Cum Deo pro Patria et Libertate

Full text search

Cum Deo pro Patria et Libertate
A Monaky és az Andrássy család történetét követve kicsit előreszaladtunk a történelemben, és alig esett szó a XVII. századi török időkről, pedig a tulajdonosváltások korszakában Monok lakosságát is sújtották a század háborúskodásai, a végvárak fenntartásának növekvő költségei, a megyében tartózkodó zsoldosseregek természetbeni ellátásának terhei, a jobbágyportákra kirótt állami adók megtízszereződése, a teljes erővel kibontakozó ellenreformáció.
Súlyos csapást jelentett, hogy a török kirabolta és időlegesen hódoltatta Monokot 1651-ben. Nem jelentettek kisebb veszélyt a zsoldoscsapatok garázdálkodásai sem: 1674-ben például a szüretre „felügyelő” Spork tábornok hadai pusztították el a termést a település határában.
A kegyetlen protestáns üldözés elől menekülők, az elbocsátott végvári katonák, a szökött jobbágyok alkotják a Habsburg-ellenes kurucmozgalom tömegbázisát. A Teleki Mihály erdélyi kancellár, majd Thököly Imre vezetésével harcoló kurucok térségünkön is többször végigvonulnak. Kezdetben részsikereket érnek el, de a törökök kiűzésének megindulása után a mozgalom elvesztette jelentőségét.
Thököly szabadságharcának leverése után, a század kilencvenes éveiben erősödik meg a bujdosók mozgalma, amely 1697-ben a hegyaljai felkelésben éri el csúcspontját. A sátoraljaújhelyi vásáron kirobbant felkelés résztvevői Rákóczit hívják vezérüknek, aki azonban ekkor még ezt határozottan elhárítja.
A XVIII. század elején a Tiszaháton éled fel újra a kuruc mozgalom. A súlyos elnyomás ellen szervezkedők vezetője a tarpai Esze Tamás volt. A népi kurucság szervezői is támogatást kértek a Rákóczi és Zrínyi család legifjabb, 1701 óta lengyelországi száműzetésben élő leszármazottjától, II. Rákóczi Ferenctől. Magyarország legnagyobb földbirtokosa most válaszolt népének, és a lengyelországi Brezán várában 1703. május 6-án kiadott híres kiáltványában harcba szólította az országot uralma alá hajtó Habsburgok ellen Magyarország minden „nemes és nemtelen” lakosát. Harcával „a törvénytelen és szenvedhetetlen iga alól” kívánta fölszabadítani a magyarságot.
Rákóczi 1703. június 16-án Vereckénél lépett az ország területére. Atyai jó barátja, Bercsényi Miklós támogatásával sikerült kapcsolatot kiépítenie a nemességgel és a főnemességgel is. 1704-ben falvanként összeírták a kuruc hadseregben szolgáló zempléni katonákat. Vitárius János lovasezredében írták össze Nagyidai Szabó István hadnagyot (róla azt is tudjuk, hogy 1706-ban már tíz compania főhadnagya volt Orosz Pál ezredében) és Mező István vicehadnagyot, valamint azt a háromszázharminchat zempléni katonát, akik Kovács János, Nagyidai Szabó István, Bényei János, Nagy Márton, Bodaki uram seregében, illetve Fáy András és Vitárius János ezredében szolgáltak. (A Függelék III. részében a hatvanhat monoki katonával név szerint megismerkedhetünk.)
A szécsényi országgyűlésen 1705-ben Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották, a szenátus elnöke, a hadak főgenerálisa Bercsényi Miklós lett. Az országgyűlés a béketárgyalásoktól sem zárkózott el, azok vezetésével Bercsényit bízta meg. Három hónapos fegyverszünet után augusztusban újrakezdődtek a hadműveletek.
Nemcsak a messzi csatatereken történtek említésre méltó események, hanem vidékünkön is. Bercsényi Miklós 1706. augusztus 19-én este halmaji táborából Monokra érkezett, és néhány napig itt alakította ki táborának központját. Augusztus 19. és 22. között innen keltezett leveleiben számolt be a csapatmozgásokról, hadieseményekről II. Rákóczi Ferencnek. Ideérkezte után arról tudatja a fejedelmet, hogy a hely alkalmatlan a táborozásra, mert nincs sem víz, sem széna. Pedig Esze Tamás csapatai is Monokra tartanak.
A talpasok augusztus 20-án érkeznek Mádra, és a labancok megtámadására készülnek, de nem ismerik pontosan az ellenséges csapatok helyét. A beérkező információk bizonytalanná teszik Bercsényit is: előbb úgy véli, hogy táborához közel, a Kő-hegy előtt táboroznak, a hajdúk jelentése szerint azonban csapataik mozgásban vannak. A főgenerális jelenti is a fejedelemnek, hogy semmi biztosat nem tud. Augusztus 21-én éjszaka kisebb összecsapásra került sor. Rétey Jánosék csapatára a mádi piacon rárohant a rácok és a németek serege, és a kurucokat mintegy ágyúlövésnyire űzték. Ezután felgyújtották Mádot, és a háromezer német virradatra visszatért táborába. Mivel a labancok Bercsényi egyik emberét is elfogták, a főgenerális úgy érzi, nem maradhat tovább Monokon, Dobszára vonul vissza.
A szabadságharc sorsdöntő eseményei nem vidékünkön dőltek el. A híres csaták és a törvényeket hozó országgyűlések résztvevői között azonban ott találjuk Monok birtokosait is.
A népes Andrássy család tagjai nem csak a szabadságharc zászlaja alatt küzdöttek, de a Habsburgok oldalán is. Andrássy Miklós fiai közül a Bécsben lakó Péter a császárt szolgálta, István, György, Pál és Miklós Rákóczi szabadságharcát támogatta.
Andrássy Pál már a függetlenségi háborúskodás előtt is rendelkezett tapasztalatokkal: 1693-ban esztergomi kapitány, majd Rákóczi tábornoka. 1710-ben ismét a császár hűségére tért, és III. Károly király (1730–1740) seregében katonáskodik a franciák ellen. Andrássy István, a Rákóczi-párti gömöri főispán, Csáky Mihály oldalán harcolt, sikertelenül igyekezett megakadályozni a Nyugat-Dunántúl feladását 1706-ban. Máig nem tisztázott körülmények között viszont ő adta fel 1710 februárjában a császáriaknak Lőcse városát. Andrássy György ugyancsak Rákóczi tábornoka, fivére, Miklós, a korábbi szerzetes is kardot kötött a fejedelem szolgálatában, őt nevezték – elsősorban civil hatalmaskodásai miatt – Andrássy basának.
Nemcsak a csatatereken, az országgyűlésekben is folyt a küzdelem. A közeli Ónodon mondták ki 1707-ben a Habsburg-ház trónfosztását, Sárospatakon a hadseregben végig kitartó jobbágyok hajdúszabadságát. Ez az országgyűlési döntés azonban már elkésett, nem lehetett megállítani a szabadságharc bukását. 1711. április 30-án aláírták a szatmári békét, a majtényi síkon feloszlott a kuruc sereg.

 

Freskórészletek az Andrássy-kastély kápolnájából

A Monaky család kúriája: a kiskastély

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me