NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Bundesrepublik Deutschland (németül)
Földrajz: Terület 248 229 km2 (Ny-Berlin nélkül). Magyarországnál majdnem 3-szor nagyobb. Fekvés: Európa középső részében. Szomszédai: Dánia (É), Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország (Ny), Svájc, Ausztria (D), Csehszlovákia, NDK (K). Felszín: É-on síkság (Germán-alföld); délebbre középhegység; a Duna völgyétől D-re a Sváb-Bajor-medence és az Alpok áthúzódó vonulatai. Legmagasabb pont: Zugspitze (2963 m). Legjelentősebb folyók: Rhein (Rajna), Donau (Duna), Main (Majne). Legnagyobb tavak: Boden-tó, Chiem-tó, Ammer-tó.
Népesség: Lakosság (1988): 59 171 687 (Ny-Berlin lakói nélkül). Életkor szerint: 0–14: 15,0%; 15–59: 64,6%; 60–: 20,4%. Népsűrűség: 246/km2. Etnikai csoportok: német 99%; dán. Nyelv: német. Vallások: r. kat. 47%, protestáns 44%. Városi lakosság: 86%. Főváros: Bonn (1988): 292 727. Városok (1988): Hemburg 1 566 714; München 1 290 079; Köln 967 050.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Richard von Weizsäcker (szül. 1920. ápr. 15.). Kormányfő: Helmut Kohl szövetségei kancellár (szül. 1930. ápr. 3.). Nemzeti ünnep: nincs.
Gazdaság: Pénznem: Mark (DM) (1990. szept.: 1,55 = 1 USD). GDP (1990): 1492 Mrd USD. GNP/fő (1990): 23 945 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,8%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 3,2. Fogyasztói árváltozások (1990): 2,9 %. Munkanélküliség (1989): 7,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%, ipar és kereskedelem 42 %. Export (1988): 323 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, testília, vegyipari termék, nyersvas, acél, gyógyszer, közszükségleti cikk. Főbb exportpartnerek: Franciao. 14%, Hollandia 8%, Belgium 7%. Import (1988): 250 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, nyersanyag, élelmiszer, gép, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Hollandia 12%, Franciao. 11%, Olaszo. 8%, Belgium 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 30 995 km; ebből villamosított: 11 204 km. Közúti hálózat (1988): 173 590 km (burkolt); ebből autópálya: (1988): 8618 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 28 878 200; egyéb gépjármű: 1 422 300. Főbb kikötők: Hamburg, Bremen, Lübeck. Hírközlés: Tv (1988): 23,74 M. Rádió (1988): 26,89 M. Telefon (1988): 40,29 M. Napilap (1987): 417/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 67,2; nők: 73,4 év. Születési (1987): 10,5‰. Halálozás (1987): 11,2‰. Népességnövekedés (1987): –0,7%. Csecsemőhalandóság (1986): 8,6‰. Kórházi ágyak (1988): 673 687. Orvosok (1988): 171 487 (+ 38 826 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 380.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1949. szept. 21-én alakult állam csak az 1969. okt.-től hatalomra jutó szociáldemokrata kandellár, Willy Brandt kormányzata alatt rendezi keleti kapcsolatait (Ostpolitik). 1970. aug.-ban szovjet-NSZK egyezmény születik; dec.-ben NSZK-lengyel szerződés ismeri el Lengyelország Ny-i határát. 1972. nov.-ben a két német állam kölcsönösen elismeri a másik szuverenitását. Eközben az NSZK-ban terroristahullám tetőzik, diákzavargások folynak. 1974. máj.-ban Brandt egy kémbotrány miatt kénytelen lemondani; 8 évre Helmut Schmidt követi kancellárként. 1976–77-ben a terrorizmus megint erősödik, de a gazdasági fejlődés egyenletes és látványos. 1982. szept.-ben 13 évi kormányzás után véget ér a Brandt-Schmidt-korszak: felbomlik a szodiáldemokrata-liberális kormánykoalíció, az FDP a kereszténydemokraták és a kerestényszocialista párt oldalára áll. Így jön létre a CDU–Csu–FDP-koalíció, amely megnyeri az 1983. márc.-i és az 1987. jan.-i választásokat. Helmut Kohl kancellár második négyéves periódusát tölrti. Figyelemre méltó a környezetvédő Zöldek előretörése. 1986. jún.-tól a szakszervezeti lakásépítések körül tör ki botrány (Neue Heimat). A szociáldemokraták Willy Brandt elnök leköszönése után Hans-Jochen Vogelt választják meg pártelnökké (1987. jún.). Az 1988-as helyi választásokon – Baden-Württembergben és Schleswig-Holsteinben – az uniópártok szavazatokat veszítenek; utóbbiban a szociáldemokraták nagyarányú győzelmet aratnak. Okt.-ben elhunyt a bajor Franz Josef Strauss, a CSU vezetője. 1898. ápr.-ban jelentős kormányátalakításra kerül sor, miközben Kohl népszerűsége számottevően csökken. A szociáldemokraták több tartományban előretörnek. A szövetségi tanácsban szociáldemokrata többség alakul ki. 1990. tavaszán 115 Mrd márkás alapot hoznak létre a két német állam gazdasági uniójának finanszírozására. Az egyesítés folyamata felgyorsul, az NDK okt. 3.-án csatlakozik az NSZK-hoz, az 5 új tartomány többségében kereszténydemokrata vezetés jön létre. A dec.-i első össznémet választásokon a CDU–CSZU–FDP-koalíció fölényes győzelmet arat.