AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK | Tények Könyve

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

United States of America (angolul)

USA

Észak-Amerika

Földrajz: Terület: 9363123 km2, Magyarországnál kb.100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika D-i részén. Szomszédai: Kanada (É), Mexikó (D). Felszín: Középső része síkság, mely Ny felé 2000 m magasságot is elérő pusztaságba (Préri-tábla) megy át. Ny-on magashegység (Sziklás-hegység), fennsíkokkal, medencékkel. K-en az Appalache-hegység és -tórendszer. DK-en parti síkság, mocsarakkal, tavakkal. Alaszka: nagy része magashegység. Hawaii: vulkanikus eredetű szigetcsoport, ma is működő vulkánnal. Legmagasabb pont: Mount McKinley (6194 m). Legjelentősebb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak: Lake Superior (Felső-tó), Lake Huron (Huron-tó), Lake Michigan (Michigan-tó).

Népesség: Lakosság (1985): 238740000. Életkor szerint: 0–14: 21,7%; 15–59: 61,8%; 60–: 16,5%. Népsűrűség: 25,5/km2. Etnikai csoportok: fehér 82,3%; fekete és mulatt 11,7%; indián, japán, kínai 5,2%. Nyelv: angol. Vallások: protestáns 70%, r. kat. 25%, zsidó 5%. Városi lakosság: 74%. Főváros: Washington (*1984): 622823. Városok (1984): New York 7164742; Chicago 2992472; Los Angeles 2966763.

Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Ronald Wilson Reagan (1981. jan. óta). Nemzeti ünnep: júl. 4.

Gazdaság: Pénznem: dollar (amerikai dollár, USD). GDP (1987): 4466 Mrd USD. GDP/fő (1987): 18309 USD. Gazdasági növekedés (1987): 2,6%. Fogyasztói árváltozások (1987): 3,5%. Munkanélküliség (1987): 6,1%. Export (1986): 217,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gépjármű, számítógép, elektromos, energetikai, mezőgazdasági és irodagép; vegyipari termék, élelmiszer, textília, szén. Főbb exportpartnerek: Kanada 21%, Japán 12%, Nagy-Britannia 5%, NSZK 4%. Import (1986): 387,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, papír, cellulóz, ipari nyersanyag, élelmiszer, textília. Főbb importpartnerek: Kanada 19%, Japán 20%, Mexikó 6%.

Közlekedés: Vasúti hálózat (1969): 355462 km. Közúti hálózat (1984): 6226849 km, ebből burkolt: 5576179 km, autópálya (1986): 81000 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 132108164; egyéb gépjármű: 39528569. Főbb kikötők: New York, New Orleans, Houston. Hírközlés: Tv (1985): 190 M. Rádió (1985): 500 M. Telefon (1984): 134 M. Napilap (1984): 267/1000 fő.

Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 71,5; nők: 78,5 év. Születés (1985): 15,5‰. Halálozás (1985): 8,7‰. Népességnövekedés (1986): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1986): 10,4‰. Kórházi ágyak (1985): 1,3 M. Orvosok (1985): 527900. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 500.

Oktatás: Írni-olvasni tud (1979): 99,4%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.

Richard Nixon elnök 1972-ben a Szovjetunióba látogat. Leonyid Brezsnyevvel aláírja az új rakétaelhárító-rendszereket tiltó SALT-I. szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok először ismeri el a két nagyhatalom globális erőegyensúlyát. 1974. aug.-ban, a Watergate-ügy miatt Nixon kénytelen lemondani. Utóda Gerald Ford. 1977-től a szinte teljes ismeretlenségből előtörő volt georgiai kormányzó, a demokrata James Carter az elnök, aki az emberi jogok védelmére szólítja fel a világot. 1979. jún.-ban Bécsben Leonyid Brezsnyevvel aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT-II. szerződést. 1980. jan.-ban Carter bejelenti a ratifikálás elhalasztását. Az ún. „Carter-doktrína” keretében amerikai érdekszférának nyilvánítja az Arab-öböl térségének olajvidékét. Az Egyesült Államok nagyszabású fegyverkezési programokba kezd, vége a 70-es évek „SALT-korszakának”. 1980. nov.-ben a republikánus Ronald Reagan győz az elnökválasztáson (51%), győzelmét 1984-ben megismétli (59%). Az időközi választások eredményeképpen 1986 őszén immár nemcsak a képviselőházban, hanem a szenátusban is a demokraták kerülnek többségbe. Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. és legidősebb elnöke „supply-side” (a termelést élénkítő) gazdaságpolitikájának jegyében jelentős adóreformot valósít meg. A 70-es évek recessziója után látványos a fellendülés az amerikai gazdaságban, rendkívüli a katonai költségvetés, s fokozódik a költségvetési, ill. kereskedelmi hiány. Csökken az infláció és a munkanélküliség. Reagan 1983. márc.-ban bejelenti az SDI-programot (stratégiai védelmi kezdeményezés, azaz: űrfegyverkezés), az európai NATO-tagországok egyetértésével közepes hatótávolságú új amerikai rakétákat telepítenek Ny-Európában. Az erről folyó tárgyalások megszakadása és az amerikai-szovjet kapcsolatok több évtizedes mélypontja után Reagan 1985. nov.-ben Genfben, majd 1986. okt.-ben Reykjavíkban találkozik Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral. Az 1987 végi washingtoni csúcstalálkozón aláírják a közepes hatótávolságú és hadműveleti harcászati szovjet és amerikai rakéták felszámolásáról szóló szerződést, amely a két nagyhatalom első tényleges fegyverzetcsökkentési megállapodása. Reagan 1988. máj.-ban Moszkvába utazik, ahol az újabb csúcstalálkozón többek között a stratégiai atomfegyverek 50%-os csökkentésének lehetőségéről tárgyal Gorbacsov főtitkárral. Reagan elnökségének utolsó szakaszát kormányzati gondok is jellemzik: lemond hadügyminisztere, kabinetfőnöke. Az iráni illegális fegyvereladási botrányt követő 1987. nov.-i kongresszusi bizottsági jelentés szerint az elnök „nem tett eleget az alkotmányból rá háruló kötelezettségnek...” Az 1988. nov. 8-i elnökválasztásra a republikánusok elnökjelöltje George Bush alelnök, a demokratáké Michael Dukakis. 1988 szeptemberében fej fej melletti versenyre lehet számítani az elnöki székért.

FÜGGŐ, ILL. TÁRSULT TERÜLETEK

Északi-Mariana-szigetek Mikronéziai Szövetségi Államok Marshall-szigetek Amerikai Szamoa Amerikai Csendes-óceáni-szigetek Puerto Rico Amerikai Virgin-szigetek Palaui Köztársaság Guam Guantánamói-öböl

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me