A légkör tömege és összetétele
A légkör tömege és összetétele
A Föld légkörének tömege kb. 5,6×1015 tonna (öt és fél ezer billió tonna). Ez a hatalmas tömeg mégis eltörpül a világ vízkészlete (1,46×1018 tonna) és még inkább a Föld (5,98×1021 tonna) tömege mellett. Így a légkör tömege az előbbinek 250-ed, az utóbbinak csupán egymilliomod része.
A légkör tömegeloszlása igen érdekes képet mutat, ami a levegő összenyomhatóságának következménye. A légkör össztömegének csaknem fele az alsó 5 km-es rétegben található. 30 km-es magasság fölött már csak össztömege 1%-a helyezkedik el. Ha a levegő sűrűsége a magassággal nem változna, a légkör vastagsága mindössze 8 km lenne (tehát a Himalája legmagasabb csúcsai már „kilógnának” a Föld levegőburkából).
A légkör külső határát nem lehet pontosan meghatározni, mert fokozatosan megy át a bolygóközi tér rendkívül ritka anyagába. A légkört a gravitációs erő köti a Földhöz. Ennek hatására a levegő nem szökik el, és szinte teljes tömege a Földdel együtt forog. Ez még 36-40 ezer km magasságban is kimutatható.
A levegőt alkotó ún. alapgázok összetétele kb. 100 km magasságig térben is, időben is meglehetős állandóságot mutat (78,1% nitrogén, 20,9% oxigén és elenyésző mennyiségű különféle nemesgázok). Van azonban néhány olyan anyag, melyek koncentrációja helyről helyre és időről időre jelentősen változik. Ilyen a vízgőz, amely zömmel az alsó 5 km-es rétegben található, a háromatomos oxigénmolekula (más néven ózon; legnagyobb koncentrációja 25-40 km magasságban van) és a szén-dioxid. A szén-dioxid mennyisége az elmúlt száz év alatt 20%-kal növekedett, elsősorban emberi beavatkozás következtében (őserdők felégetése, ipari és kommunális légszennyezés).
Az elmúlt években az ózon is az érdeklődés középpontjába került. Ez a gáz nagymértékben elnyeli a Nap ultraibolya sugarait, ezáltal megvédi a földi életet e sugarak káros hatásaitól. A 70-es években kimutatták, hogy a különböző kozmetikumok, festékek szórására használt hajtógázok a légkörbe kijutva az ózon kémiai lebomlását idézhetik elő. Éppen ezért sok országban megtiltották az ilyen hajtógázok használatát. Később az is kiderült, hogy a szuperszonikus repülőgépek égéstermékében található különböző nitrogén-oxidok szerepe sem elhanyagolható, bár hatásuk nem egyértelmű az ózonlebontásban. Újabb feltételezések szerint az alsó sztratoszférában még növelhetik is az ózon mennyiségét. Ezért a korábbi borúlátó előrejelzésekkel szemben ma úgy látjuk, hogy a jövő század közepéig csak mintegy 5-10%-os ózoncsökkenés várható. Viszont egyelőre nincs magyarázat arra, mi okozhatta az utóbbi években a Déli-sark fölötti jelentős ózonritkulást.
Mindenesetre az ózonnal és a szén-dioxiddal kapcsolatos tapasztalati tények azt mutatják, hogy az emberiség akaratlanul is káros légköri folyamatok előidézője lehet. Ezért a környezetünk védelméért indított nemzetközi programok egyre fontosabbak.
A levegőbe kerülő szilárd és cseppfolyós részecskék (aeroszol) mennyisége a levegő össztömegéhez képest elenyésző, szerepük azonban jelentős: elsősorban a felhő- és csapadékképződésnél (itt kezdődik a vízgőz kicsapódása), de hatásuk (napsugárzás-áteresztés) a légkör energia-háztartásában is megnyilvánul. Az aeroszolok nagy része természetes eredetű (sókristályok a tengerek felett, kőzetmálladék a szárazföldek között), de az emberi tevékenység következtében egyre nagyobb mennyiségű szilárd szennyezőanyag kerül a légkörbe.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
