay János drámakísérleteinek jelentőségét és összefüggéseit is csak most kezdjük felfedezni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
