I. A gáti templom építésének engedélye 1750-ben
I. A gáti templom építésének engedélye 1750-ben
Gát és Kisbégány községek helvét (református) vallású imaházában 1750. január 22-én vizsgálatot, Oculata Revisiót tartottak. Az erről később, szeptember 3-án készült állami, hatósági latin nyelvű okiratot – mely a beregszászi levéltárban maradt fenn – Magyar László András fordításában közöljük.
Címzettek:
„Méltóságos, Nagytiszteletű, Tekintetes, Nagyságos, Nemzetes és Vitézlő Uraimnak, Fő- és Alispánoknak... és Esküdteknek, valamint minden tisztelt Bereg vármegyei Elöljáró, Báró, Mágnás és Nemes úrnak.”
Az okirat:
„Tisztelt Méltóságos, Nagytiszteletű, Tekintetes, Nagyságos, Nemzetes és Vitézlő Uraim,
Ő Császári és Királyi Felsége bővebben tájékozódván Kis-Bégany (Kisbégány) és Gath (Gát) településeken található régebbi imahelyeik helyett új templomot emelő, Beregszászban pedig a korábbi két külön harangot egyesíteni szándékozó (az iratban szó szerint ez utóbbi áll, pedig a továbbiakból az derül ki, hogy új harangot szerettek volna maguknak) nem-katolikus, helvét hitet vallók kihágásairól és ellenszegüléséről, az előző augusztus hó 31-én kegyesen úgy határozott: a helvét vallásnak Kis-Bégany településen jogtalanul bitorolt nyilvános gyakorlata azonnal megszüntessék, az ott emelt imahely leromboltassék, és a prédikátor elmozdítassék, a helvét hitű lakosoknak azonban a vallásuk nyilvános gyakorlására biztosított két helyen, nem csak hitük megvallására, hanem a keresztelésre, házasodásra és temetésre is, miután az illetékes helyi katolikus plébánosnak ezekért a járandóságot kifizették, lehetőségük nyíljék.
Ami pedig a Gath településen élő helvét vallású lakosokat illeti, továbbá azokat a fákat, amelyeket az új imahely megerősítése végett, előzetes király engedély nélkül összehordtak, mivel a templomot még nem építették fel, hanem az ez ügyben határozó magisztrátusi tiltásnak azonnal engedelmeskedtek, s mivel a vizsgálat alapján kiderült, hogy 1681. évben szabad vallásgyakorlati jogot nyertek, és ugyanezen év 26. törvénycikkelye alapján engedélyt kaptak rá, hogy régi imahelyüket a közelben felépítsék (?, a szöveg itt nehezen olvasható), Ő Magasságos Felsége kegyesen úgy döntött: noha az engedély nélküli építőanyag összehordásáért a vármegyei magisztrátusnak keményen meg kell rónia a nevezett lakosokat, nékik mégis az új imahely (fatemplom) építése a már összehordott anyagokból és gerendákból császári-királyi kegyelemből megengedtessék.
Ami pedig végül az említett beregszászi lakosok merényletét illeti, minthogy az idézett cikkely alapján a nem katolikusoknak azokon a helyeken, ahol szabadon gyakorolhatják a vallásukat, a haranghasználat is engedélyezett. Mivel azonban ez a haranghasználat is a hit ügyéhez tartozik, s minden vallási ügyben általában véve tilos az újítás, Ő Magasságos Felsége kegyesen úgy határozott: az említett beregszászi lakosokat a megyei magisztrátusnak hasonlóképpen meg kell rónia, és kötelezni kell őket, hogy a továbbiakban elégedjenek meg egyetlen haranggal, mert több nem engedélyezhető számukra.
Fent nevezett uraságtok pedig Ő Legszentebb Felségének előbb ismertetett határozatát helyezzék mihamarabb hatályba, gondoskodjanak róla, hogy az említett lakosok e döntést pontosan betartsák, és senki e határozattal soha szembe ne szegülhessen.
Kiadta a Királyi Helytartótanács, Pesten 1750. szeptember 3-án.
Nevezett uraságtoknak szolgálatkész hívei:
Franciscus Esterházy (Ferenc)
Georgius Fabián (György)
Michael Domjics (Mihály)”
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
