Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések
Baksay = Baksay Sándor: Magyar népszokások. = Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, 7. Budapest, 1891.
Bártfai = Bártfai Szabó László: Pest-megye történetének okleveles emlékei 1599-ig. Budapest, 1938.
Békés = Békés József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663. In: Cumania 12. Kecskemét, 1990.
Bél M. = Bél Mátyás: Notitia… III. Pest-Pilis-Solt vármegye. A Solti járás falvai. (Ford.: Szőts Rudolf). In: Bács-Kiskun megye múltjából VI. Kecskemét, 1982.
Berkes = Berkes Eszter: Vegyes néprajzi gyűjtés. (EA 9348, Néprajzi Múzeum Adattára. Kézirat.)
BKKM 48/49. = A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején. (Szerk.: Iványosi Szabó Tibor.) Kecskemét, 1988.
Borovszky = Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I–II. Budapest, 1910.
Erdei = Erdei Ferenc: Futóhomok. Budapest, 1937.
Évkönyvek, I–III. = A Dunavecsei Ref. Egyház évkönyve az 1915. esztendőről. Községünk és a háború. (Összeáll. Lukácsy Imre.) Dunavecse, 1916; – az 1917. esztendőről. Községünk és a háború. (Összeáll.: Lukácsy Imre.) Dunavecse, 1918; – az 1924–1925–1926–1927. évekről. Dunavecse, 1928.
Földváry = Földváry László: Adalékok a Dunamelléki Ev. Ref. Egyházkerület történetéhez. 1–2. Bp. 1898.
Galgóczy = Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. 1–3. Bp. 1876–77.
Györffy = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, II. D-Gy. Bp. 1987.
Hatvany = Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. I–V. Budapest, 1955.
Hornyik = Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. II–III. Kecskemét, 1861/62.
Horváth A. = Horváth Attila–H. Tóth Elvira–V. Székely György: Elődeink a Duna–Tisza közén. A Kiskunság és környéke története a régészeti leletek tükrében. Kecskemét, 1988.
Iratok = Iratok a Rákóczi-szabadságharcból. Kecskemét város és körzete 1–2. Kecskemét, 1992.
Káldy-1. = Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977.
Káldy-2. = Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Budapest, 1985.
Kiss J. = Kiss József: Petőfi és Dunavecse. Uo. 1991.
Lukácsy = Lukácsy Imre: Beszél a mult. A dunavecsei ref. egyházközség és Dunavecse története. Dunavecse, 1943.
Mezősi = Mezősi Károly: Petőfi Dunavecsén. In: Forrás, 1969. 2. sz.
Nagy B = Nagy Béla: Solt nagyközség monográfiája. (Uo., 1990).
Naszály = Naszály Sándor: Dunavecse története. (Uo. 1983.)
Novák-1 = Novák László: Pest-Pilis Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Kecskemét, 1979.
Novák-2 = Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII-XIX. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából IV. 1982.
Pest-Stat. = Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai leírása. Budapest, 2000.
Petőfi-krit. 1–2. = Petőfi Sándor összes művei. Költemények. 1. (Kritikai kiadás). Budapest, 1979; illetve ua. 2. 1983.
Pm. Lt. Földv. Ir. = Pest megyei Levéltár: XIII.2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára iratai, 1331–1876.
Pm. Lt. Földv. Ir. Dv. Urb. = Ua., Duna Vecse Mező Várossának Urbariuma…, Duna Vecse Die 12 –Mensis Aprilis 1770. (66. doboz)
Polg. Ért. (1920/1946) = A Dunavecsei Református Polgári Fiu- és Leány-Iskola értesítője az 1919/20-ik évről… – A dunavecsei ref. polgári fiu és leányiskola évkönyve az 1945–46. tanévről. (kézirat!)
Regnicolaris… = Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása, II. köt. pp. 663–673. Budapest, 1997.
Sipos = Sipos Zsuzsa: Dunavecse. Adalékok egy alföldi község kertkultúrájának kialakulásához. In: Agrártörténeti Szemle 1959. 1–4. pp. 190–216.
Szakály = Szakály Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Budapest, 1969.
Szilády = Szilády Áron–Szilágyi Sándor–Salamon Ferenc: Török-magyar kori államokmánytár, I–VII. Pest, 1868–1872.
Tóth E. = Tóth Elvira, H.: Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949–1989). In: Cumania 12. Kecskemét, 1990. pp. 81–233.
Urb. Per = A Dunavetsei 1838-ik évi november hó 5-én legelő elkülönözésére megindított s utóbb tagosztályossá vált urbéri pernek kivonata különös tekintettel a Csanád-Fejéregyháza és Szentimre nevü s kérdés alá vont pusztákra 1859. évről. Pest, 1859. Landerer és Heckenast, 2ş, 64. p.
A Kis lak… faluja. Dunavecséről két összegző munka ismert: Lukácsy (1943), illetve Naszály (1983). Könyvünk számos tényt, adatot tartalmaz e két műből. A kistáj természetrajzáról Nagy B. (1990), Dunavecse táj- és vízrajzáról Molnár Gyuláné: Egy falu a Duna mellett. Dunavecse szociálgeográfiai vizsgálata (Pécs, 1996, kézirat), a vízrajzi változásokról még Varga Domokos: Vizek könyve (Budapest, 1976). A település nevéről Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1978.), illetve Lukácsy (1943), és Naszály (1983).
Honszerzések, honvesztések. A határ régészeti leleteit összegzi Tóth E. (1990). A vecsei leletek egy részét ismerteti Horváth A. (1988). A feltételezett római kori várról Lukácsy (1943), és Naszály (1983), az avarok gyűrűjéről Klajkó Leonóra–Valaczka András (Apostag, uo., 1990). A honfoglalás kori ásatásokról Szabó Kálmán: Kecskemét th. Város Múzeuma (p. 31–32.), és Zolnay Jenő: Árpád vezér sírja (Budapest, 1908). A vecsei határból származó régészeti emlékek találhatók a Petőfi Emlékház helytörténeti gyűjteményében. A kistáj Árpád-kori településrendszerét ösz-szegzi Györffy (1987). A korszakhoz adatok találhatók Bártfainál (1938), illetve a Váci Püspöki Levéltár Tizedjegyzékeiben. Lasky Jeromos valós birtokviszonyaira Nagy Iván: Magyarország családai… (Pest, 1857–65), Dunawecz várára Hübner J.–Fejér Gy.: …Lexikon… (Pest, 1816–17).
„…töröktől rabigát…” A XVI. századii hódoltsági viszonyokra Káldy-1. (1977), és Káldy-2. (1985), ill. Bártfai (1938). A pesti nahije falvaira Velics–Kammerer: Defterek I. A XVII. századi viszonyokra Hornyik (1861/ 62) és Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. In: Pest megye múltjából (Budapest, 1965). További adatok Szilády (1868/72), valamint Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében (Budapest, 1958). A parasztvármegyéről Szakály (1969), illetve Békés (1990).
Egy rangos mezőváros. A XVII–XIX. századi vecsei viszonyokra a Pm. Lt. Földv. Ir., a Rákóczi-szabadságharcra és a XVIII. század első felére az Iratok (1992), valamint a Pm. Lt. megyei közgyűlési jegyzőkönyveket közlő, Borosy András szerkesztette sorozat, illetve a Regnicolaris (1997), valamint Bél M. (1982). A vecsei urbáriumról Dv. Urb. (1770), a XVIII. századi településképről Novák-1 (1979).
Járvány, árvíz, forradalom. A Nagysziget-perről Klajkó–Valaczka: Apostag (Uo., 1990), a földhasználati perről a Pm. Lt. Földv. Ir. úriszéki perek, valamint az Urb. Per (1859). A XVIII–XIX. századi járványokról Novák-2 (1982). Vecse szerepére 1848/49-ben a BKKM 48/49. (1988), Lukácsy (1943), Naszály (1983), valamint Nagy B. (1990).
Földéhség és pereskedések. A megtorlásokról és Fülöp Györgyről Lukácsy (1943), és Naszály (1983). A település a Bach-korszakban: Pest-Stat. (1860/2000). Vecse és a Földváryak úrbéri peréről az Urb. Per (1859), a Földváry családra vonatkozó iratok, OSZK Kézirattár: 1337. Fol. Hung. (Nagy Iván hagyaték), továbbá 2 db kataszteri térkép 1853–1855, OSZK Térképtár (kézzel rajzolt, színes, Marton Mesterffy és Anton Sártory). Vecse közigazgatási szerepéről Iványosi-Szabó Tibor: A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után. In: Bács-Kiskun megye múltjából XV. Kecskemét, 1999. pp. 5–91. A kiegyezés utáni állapotokról Galgóczy (1876/77). A képviselő-választásokról Horváth Lajos: Tass község története (uo., 1973.) A Csikay-házról Toponáry Gábor (Dunavecse nagyközség Fő utca 16. sz. ház építészeti története. É. n., kézirat). A foglalkozási viszonyokról Romsics Ignác: A történeti Dél-Pest megye foglalkoztatás-szerkezeti viszonyai a XX. század elején. In: Bács-Kiskun megye múltjából I. Kecskemét, 1975. pp. 187–207. Az első világháború helyi viszonyairól az Évkönyvek I–II. (1915–17). Az 1918–19-es történésekről Lukácsy (1943), és Naszály (1983), illetve Nagy Béla: Történelmi sorsfordulók a Dunavecsei Járásban (Dunavecse, 1968), és a Dokumentumok az 1918–19-es forradalmak Duna–Tisza közi történetéhez. (Szerk.: Romsics Ignác). Kecskemét, 1976.
A remények Dunavecséje. Dunavecse az 1920-as években: Évkönyvek III. (1924–27), illetve Pest–Pilis–Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára (Budapest, 1930). Az egyke és az elvándorlás kérdéseiről Kovács István a Lukácsy (1943) című kötetben, illetve a Magyar Út (1939/7. és kk.) című folyóiratban, Halál a Duna mellett címmel, továbbá Szabados Sámuel: Adatok az egyke kérdéséhez, a dunavecsei járás népesedési viszonyai alapján. In: Népegészségügy 1937. 13. p. 9–13. Dunavecse mint üdülőhely: Rexa Dezső: Duna-menti „nyaralóhelyek”. Budapest, 1934. Az elszármazott vecseiekről a Dunamente (1936–44) több száma. A korabeli Vecséről Nagy Lajos: Kiskunhalom (Budapest, 1936), és Erdei (1937). A település 1936 és 1944 közötti évtizedéről (árvíz, világháború, testvértelepülések stb.) tudósítások a Dunamente hasábjain. A testvértelepülésről még Erdélyi Tiborné: Keresd, amíg élsz!… (Dunavecse, 2001).
Megfordult világban. Az 1944–48 közötti évekről: Megyénk felszabadulása, 1944. Dokumentumgyűjtemény. Kecskemét, 1965., Így kezdődött. Dokumentumok Bács-Kiskun megye történetéből, 1944–45. Kecskemét, 1971. Az 1956-os forradalomról:1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára I., Kecskemét, 2000. A hatvanas–hetvenes évekről Naszály (1983), a nyolcvanas évekről a dunavecsei könyvtár sajtóarchívuma (Farkas P. József írásai a Petőfi Népe című megyei napilapban.) A kilencvenes évekről az 1990-ben indult Dunamellék című helyi lap számai. Az utóbbi két évtizedről felhasználtuk Kovács Péter, Borbély Lajos, Borbély Lajosné szíves szóbeli közléseit.
Legeltetők, szántóvetők. A mezőgazdasági termelésről a XVI. században: Káldy-2., a XVIII. században: Regnicolaris (1997), illetve Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepülése, 1711–1760. In: Pest megye múltjából, Budapest, 1965., továbbá a Dv. Urb. (1770). A szentimrei félrideg jószágtartásról Berkes (1953). A szőlőművelés változásairól Égető Melinda: A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. In: Cumania II. Ethnographia. Kecskemét, 1974. pp. 133–154.
Kertváros, virágváros. A vecsei zöldség-gyümölcs-virág kultúráról Sipos (1959), illetve Király László: Az „amerikai utas” agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt (In: Bács-Kiskun megye múltjából III. Kecskemét, 1981. pp. 5–63.), továbbá Erdei (1937). A mezőgazdaság 1950–1975 közötti helyzetéről Naszály Sándor: A dunavecsei Béke Mgtsz története (uo., 1975).
Kézművesek, kereskedők, útonjárók. Az iparról, kereskedelemről és közlekedésről Naszály (1983), illetve a Bács-Kiskun megyei Lt. céhes és ipartestületi iratai a XIX. századból (IX. 3., 208). A recézésről, a len feldolgozásáról és a kosárfonásról Berkes (1953). További adatok a közlekedésről: Magyar vasúttörténet 4., 1900–14. Budapest, 1966; Jankó Béla: A magyar dunai gőzhajózás története, 1817–1847. Bp. 1968; Pest megyei utak. Budapest, 1979; Bács-Kiskun megyei utak. Kecskemét, 1977.
A hit évszázadai. A gyülekezet történetéről Földváry (1898), továbbá a dunavecsei református egyház irattárából, illetve a presbiteri jegyzőkönyvekből, a Ráday Könyvtár Levéltára esperesi jegyzőkönyveiből. Az újabb kori történethez és a KIE táborozáshoz: Évkönyvek I–III., Lukácsy (1943), és a Dunamente (1936–44) egyes számai, illetve A 200 éves templom. Emlékfüzet a dunavecsei ref. Templomban tartott hálaadó istentiszteletről. (Összeáll. Molnár Lajos. Dunavecse, 1944). A katolikus egyházról Naszály (1983), valamint a Dunamellék 1990 utáni számai, továbbá dr. Homoky Istvánné tájékoztatásából, a nazarénusokról és baptistákról Naszály (1983) adatain kívül Prohászka Ferenc és Horváth István szóbeli adataiból.
Oskolából iskolába. A református iskolázás korai történetéről: A Dunavecsén tartott zsinaton alkotott iskolai törvények (1635. márcz. 18.) In: Sárospataki Füzetek, 1862. 567. sz. A XVII–XVIII. századi iskolázásról Thury Etele: Iskolatörténeti adattár II. Pápa, 1908. Az alsó fokú oktatás történetéről Naszály (1983). A polgári iskoláról Lukácsy (1943) mellett az iskola értesítői (Polg. Ért. 1920/1946).
Egyletek és testületek, pódium és színpad. A dualizmus kori körökről, egyesületekről Lukácsy (1943), a korabeli sajtóról Naszály (1983). A két világháború közötti egyesületekről, körökről Lukácsy (1943) és Naszály (1983) mellett id. Molnár Gyula szóbeli közlése, illetve írásbeli visszaemlékezései a dalárdáról és az ipartestületről a Dunamelléknek az 1990-es években megjelent számaiból. A két világháború közötti színjátszásról Szöllősi Imréné: Falusi amatőr színjátszás Dunavecsén (1997, kézirat.)
Petőfi emlékezete. A Vecsére vonatkozó Petőfi-irodalomból a Vecsén írt versekhez: Petőfi-krit. 1–2. (1979/1983). A család és a költő vecsei tartózkodásához Hatvany (1955), Mezősi (1969), valamint Kiss J. (1991). A Lajos és Sándor név gyakoriságához Kocsis Ilona: Dunavecse keresztnevei (1737–1895) Budapest, 1985., a vecsei Petőfi-kultuszhoz Lukácsy (1943), Petőfi emlékhelyek találkozója. 13. sz. emlékhelyi füzet (Dunavecse, 1997). A vecsei mészárszékről Miklós Róbert: A Duna-melléki Petőfi emlékházak. Dunavecse–Szalkszentmárton–Dömsöd (Kecskemét, 1978).
Nyelv, szokás, viselet. A kistáj általános néprajzi és tájnyelvi viszonyairól Baksay (1891) és Borovszky (1910). A táj nyelvéről még Balogh Mihály–Szabó Sándor: Felső-Kiskunság – Dunamellék. Kunszentmiklós, 2000. A földrajzi nevek Bozsó Csilla kéziratos gyűjtéséből. A vecsei népszokásokról, ünnepekről, hiedelmekről kéziratos gyűjtés a Néprajzi Múzeum adattárában (Berkes, 1953).
Holtomiglan-holtodiglan! A lakodalmi szokásokról Rudinszki István: Enyém a szerencse, hogy vőfély lehettem. Budapest, 1994. A temetőkről, temetési szokásokról Novák László: A Duna–Tisza köze temetőinek néprajza. In: Cumania V. Kecskemét, 1978, illetve Kirner A. Bertalan gyűjtése (Népr. Múz. Adattára, EA 13 507. Száz falu temetőjében, Dunavecse, 1962).
A kötet archív felvételei Borbély Lajos, Kovács László, id. Malinák Árpád, Molnár Gyula, Molnár Miklós, Neszményi György, valamint a szerencsi Rákóczi Múzeum gyűjteményéből származnak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
