IRAK
IRAK
Nincs pontos adat arról, hogy az 1991-es Öböl-háborúban elszenvedett súlyos vereség milyen veszteséget okozott a fegyveres erőknek, de bizonyosra vehető: Irak megszűnt katonai nagyhatalom lenni a Közel-Keleten. A háború előtt a létszám (a mozgósított tartalékosokkal együtt) megközelítette az 1 millió főt, ebből 500000 állomásozott Kuvaitban. A hadkötelezettség 17 éves kortól minimum 2 év. A 950 ezres szárazföldi hadsereg különleges erejét adta a 6 hadosztályból álló Köztársasági Gárda. 5700 szovjet és kínai gyártmányú nehéz és könnyű harckocsival rendelkezett (ebből 1000 T-72-essel). Két speciális föld-föld rakétadandárja volt, különböző (300–900 km) hatótávolságú, mozgatható kilövőállású Scud-rakétákkal felszerelve. A 40 ezres légierőnek 700 harci gépe volt. Túlnyomó többségben szovjet gyártmányúak (TU-22 szuperszonikus bombázók, MIG-23, MIG-29, SZU-20 és SZU-25 vadászgépek). Az Iránnal 1980–87 között vívott háború idején közvetlenül és közvetítők révén hozzájutott francia és amerikai gépekhez, helikopterekhez. Légelhárító-egységeit szovjet és francia rakétákkal szerelték fel, ez a légvédelem azonban az Öböl-háború idején teljes csődöt mondott. Haditengerészete jelentéktelen, szovjet, olasz és dán gyártmányú hajói voltak. Az Öböl-háború során kiderült, hogy a Szovjetunió és Kína mellett szinte valamennyi fejlett ipari ország szállított hadfelszerelést Iraknak 1987–90 között, s nyugat-európai (német, francia, belga, olasz) szakértők segítették a vegyi- és biológiaifegyver-gyártásban, a nukleáris kapacitás kiépítésében. Az ENSZ-határozatok a teljes fegyverembargó mellett előírják Irak rakéta-, vegyi és biológiai fegyvereinek teljes megsemmisítését, nukleáris berendezéseinek szigorú ellenőrzését. Irak igen közel került nukleáris fegyverek előállításához.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
