SPANYOLORSZÁG
SPANYOLORSZÁG
Spanyol Királyság
Reino de Espana (spanyolul)
Európa
Földrajz: Terület: 504782 km2, Magyarországnál több mint 5-ször nagyobb. Fekvés: Európa DNy-i részén (valamint a Kanári- és a Baleár-szigetek). Szomszédai: Portugália (Ny), Franciaország (K), Gibraltár (D). Felszín: Több mint fele (600–800 m magas) fennsík (Mesefa), melyet hegységek és keskeny parti síkságok szegélyeznek. É-on a hullámos felszínű Ebro-medence, D-en alföld. Legmagasabb pont: Mulhacén (a kontinensen, 3478 m); Pico de Teide (a Kanári-szigeteken, 3718 m). Legjelentősebb folyók: Tajo, Duero, Ebro.
Népesség: Lakosság (*1986): 38820000. Életkor szerint: 0–14: 24,6%; 15–59: 59,5%; 60–: 15,9%. Népsűrűség: 76,9/km2. Etnikai csoportok: kasztíliai 64%; katalán 24%; galíciai 7%; baszk 2,5%; cigány. Nyelvek: spanyol (hiv.), katalán, baszk, galíciai. Vallások: r. kat. 99%, protestáns. Városi lakosság: 77%. Főváros: Madrid (1981): 3188297. Városok (1981): Barcelona 1754900; Valencia 751734; Sevilla 653833.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: I. János Károly (de Borbón y Borbón, szül. 1938. jan. 5.). Kormányfő: Felipe González Márquez (1982. dec. 2. óta). Nemzeti ünnep: jún. 24., okt. 12.
Gazdaság: Pénznem: peseta (1988. jún.: 120,25 = 1 USD). GDP (1987): 284,16 Mrd USD. GDP/fő (1987): 7313 USD. Gazdasági növekedés (1987): 4,5%. Fogyasztói árváltozások (1987): 5,3%. Munkanélküliség (1987): 20,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 17%; ipar és kereskedelem 34%. Export (1986): 27,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: élelmiszer, gyümölcs, textília, gyapot, vasérc, olajbogyó, bor, nyersanyag, gép, parafa, kőolajtermék, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Közös Piac 50%, Egyesült Államok 9%. Import (1986): 35,06 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, nyersanyag, élelmiszer, közszükségleti cikk, acéláru. Főbb importpartnerek: Közös Piac 40%, Egyesült Államok 11%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 12670 km; ebből villamosított: 6196 km. Közúti hálózat (1983): 150256 km; ebből burkolt: 123788 km; autópálya (1986): 2154 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 8874442; egyéb gépjármű: 1486045. Főbb kikötők: Bilbao, Algeciras, Barcelora. Hírközlés: Tv (1985): 10,4 M. Rádió (1985): 11,5 M. Telefon (1984): 13825000. Napilap (1983) : 89/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985) : férfiak: 71,3; nők: 77,5 év. Születés (1985): 11,0‰. Halálozás (1985): 8,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 9,0‰. Kórházi ágyak (1983): 201035. Orvosok (1984): 121362. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 360.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 97%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
Francisco Franco haláláig (1975. nov. 22.) tartó, csaknem négy évtizedes kormányzása után 2 nappal I. János Károly király az államfő. Az 1976-os tömegmozgalmak politikai amnesztiát és reformmozgalmat követelnek. A szocialista és a kommunista párt legalizálása után 1977-ben, majd 1979-ben választásokat tartanak. Adolfo Suárez, a győztes miniszterelnök 1978. dec.-ben új alkotmányt hagyat jóvá, amely a nemzeti kisebbségi területeknek és a régióknak területi autonómiát biztosít, bár a baszkok és a katalánok esetében ezek határait azóta is vitatják. Suárez lemondása (1981. jan.) után febr.-ban egy katonai puccskísérlet meghiúsításában a király is részt vesz. Calvo Sotelo kormánya után 1982. dec.-től a szocialista Felipe González a miniszterelnök, aki az 1986. júl.-i általános választás után is megtartja abszolút többségét a parlamentben. Az ország 1981. dec. óta tagja a NATO-nak – ezt az 1986. márc.-i népszavazás jóváhagyja – s 1986. jan. óta a Közös Piacnak. A szocialista kormányzat alatt nem csökken a baszk szeparatisták tevékenysége: az ETA-nak évente átlagosan 50 áldozata van. A spanyol szocialisták sorain belül 1987 végén nőnek a feszültségek: mind a pártkongresszuson, mind a párt és a szakszervezetek nézetkülönbségei miatt erősödik az ideológiai vita. A kormányfő a gazdaság átalakításának programját hirdeti, ezért vállalja a Ny-Európában rendkívül magas spanyol munkanélküliséget is. 1988. febr.-ban a kommunisták új főtitkára Julio Anguita, a „vörös kalifa”.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
