NICARAGUA

Full text search

NICARAGUA
Nicaraguai Köztársaság
República de Nicaragua (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 130 000 km2, Magyarországnak kb. 1,5-szerese. Szomszédai: Honduras (É), Costa Rica (D). Felszín: Ny-on hegyvidék, ma is működő vulkánokkal; középső része fennsík; a K-i partszakasz lagúnás, őserdővel borított vidék. Legmagasabb pont: Isabella-hegység (2438 m). Legjelentősebb folyók: San Juan, Coco, Rio Grande. Legnagyobb tavak: Nicaragua-tó, Managua-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 3 692 000. Életkor szerint: 0–14: 46,6%, 15–59: 49,3%, 60–: 4,1%. Népsűrűség: 26/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fehér 17%; fekete, mulatt, zambo 15%; indián 4%. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol. Vallások: r. kat. 95%, protestáns 3%, zsidó. Városi lakosság: 56%. Főváros: Managua (1982): 682 111. Városok (1982): León 100 982; Granada 88 636; Masaya 74 946.
Államforma: köztársaság. Államfő: Violeta Chamorro (1990. ápr. óta). Nemzeti ünnep: júl. 19., szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: córdoba (1990. szept.: 942 091,43 = 1 USD). GDP (1989): 550 M USD. GDP/fő (1989): 147 USD. Gazdasági növekedés (1898): –2,9%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1989): 31,5. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 52. Adósság/fő (1989): 2206 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 16,8. Fogyasztói árváltozások (1989): 4263%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 41%; ipar 13%. Export (1988): 236 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, banán, gyapot, fa, cukor, szezám, aranyérc. Főbb exportpartnerek (1988): NSZK 17%, Japán 15%, Kanada 12%. Import (1988): 850 M USD. Főbb imporcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, vegyipari termék, gyógyszer, energia, élelmiszer. Főbb importpartnerek (1988): Szovjetunió 12%, Olaszo. 9%, Kuba 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 334 km. Közúti hálózat (1986): 25 000 km; ebből burkolt: 4000 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 46 000; egyéb gépjármű: 32 000. Főbb kikötők: Corinto, San Juan del Sur, Puerto Cabezas. Hírközlés: Tv (1985): 190 000. Rádió (1985): 800 000. Telefon (1984): 51 237. Napilap (1987): 62/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak 58,7; nők: 61,0 év. Születés (1985): 44‰. Halálozás (1985): 9,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,5%. Csecsemőhalandóság (1986): 37,0‰. Kórházi ágyak (1985): 5083. Orvosok (1984): 2172 (+ 222 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1500.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 66%. Iskolakötelezettség: 7–12 éves korig.
Az 1838. ápr. 30-án függetlenné váló ország a Somoza család 46 éves diktatúrája után 1979. júl. 19-én a baloldali sandinisták vezetése alá kerül. A 17 éves harcot követően júl. 20-án a nemzeti újjáépítés kormányzó juntája veszi kezébe a hatalmat. Az 1984. nov.-i választások után ez a szerv megszűnik; az új elnök Daniel Ortega Saavedra, aki egyben a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezetője is. 1981-től az ország háborút folytat a rendszerre törő kontrákkal, akik amerikai támogatással akarják eltávolítani a sandinistákat. A kontrák 1986-ban 100 millió USD-s segélyt kapnak az Egyesült Államoktól, ám 1987 elején politikai válságba kerülnek: több vezetőjük lemond tisztségéről. A belső ellenzéket a háborús körülmények között a rendszer csak részben tűri meg. beszüntetik a La Prensa c. ellenzéki napilapot, kiutasítják a kontrákat nyíltan támogató egyházi vezetőket. Az 1987. aug.-i közép-amerikai béketerv szerint visszavonják ezeket az intézkedéseket, s közvetett, majd közvetlen tárgyalások indulnak a kontrák vezetőivel. 1988 tavaszán 60 napos tűzszünetről állapodnak meg; a tárgyalások azonban akadoznak. A tűzszünetet egész nyárra meghosszabbítják. 1989. febr.-ban a sandinisták és a kormány békét kötnek egymással. 1990. febr.-ra választásokat helyeznek kilátásba. Ezt megkönnyítendő, az 1989. aug.-i hondurasi közép-amerikai csúcsértekezleten az elnökök a kontrák leszerelésének tervét fogadják el. Az 1990. febr.-i választásokon Violeta Chamorro győz. Az ellenzék vezetője védelmi miniszterként beveszi kormányába a sandinista Humberto Ortegát is. Tavasszal sztrájkok és csetepaték követik egymást. Júl.-ban a kontrák vezetői az elnökasszony előtt leteszik a fegyvert.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me