A gazdaság infrastruktúrája
A gazdaság infrastruktúrája
A szovjet típusú gazdaság egymástól élesen elkülönítette az egyes gazdasági köröket, amelyek között csak az állami újraelosztó mechanizmus teremtett összefüggést. Ennek az izolációs mechanizmusnak a lebontását jelentette az új, modern piaci jogrend magyarországi megteremtése, amelynek első alkotása – a gazdasági társaságokról szóló törvény – már 1988-ban megjelent. A sort a gazdasági szervezetek átalakulásáról, majd a tőkepiacok és az értékpapír-kibocsátás egységes jogi kereteit szabályozó értékpapír-forgalmazásról és értéktőzsdéről szóló törvény folytatta. A gazdasági rendszerváltás új jogrendje az állami beavatkozás csökkentését, a monopóliumteremtő szabályok megszüntetését célozza. Az ún. dereguláció keretében 1990 elején ezernyi törvényt, minisztertanácsi és miniszteri rendeletet helyeztek hatályon kívül. A szabadabb munkaerő-gazdálkodás, importfelhasználás, ármeghatározás ezzel együtt lehetővé tette, hogy csökkenjen a hatóságok mérlegelési-engedélyezési jogköre, s az állami szervezetek inkább „szolgálatként” működjenek, ám pl. a külkereskedés alanyi jogként gyakorlását még mindig formális előírások korlátozzák.
Az új vállalkozások minél nagyobb számban történő létrejöttét, piacon való megerősödésüket egyre több intézmény – pl. az államilag finanszírozott Vállalkozási Alap, SEED Alapítvány vagy a Vállalkozók Országos Szervezete Alapítvány, amelyek mind 1989–90-ben jöttek létre – szolgálta. A tanácsadás mellett szerepük volt az új vállalkozások tőkéhez juttatásában is.
Az árak, a minőségi feltételek egységes megméretése a helyi piacok és a részpiacok közötti összehangolódás formájában megy végbe. Ennek egyik feltételeként újraindult az áru- és az értéktőzsde. Az egységes pénz- és hitelpiac azonban még csak részben működik. Jóllehet 1989–90-ben a kereskedelmi bankok többsége bekapcsolódott a lakossági betétgyűjtés és hitelezési tevékenységbe, a lakosság bankja továbbra is az alacsony lakáshitelkamattal „megáldott” OTP. Még 1990-ben is korlátozott a bankok részvétele a devizaműveletekben, s a valutaárfolyamok nem a kereslet-kínálati összefüggések alapján alakulnak. Így a pénzpiac több tekintetben is féloldalas.
A piacgazdaság fontos infrastrukturális feltétele a piaci szereplők külpiacokra való juttatása, a vám- és a szállítási feltételekre, a devizaműveletekre vonatkozó információk hozzáférhetősége és a szabadon választható képviseleti és ügynökhálózatok. Ezek azonban a magyar gazdaságból 1989–90-ben még ugyanúgy hiányoztak, mint a befektetési lehetőségek közötti választást segítő vállalati mérleg- és adatnyilvánosság vagy a piaci szereplők kockázatát megosztó tőkebefektető intézmények, pl. a befektetési alapok.
A romló gazdasági helyzet hatására már 1988-tól kezdett kialakulni a szociális piacgazdaság, a szolidarítás infrastruktúrája is. Ez 1989-ben újabb lendületet kapott a munkanélküli-segély egyértelmű szabályozásával, a Rehabilitációs és az Elmaradott Térségek Alapja létrejöttével, továbbá a munkalehetőségek kutatásával és az információk rendelkezésre bocsátásával foglalkozó Foglalkoztatási és Munkaügyi Információs Hálózat létrehozásával. 1989-es keletű az újrakezdési kölcsön is, sajnos folyósítása pénzügyi források hiányában 1990. III. negyedévében már elakadt.
Csillag István
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
