A lélek és a test doktorai

Full text search

A lélek és a test doktorai
A XX. század első felében látványos előrelépés történt a gyermekek szervezett oktatásában és a nagyközség egészségügyében is.
Az isaszegi római katolikus egyház újjászervezése körüli időben, tehát a XVIII. század elején létesítették az iskolát, melynek élén az egyház kántora állt. A XIX. század közepén már olyan sok tanulója volt a tanodának, hogy a kántortanító segédet is alkalmazott. E század végén az oktatás két épületben, három tanító vezetésével folyt. A kántortanító az 1890-es évek elejétől a szép emlékű Marcsányi István volt, aki édesapja örökébe lépve végezte hivatását.
Az oktatás az épületek állaga, a magas osztálylétszámok miatt 1895-re any-nyira rossz helyzetbe került, hogy a község képviselő-testülete elhatározta egy két tantermes új iskola építését. Közel egy évtizedig tartott körülötte azonban a huzavona, ugyanis az elemi népiskola egyházi volt, de az intézmény fenntartásáról a község gondoskodott. Az 1890-es években az országgyűlés és a magyar kormányok olyan egyházpolitikai döntéseket hoztak, melyeknek eredményeként megtörtént az állam és az egyház részleges szétválasztása. A kultuszkormányzat a magyarosítás ügyét szolgáló iskolarendszer kiépítésére törekedett, és ennek okán egyre több egyházi iskolát szerveztek át községivé, államivá.
Isaszegen 1901-ben az iskolaszék és a képviselő-testület döntése alapján (egyházi tiltakozás ellenére) az iskolát községivé nyilvánították, majd miután a kultusztárca kilátásba helyezte, hogy amennyiben a tanodát átadják az államnak, jelentős támogatást nyújtanak a korszerű tanintézmény felépítéséhez, ebbe is beleegyeztek. A tervek 1902-re elkészültek, és az épületet 1905-ben át is adták rendeltetésének.
A község Fő terén álló, impozáns, emeletes Damjanich János Általános Iskola az elmúlt, közel száz évben sok felújítást, korszerűsítést élt meg, napjainkig szolgálva a nagyközség tanügyét.
Az iskola tulajdonjogának a megváltozása, valamint több tanító alkalmazása az intézmény vezetésében is változást eredményezett. Az új iskola megnyitása előtti évben váratlanul elhunyt az iskolavezető Marcsányi István kántortanító. A helyében alkalmazott Richter József (1881–1936) elsősorban kántor volt, míg az ötfős iskolai tantestület élére igazgató tanítót állítottak, 1905–1944-ig a következő tanférfiakat: Schwarcz János (1905–1916), Otti Károly (1916–1918), Homonnay Károly (1918–1919), Süle Dénes (1919–1928 ), Homonnay Károly (1918–1944).
Az 1905–1906-os tanévben öt tanító 724 tanulót (!) oktatott. S bár a világháború évei alatt csökkent a tanulólétszám, az 1920-as években ismét fokozatosan növekedett: 1930–31-ben 751, 1940–41-ben 856 fő a létszám. A korszerű diákellátást szolgálta az 1940-ben megindított napközi otthon.
Hamarosan már az új, hat tantermes iskola is szűknek bizonyult. A Nagyatádi-féle földreformot követő házhelyparcellázásokkal és házépítkezésekkel új falurészek is épültek, ezek távol estek a központi fekvésű tanintézménytől. Ez is az oka, hogy már 1927-ben felmerült új iskola építése. Ezt az elképzelést a nagy gazdasági világválság söpörte le az asztalról. Aztán 1935-ben a képviselő-testület hozott határozatot az újtelepi iskoláról, ám ezt a második világháború odázta el.
Az állami elemi népiskola kiegészítéseként, hosszas készülődés után 1934-ben megindították a gazdasági továbbképző iskolát 210 diákkal, de volt olyan esztendő, amikor a diáklétszám 253 főre is megszaporodott.
A nagyközségben egyre több önálló iparos és kereskedő találta meg a számítását, akiknek létérdekük volt a jól felkészült segédek alkalmazása. Ezért 1941-ben huszonhárom tanulóval létrehozták a tanonciskolát, de alig kezdte meg működését, a háború miatt be kellett zárni.
Az iskola a község kulturális közéletében is jelentős szerepet játszott. A tanítók közül többen a különböző egyesületekben, majd a szervezett népművelésben végeztek áldásos munkát. Az 1941-ben szervezett népművelési gondnoki állást először Tiszai István állami tanító töltötte be.
A magyar kultuszkormányzat nevelési rendszerében, az úgynevezett magyarosítási programban kiemelt szerepet kapott az óvoda. A nők egyre nagyobb bekapcsolódása a termelőmunkába szükségessé, az oktatási-nevelési eszmék korszerűsítése pedig kívánatossá tette az iskoláskort még el nem ért gyermekeket ellátó hálózat kiépítését. Isaszegen először 1909-ben vetődött fel egy gyermekmenedékház felállításának a gondolata. A képviselő-testület e tárgyban rendre elutasította a felsőbb hatóságok sürgetését, minden esetben a község nehéz anyagi viszonyaira hivatkoztak. Végül aztán 1911-ben a Templom utca egyik házában megnyitotta kapuit az isaszegi gyermekmenedékház, melynek első vezetője, óvó nénije a több generáción át a községben élő iparoscsalád egyik tagja, Turai Emilia (Kocsis Károlyné), mindenki Milka nénije lett. Az évek folyamán több helyre költözött a hányatott sorsú intézmény, míg 1930-ra végleges otthont nem kapott. Jelentős állami támogatással ekkorra készült el Papp Ferenc balatonboglári építőmester pályadíjnyertes tervei alapján és kivitelezésében a mintaóvoda, amit 1931-ben állami kezelésbe vettek.
A régmúlt korok egészségügyi viszonyait a maival összehasonlítani sem lehet. Orvos és gyógyszertár csak a járási központokban, városokban volt, még szakképzett bábát is csak a népesebb települések alkalmaztak. A nép körében a higiénia, a rendszeres tisztálkodás, az egészséges ivóvíz fontossága nem számított az ismerős fogalmak körébe. Nagy, országos méretű járványok (pestis, kolera) tizedelték a lakosságot, pusztított a tüdőbaj, nem ismerték a védőoltásokat, így aztán a megszületett gyermekeknek egyes korszakokban a hetven százaléka sem érte meg a felnőttkort.
A kiegyezést követően indult meg a mozgalom az ország egészségügyi állapotának a megjavítására. Az 1876. XIV. törvénycikk alapján Valkó központtal térségünkben is körorvosi állást szerveztek. Ide tartozott Dány, Zsámbok, Vácszentlászló és Isaszeg. 1882-ben dr. Gere Gyula a körorvos. A törvény elrendelte, hogy a községnek bábát kell alkalmaznia. A Gödöllő székhelyű Magyar Királyi Koronauradalomnak külön orvosa volt (1882-ben Schmid Benedek), aki az isaszegi uradalmi alkalmazottakat is ellátta.
A XIX. század végén a valkói orvosi körzet kettévált. Még az új körorvos, dr. Hirsch Ármin is jobb megoldásnak találta volna, ha a körzetközpontot nem Valkóra, hanem a népesebb Isaszegre telepítik, ám ezt az elképzelést a döntéshozók elvetették. Ezért aztán a község vezetése elhatározta, hogy önálló községorvosi állást szervez.
Az első helyi orvos 1899-től dr. Polgár Károly volt. Nyugdíjba vonulása után, 1919-től Schulhof János töltötte be a tisztséget. A községorvosi állás létesítésével egy időben Pest megye engedélyezte Klauzenburg Károlynak gyógyszertára megnyitását. őt Pesthy Mihály, az Angyal patika tulajdonosa követte, halála után özvegye lett a gyógyszerész.
A jelentős számú közlekedési alkalmazott ellátására a MÁV üzemorvosi, más néven pályaorvosi állást szervezett a községben. Kezdetben mind a községi, mind a pályaorvosi állást dr. Sáska László töltötte be, de 1933-as távozása után a két munkahelyet különválasztották. A dr. Sáskát követő dr. Voloncs (Barabás) Géza nyugdíjba vonulásáig szolgálta Isaszeg betegeit.
A község egészségügyi állapotát és annak lassú, de fokozatos fejlődését, javulását a statisztika számai is mutatják. Néhány példát a XX. század első két évtizedének összesített adataiból mutatunk be ennek illusztrálására.
Halálokok alakulása a XX. század első negyedében
Betegségek
1901–1910
1911–1920
Elhunytak száma
Százalék
Elhunytak száma
Százalék
Gümőkor
175
34%
225
28%
Tüdő- és mellhártyagyulladás
138
27%
87
11%
Veleszületett gyengeség
88
17%
80
10%
Aggkori kimerülés
68
13%
93
12%
Járványos betegségek
42
8%
305
39%
Összesen
511
100%
790
100%
 
Isaszegen a XX. század első felében nem működött önálló állatorvos, a péceli körorvos látta el a feladatot.
Az egészségügyi előírásoknak megfelelő vágóhidat – a Csáky(Toma)-féle malom mellett üzemelt – a községnek kellett fenntartania.

Iskolai csoportkép Süle Dénes tanítóval (1911)

Damjanich János Általános Iskola (1998)

Iskolai csoportkép 1901-ből. Középen Kocsis Károly tanító

Szabás-varrás tanfolyam résztvevői (1929)

Az isaszegi tantestület 1919. május 1-jét ünnepli a Majális-völgyben

Régi isaszegi ház kerekes kúttal

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me