KÍNA
KÍNA
Kínai Népköztársaság
Zhonghua Renmin Gongheguo (kínaiul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 9560779 km2, Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: Ázsia legkeletibb részén. Szomszédai: Mongólia (É), Szovjetunió (ÉK, ÉNy), Afganisztán, Pakisztán (Ny), India, Nepál, Bhután, Burma, Vietnam, Laosz (D), KNDK, Makaó (DK). Felszín: Háromnegyed része hegyvidék és fennsík: K-en termékeny alföldek. Ny-i részén a hegyláncok között sivatagos medencék, fennsíkok. Legmagasabb pont: Csomolungma (Mt. Everest, 8848 m). Legjelentősebb folyók: Huang-ho (Sárga-folyó), Csang-csiang (Jangce), Hszi.
Népesség: Lakosság (*1986): 1050000000. Népsűrűség: 109,8/km2. Etnikai csoportok: kínai 93,3%; mongol, koreai, ujgur, tibeti 6%. Nyelv: kínai. Vallások: konfuciánus, buddhista, taoista, mohamedán (szunnita), r. kat., protestáns. Városi lakosság: 22%. Főváros: Peking (Beijing) (1985): 9500000. Városok (1985) Sanghaj 11900000. Tiencsin 8110000: Csunking (*1976): 6000000.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Csao Ce-jang (szül. 1919). Kormányfő: Li Peng (1987 óta). Nemzeti ünnep: okt. 1.
Gazdaság: Pénznem: jüan (1988. jún.: 3,77 = 1 USD). GDP (1987): 247,5 Mrd USD. GDP/fő (1987): 231 USD. Gazdasági növekedés (1987): 8,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1984): 0,14. Adósságszolgálat az export %-ában (1984) 1,2. Fogyasztói árváltozások (1987): 10%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 74%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1987): 30,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: textília, gabona, szója, ásványi nyersanyag, fémáru, fém, vegyipari termék, iparcikk, bőr, selyem, tea. Főbb exportpartnerek: Hongkong 26%, Japán 22%, Egyesült Államok 8,5%. Import (1987): 33,9 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, nyersanyag, műtrágya. Főbb importpartnerek: Japán 31%, Egyesült Államok 14%, Hongkong 11%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 51700 km; ebből villamosított: 2600 km. Közúti hálózat (1984): 926700 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 265000. egyéb gépjármű: 1,7 M. Főbb kikötők: Sanghaj, Lüta, Tiencsin. Hírközlés: Tv (1985): 10 M. Rádió (1985): 120 M. Telefon (1985): 5 M. Napilap (1984): 22/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak:65,5; nők: 69,4 év. Születés (1985): 16,0‰. Halálozás (1985): 8,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,8%. Csecsemőhalandóság (1985): 50,0‰. Kórházi ágyak (1984): 2170000. Orvosok (1984): 1566000. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1730.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 75%. Iskolakötelezettség: 9 év.
1949. okt. 1-jén forradalom kiáltja ki a Kínai Népköztársaságot. Tajvannal az Egyesült Államok 1979-ben szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat, miután a népköztársaság 1971. okt.-től kizárólagos hivatalos képviselethez jut az ENSZ-ben. Hongkong brit koronagyarmat tulajdonáról 1984 dec.-ben egyezik meg Kína és Nagy-Britannia: eszerint a terület 1997 nyarától különleges adminisztrációjú, kínai fennhatóságú régió lesz, ahol további 50 éven át meg kell őrizni a jelenlegi társadalmi és gazdasági rendet. 1987. márc.-ban Portugáliával is hasonló szerződést írnak alá Makaó ügyében, amely már 1974-től portugál kormányzatú kínai területnek számít. Csou En-laj és Mao Ce-tung 1976-ban bekövetkezett halálát követően hatalmi harc kezdődik a Mao özvegye által vezetett „négyek bandája” – akik az 1966 után egy évtizeden át tartó, több 10000 áldozattal járó kulturális forradalom folytatását sürgetik –, ill. a nyitást hirdető politikusok között. A „négyek bandáját” az 1980–81-ben megtartott perekben hosszú börtönbüntetésre ítélik. A mérsékeltek képviseletében Teng Hsziao-ping, Hu Jao-pang és Csao Ce-jang veszi át a vezetést. Bár Teng lassanként lemond vezető funkcióiról, szürke eminenciásként továbbra is döntően befolyásolja az eseményeket. 1979-ben Vietnammal rövid háborúvá terebélyesednek a folyamatos határkonfliktusok. 1985. júl.-ban Teng a vezetés megfiatalítását hirdeti meg, jó néhány halálos ítéletet hozó kampány kezdődik a bűnözés, főként a gazdasági bűnőzés ellen. 1986-tól lefékezik a korábbi 2 évben nagyon felgyorsult reformfolyamatot, de nem állítják le: eközben is megvalósul a hadsereg átalakítása, ennek során újra bevezetik a rangokat, és egyre magasabb szinten folynak a megbeszélések a Szovjetunióval: 1987-ben sikerül megoldást találni az Usszuri határtolyó szigeteinek új kínai tulajdonáról. 1987. jan.-ban Hu Jao-pang lemond pártvezetői posztjáról. A XIII. pártkongresszuson (okt.) Csao Ce-jang lesz a főtitkár, Li Peng kormányfői megbízatást kap. 1987-ben ér véget az ún. pártkonszolidáció. Ennek folyamán 33000 párttagot zárnak ki, 184000 ellen fegyelmi eljárás indul. 1988 elején Tibetben halálos áldozatokat követelő zavargások törnek ki. A régiót lezárják a külföldiek előtt. 1988-ban folytatódik a lassan évtizedes gazdasági és társadalmi reform, Kína folyamatosan javítja kapcsolatait mind a szocialista, mind a tőkés országokkal. 1989-re Csao Ce-jang és Gorbacsov csúcstalálkozóját helyezik kilátásba.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
