A magyar bankrendszer felépítése
A magyar bankrendszer felépítése
Az 1987. jan. 1-jével kialakított kétszintű bankrendszerben a jegybank a felelős a monetáris politika (pénz-, hitel- és devizapolitika) alakításáért és végrehajtásáért, a kereskedelmi bankok pedig üzleti döntéseik következményeiért viselik a felelősséget.
A bankrendszer reformjával a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) mint jegybanknak megszűntek a gazdálkodó szférával való közvetlen kapcsolatai, és a központi bank a bankok és az állam bankjává vált.
Jegybanki feladatkörében az MNB:
– bankjegyek és érmék kibocsátásával – amelyre kizárólagosan jogosult – gondoskodik a pénzforgalomhoz szükséges mennyiségű készpénzről;
– kialakítja, az országos fizetési és elszámolási rendszert, meghatározza a pénzforgalom szabályait;
– aranyból és devizából készleteket gyűjt és gazdálkodik azokkal;
– szabályozza és kezeli a külföldi kapcsolatokkal összefüggő hitel-, valuta- és devizaműveleteket.
Az MNB a bankrendszer reformja után változatlanul fenntartotta a devizamonopóliumot, azaz a külföldi hitel- és devizaműveletek központi intézménye maradt, s a nemzetközi pénz- és tőkepiacon továbbra is kereskedelmi bankként funkcionál.
Jegybanki feladataival összefüggésben az MNB előírásokat ad a bankok, szakosított pénzintézetek, biztosítóintézetek, a pénzintézeti tevékenységet is végző jogi személyek részére és ellenőrzi a jegybanki előírások megtartását.
A jegybank a pénzintézeti tevékenység szabályozását a jegybanki kamattal, a bankok számára kötelező tartalékképzés előírásával, a jegybanki refinanszírozással és az ún. nyíltpiaci műveletekkel (értékpapírok vételével és eladásával) végzi. A szabályozás során a jegybank a normativitásra törekszik.
Kereskedelmi bankok: A bankrendszer reformjakor kialakított kereskedelmi bankok részvénytársaságként jöttek létre és kereskedelmi banktevékenység (számlavezetés, betétgyűjtés, hitelnyújtás) végzésére kaptak felhatalmazást. A bankok biztonságos működéséhez szükséges alaptőkét az állami költségvetés (Pénzügyminisztérium) és a gazdálkodó szervezetek részvény jegyzésével biztosították. (Az indulás óta sor került az alaptőkék emelésére.) A részvénytársasági formában működő bankok legfőbb irányító szerve a közgyűlés, ahol a döntéseket a részvénytulajdon arányának megfelelő szavazati jog alapján hozzák.
A kétszintű bankrendszer kialakításakor 5 bank kapott általános kereskedelmi banktevékenység végzésére jogosítványt. Ezek: Magyar Hitel Bank; Országos Kereskedelmi és Hitel Bank; Budapest Bank; Magyar Külkereskedelmi Bank; Általános Értékforgalmi Bank. Bár induláskor a kereskedelmi bankok teljes körű hitelbanki tevékenység végzésére váltak jogosulttá, kezdetben nem foglalkoztak lakossági bankműveletekkel. A lakossági betétek gyűjtése és a hitelek nyújtása az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek privilégiuma maradt. Ezt az indokolta, hogy a lakossági betétek képezik a kedvezményes feltételekkel nyújtott lakásépítési hitelek forrását.
1989 elején sor került a lakásfinanszírozási rendszer továbbfejlesztésére, s ezzel egyidejűleg megtörtént a lakossági és vállalati bankműveletek integrálása, azaz valamennyi kereskedelmi bank jogosulttá vált a lakossággal kapcsolatos aktív és passzív bankműveletek végzésére. Ezzel párhuzamosan az OTP és több szakosított pénzintézet kereskedelmi banktevékenység végzésére kapott jogosítványt.
Így az induláskor alapított 5 bankon kívül a következő ún. középbankok működnek kereskedelmi bankként: Agrobank; Általános Vállalkozási Bank; Építőipari Innovációs Bank; Interbank; Kisvállalkozási Bank; Mezőbank; Országos Takarékpénztár; Postabank; Takarékszövetkezeti Bank.
Szakosított pénzintézetek: Tevékenységük elsősorban fejlesztési folyamatok finanszírozásával kapcsolatos, csak meghatározott (általában fejlesztési) célú betéteket gyűjtenek, valamint egyéb szolgáltatás jellegű pénzintézeti feladatokat látnak el. Részvénytársasági, ill. betéti formában működnek. A szakosított pénzintézetek csoportjába tartozik: Befektetési és Forgalmazási Bank; Ipari Fejlesztési Bank; Innofinance; Investbank; Investrade; Konzumbank; Merkantil.
A bankrendszer tagjai még a külföldi részvétellel működő bankok: Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB); Közép-Európai Hitelbank; Uniobank; Citibank.
Állami bankfelügyelet: A kétszintű bankrendszerben – amelyben jellemzően idegen tőkével vállalkozó bankok, ill. pénzintézetek tevékenykednek – a szakmai, hatósági felügyeleteket a bankfelügyelet látja el. Funkciója az, hogy normatív szabályok előírásával oly módon határolja be a bankok, pénzintézetek tevékenységét, hogy ezáltal biztosítsa azok biztonságos működését s védje a betétesek és a hitelezők érdekeit. Az állami bankfelügyelet a jegybanki szabályozással és ellenőrzéssel összehangoltan működik. Az állami bankfelügyelet körébe tartozik:
– ki és milyen formában alapíthat bankot;
– mekkora minimális tőke szükséges az alapításhoz;
– a likviditásra, a források és a kihelyezések lejárati szerkezetére vonatkozó utasítások;
– a bankok végleges kihelyezéseinek a saját tőkéhez viszonyított felső határának a meghatározása.
A bankfelügyelet a bankok és pénzintézetek tevékenységébe csak akkor avatkozik be, ha azok tevékenysége nem felel meg a felügyeleti előírásoknak.
Az értékpapírpiac 1988-ban: ellentmondásos képet mutatott. Egyrészt nőtt a piac szereplőinek a száma, új értékpapírok jelentek meg, másrészt a lakossági kötvénypiac – az újonnan megjelenő értékpapírok, valamint az infláció miatt – válságos helyzetbe került. (Az 1988-ban kibocsátott kötvények értéke 1,2 Mrd Ft volt, az előző évinek 6,7%-a.)
Új típusú értékpapírként az állam a költségvetés finanszírozására rövid lejáratú kincstárjegyet bocsátott ki, az év folyamán kb. 4 Mrd Ft értékben. A lakosság körében igen keresetté váltak az infláció üteméhez igazodó kamatozású, a pénzintézetek által kibocsátott letéti jegyek. A letéti jegyhez hasonló típusú, de csak a gazdálkodók körében értékesíthető – főleg a kisebb pénzintézetek által kibocsátott – betéti jegyből kb. 2 Mrd Ft összegben értékesítettek a pénzintézetek.
A Magyar Nemzeti Bank mérlege (M Ft)
A pénzintézeti szektor összevont mérlege (Mrd Ft)
Jegybanki kamatlábak
A lakosság takarékbetét-állománya (Mrd Ft)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
