XVII. Egyházi ének (Szűz Mária menyegzője)
mennyből szállott angyalsereg ragyogó pompában áll.
Kék nefejelcskoszorú van Gábor angyal kezében,
A szentháromság örömmel ül mennyei székében.
Szendén belép Szűz Mária, mint kinyílt rózsabimbó.
Utána jön a sok szép ifjú Jeruzsálem fiai,
Mindenik úgy óhajtaná őt házastársul nyerni.
A Szűz kezét elnyerni mind vágyat érez szívében.
Köztük áll egy szegény ifjú szendén, alázatosan
Aki ifjúságát tölté tiszta ártatlanságában.
Tudja azt mindenki, hogy ő csak egy szegény ácsmester.
Megvetően néznek le rá, ő pedig hátravonul,
Mély alázattal eltelve szelíd arca elpirul
Az ifjaknak egy-egy száraz mandulafa ágat ad.
Mondván, akinek kezében ezen ág virágot hoz,
Ezt a tiszta Szűz leányzót az vezeti oltárhoz.
És óh csoda a templomban érzik mennyei illat.
Mert a szegény ácsmesternél a száraz mandula ág
Rózsaszín virágot hajtván terjesztette illatát.
Egy tündöklő fehér Galamb a fejére rászállott,
És nefelejcskoszorút Mária homlokára
Feltéve ragyogó fénnyel az Úrnak Szent Angyala.
gyűrűzd el és vidd oltárhoz ezt a tiszta Szűz arát.
Tisztaságodnak, ím, ez lesz a legszentebb jutalma,
Te lész az Isten fiának egykor nevelő atyja.
Megtörtént e leggyönyörűbb örök hűség esküvő.
Angyali zene követé a legszentebb ünnepet
Égen-földön meghallották ezt a dicső éneket.
Három király ajándékát,
Oly kedvesen vedd imádságunkat,
Éneklésünket szent olvasónkat,
Jézus, Mária,
Szent József.
Halálunkkor is azt rebeghessük,
Jézus, Mária, József légy velünk,
Hogy üdvözölhessen lelkünk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me