Források
Források
A község történetének jelentősebb összefoglalásai. Lencsés Ferenc: Martonvásár története (Székesfehérvár, 1965); Lencsés Ferenc: Martonvásár. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21(1990); Hornyák Mária: Martonvásár és a Brunszvik uradalom a XVIII. század második felében. Egyetemi doktori értekezés (Bp. 1986. A továbbiakban: Disszertáció.)
Munkák, amelyekre több fejezetében is hivatkozunk: Dobozy Imre: Martonvásár. Pályadíjnyertes tanulmány. Reménysugár, 1935. 9–10.; Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815. (Veszprém, 1970); Petheő Dénes: A Tárnokvölgye és vidéke. 2. Vasárnapi Újság 9 (1862) 556–558.; Zách József: Fehér-megye topographiai statisztikája (Székesfehérvár, 1863).
Helyzeti energiák. Ádám László: Fejér megye településeinek természetföldrajzi leírása. (Kézirat, Fejér Megyei Levéltár. Székesfehérvár, 1986); Ádám László – Marosi Sándor – Szilárd Jenő: A Mezőföld természeti földrajza (Bp. 1959); Bél Mátyás: Fejér megyei leírása. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11(1977); Kitaibel Pál: Diaria itinerum Pauli Kitaibeli. 1. (Bp. 1945).
A magyar királyok alatt. A honfoglalás előtti idők vázlatát a Szent István Király Múzeum régészeti jelentéseire alapoztuk. Az középkori okmánytárak és az Országos Levéltár oklevél-regesztáin alapul. Hornyák Mária: A Martonvásárral kapcsolatos 1526 előtti oklevelek jegyzéke. (Kézirat) (Martonvásár, 1983). A főbb falutörténeti munkák. Eperjessy Kálmán: A magyar falu története (Bp. 1966); Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp. 1971); Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (Bp. 1966); Szabó István: A középkori magyar falu (Bp. 1969). A Martonvásárra és környékére vonatkozó alapművek: Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 2. (Bp. 1987); Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 3. (Bp. 1897); Major Jenő: A magyar városok és a városhálózat kialakulásának kezdetei. Településtudományi Közlemények 18. 48–90. (Bp. 1966). A falu első említése a külföldi irodalomban: H. Tóth Imre – Kristó Gyula: Orosz utazó a XV. századi Magyarországon. Történelmi Szemle 1977. 1.
A török előtti birtokosokról. Karácsony János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig (Bp. 1900); Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1. k. (Temesvár, 1891); Nagy Iván: Magyarország családai… 1–12. (Pest, 1857–1865); Kempelen Béla: Magyar nemes családok 1–12. (Bp. 1911–1932).
„Majd töröktől rabigát vállainkra vettünk…”. Magyarországi török adóösszeírások (Bp. 1970); Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása (Bp. 1977); Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai: demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. (Bp., 1985); Velics Antal – Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. 1–2. (Bp. 1886); Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. 201–242. (Székesfehérvár, 1989).
Árendások Eldorádója. honteremtő új foglalás. Martonvásár XVIII. századi múltját részletesen tárgyalja a Disszertáció. Itt csak a főbb irodalomra utalunk. Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. 1. Dunántúl (Bp. 1970); Pótlás az első magyarországi népszámláláshoz 1786–1787 (Bp. 1975); Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez 1543–1768. Alba Regia 1. 77–98. (Székesfehérvár, 1960); Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Bp. 1980). Angol és skót utazók a régi Magyarországon 1542–1737. Válogatta, fordította Gömöri György (Bp. 1994).
A mezőváros 1789 és 1848 között. Vályi András: Magyar Országnak leírása. 2. (Buda, 1799); John Paget: Hungary and Transylvania. 1. (London, 1839); Vladimir Bronevszkij: Utazás Magyarországon 1810. (Bp. 1948).
Pákozd hátországa. A 48-as forradalom és a szabadságharc irodalmából helyi vonatkozásokat tartalmaz Erdős Ferenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében (Székesfehérvár, 1998); Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem (Székesfehérvár, 1998). Martonvásári vonatkozásokat tartalmazó források: „Magyarország, Veled az Isten!” Brunszvik Teréz naplófeljegyzései 1848–1849. Bevezető tanulmány, jegyzet: Hornyák Mária. (Bp. 1999); Végh János naplójából. Közli Károly János: Fejér vármegye története. 5. 522. (Székesfehérvár, 1904); Csány László kormánybiztos iratai 1–2. Sajtó alá rendezte Hermann Róbert. (Zalaegerszeg, 1998); Saját kezébe ott, ahol… Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. (Bp. 1998); Görgei István: 1848 júniusától novemberéig. (Bp. 1980); Mészáros Lázár emlékiratai. 1. (Bp. 1881); Ivánka Imre: Négy havi szolgálatom a magyar hadseregben. Ellenőr 1881. febr.; Barsi József: Utazás ismeretlen állomás felé 1849–1856. Közreadta Simon V. Péter. (Bp. 1988). Boross Mihály: Élményeim 1848–1861 (Székesfehérvár, é.n.).
Az önkényuralom és a kiegyezés évtizedei. Az 1849 utáni évtizedek feldolgozásánál haszonnal forgattuk: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1849–1914. 1–2. (Bp. 1965) Fontos adatokat tartalmaznak még: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872–1890. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 2000); Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 3. (Pest, 1851); Magyarország ismertetése… 1. (Pest, 1865) A Magyar Korona országainak helységnévtára 1890. (Bp., 1892)
A millenniumtól Trianonig. József Ágost főherczeg és neje. Vasárnapi Újság 43 (1896) 28.; Dobos János: A martonvásári kastély. Vasárnapi Újság 42 (1895) 16. Dreherékről: Josef Promintzer: Dreihundert Jahre Brauhaus Schwechat. (Wien, 1932); Dreher Concern. (Bp. 1933); Magyarország földbirtokosai (Bp. 1893, 1937);
Két háború árnyékában. Az 1911 és 1916 közötti időszakról Fejér megye alispáni jelentései, a Trianon utáni évtizedek történetéhez pedig az alábbi munkák adnak támpontokat: Radenich György (szerk.): Fejér vármegye és Székesfehérvár. Bp., 1924.; F. Szabó Géza szerk., Fejér vármegye és Székesfehérvár… általános ismertetője és címtára az 1931–32. évre. 1–2. (Székesfehérvár, 1933); Schneider Miklós – Juhász Viktor (szerk.): Fejér vármegye. (Bp. 1937); Scherer Péter Pál: A nagybirtok (Bp. 1939); Lencsés Ferenc: Álom és valóság. Kelet Népe 5(1939)5.
Az 1945 utáni évtizedek. Márkus István: Mit láttam falun? 1945–1966. Bp. 1967. A tanácsköztársaságról, a két világháború közti időszakról, s kiváltképp az 1945 utáni két évtizedről Lencsés Ferenc fent említett munkái részletesen szólnak.
A népesség alakulásának jellemzői. A község hajdanvolt nemzetiségei. B. Lukács Ágnes: Magyarország népessége törvényhatóságok szerint az 1820-as években. (Bp. 1978). Schneider Miklós: Fejér megye nemesi összeírása 1818–21. 1828. (Székesfehérvár, 1934); Fejér megye 1843. évi nemesi összeírása. Közreadja: Schneider Miklós (Székesfehérvár, 1936). Sándor Pál: Iparos és kereskedő zsellérek Fejér megyében az 1828. évi országos összeírás tükrében. Agrártörténeti Szemle 23(1981); Fejér vármegye 1848. évi zsidó összeírása. (Összeáll.) Pfeiffer Károly (Székesfehérvár, 1940).
„Tekintélyes várdája” a mezőgazdaságnak. Az uradalomról (a Disszertáción kívül): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Bp., 1899); Korizmics László – Benkő Dániel – Morócz István: Mezei gazdaság könyve. 1. (Pest, 1855); A martonvásári gazdaság leírása. Gazdasági Lapok 18 (1866); Pénzes Ferenc gazdasági statisztikája 1869. évről. (Székesfehérvár, 1873) [Libits Adolf]: József főherceg uradalmainak ismertetése (Alcsút, 1896). Dreherek uradalmáról: Kurze Beschreibung der Herrschaft Martonvásár (Bp. 1911); Magyarország állattenyésztése 1–2. (Bp. 1926); Az országos mezőgazdasági címtár kiegészítő része. 1. (Bp., 1944). A kutatóintézetről: Hornyák Mária: „Tekintélyes várdája” a mezőgazdaságnak. A martonvásári kutatóintézet kialakulása és ennek előzményei (Martonvásár, 1999).
Vallásfelekezetek, hitélet. oktatás, művelődés, társaság. A kulturális élet, a vallásfelekezetek és a népesedési viszonyok a községtörténet eléggé fehér foltjai. Egy-egy részletkérdést illetően haszonnal forgatható kiadványok. Tóth Tihamérné: A kétszáz éves martonvásári iskola. Ma és Holnap 17 (1989); Hornyák Mária: Adalékok a 100 éves martonvásári óvoda első évtizedeinek történetéhez. Óvodai Nevelés 36 (1983) 10. Hornyák Mária – Balla Lászlóné – Szénási Tiborné: A martonvásári óvoda 100 éve. Ma és Holnap 12 (1984) Hornyák Mária: Adalékok egy martonvásári olvasókör képéhez. Fejér Megyei Könyvtáros 31 (1991) 2. Hornyák Mária (szerk.): A Brunszvik család martonvásári könyv- és kottatára. (Martonvásár, 1991).
A falu épített világa. Hornyák Mária: Martonvásár. Brunszvik kastély és Beethoven Emlékmúzeum. (Martonvásár, 1990). Budai Aurél: A martonvásári kastély építéstörténete. Műemlékvédelem 34 (1990) 4. Hornyák Mária: Adalékok a martonvásári templom és kastély XVIII. századi történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 39 (1990).
„Brunszvikok, ó nemes Brunszvikok!” Brunszvik Teréz „szentháromsága”. A Brunszvikokról (a Disszertáción és az említett családtörténeti munkákon kívül). Brunsvik Teréz: Félszázad életemből. Ford.: Petrich Béla. Közli Czeke Marianne – H. Révész Margit. (Bp. 1926); Czeke Marianne: Gróf Brunszvik Teréz ősei és oldalági rokonsága. (Bp. 1935), Czeke Marianne: Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. 1. (Bp. 1938); Jedlicska Pál: Kiskárpáti emlékek. 2. (Eger, 1891); Ney Klára-Mária: Ney Ferenc élete és munkássága (Bp. 1944); Hornyák Mária: Brunszvik Teréz (Martonvásár, 1994); Hornyák Mária (szerk.): „Nőttön-nő tiszta fénye.” Tanulmányok Brunszvik Teréz emlékezetére (Martonvásár, 1996).
Az angolkert és a község műemlékei. A park történetéről Hornyák Mária: A Brunszvik család martonvásári angolkertjének története a források tükrében. Művészeti Értesítő 41 (1992) 1–4. Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. (Bp. 1999). A műemlékekről: Budai Aurél: A martonvásári kastély építéstörténete. Műemlékvédelem 34 (1990) 4. Hornyák Mária: Adalékok a martonvásári templom és kastély XVIII. századi történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 39 (1990); Jávor Anna: Leicher, Tabota és Cimbal Martonvásáron. Művészettörténeti Értesítő 39 (1990).
Beethoven, aki eljött Martonvásárra. A helyi Beethoven vonatkozások összefoglalói. Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár. (Martonvásár, 1994); Hornyák Mária: Martonvásár. Brunszvik kastély és Beethoven Emlékmúzeum. (Martonvásár, 1990). Marie-Elisabeth Tellenbach: Beethoven und seine „Unsterbliche Geliebte” Josephine Brunswick (Zürich, 1983).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
