Április 28. – Ribbentrop megismétli októberi követeléseit Lengyelországgal szemben. Hitler felmondja a Lengyelországgal 1934-ben aláírt megnemtámadási szerződést.
Május 11. – Lengyelország elutasítja a Szovjetunió által szorgalmazott kollektív biztonsági szerződés megkötését.
Augusztus 22. – A német birodalmi kancellár bejelenti: „Lengyelország megsemmisítése első számú feladatunk… Propaganda céljából majd közölni fogok valamilyen okot a háború kirobbantására, nem számít, hiteles lesz-e, vagy sem.”
Augusztus 23. – Aláírják a Molotov-Ribbentrop-paktumot.
Augusztus 25. – Nagy-Britannia és Lengyelország kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt. Nagy-Britannia csak a tárgyalások rendezését fogadja el a lengyel kérdésben.
Augusztus 26. – Hitler elhalasztja – a brit-lengyel egyezmény miatt – az e napra tervezett Lengyelország elleni támadást.
Augusztus 31. – Egy SS-kommandó tagjai lengyeleknek öltözve betörnek a glivicei (Gleiwitz) rádióadóba. Hitler „a birodalom aktív védelmére hivatkozva” kiadja a támadási parancsot.
Szeptember 1. – A német hadsereg hadüzenet nélkül betör Lengyelországba. A Gdański-öbölben horgonyzó Schleswig-Holstein német sorhajó tüzet nyit a Westerplatte enklávéra.
Szeptember 3. – Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követeli a német csapatok visszavonását Lengyelországból, s a határidő lejártával hadat üzen Németországnak.
Szeptember 9. – A lengyel védelem összeomlik.
Szeptember 17. – Szovjet csapatok törnek be Lengyelország keleti tartományaiba. A német csapatok az aug. 23-i szovjet-német megnemtámadási szerződés titkos záradéka értelmében visszahúzódnak a Narew és Visztula vonalára.
Szeptember 27. – Varsó kapitulál a német csapatok előtt. A lengyel kormány Bukarestbe menekül. – Megalakul a Lengyelország Győzelmének Szolgálata nevű szervezet.
Szeptember 28. – Németország és a Szovjetunió szerződést köt Lengyelország felosztásáról a Bug mentén.
Szeptember 30. – Ignacy Mościcki államelnök visszalép a már száműzetésben tartózkodó Władysław Raczkiewicz javára.
Október – Megalakul a nemzeti demokraták eszmei befolyása alatt álló, Ojczyzna (Haza) nevű szervezet.
Október 6. – A franciaországi Angers-ban emigrációs kormány alakul a Sanacja kevésbé exponált képviselőiből és az ellenzéki pártok (Lengyel Szocialista Párt, Parasztpárt, Nemzeti Párt, Munkáspárt) vezetőiből. A miniszterelnök Sikorski; államelnök Raczkiewicz; a kormány székhelye Párizs.
Október 8. – Hitler utasítására a megszállt lengyel terület felét a Német Birodalomba bekebelezett területnek nyilvánítják. Wartheland és Danzig-Nyugat-Poroszország néven új körzeteket hoznak létre. Kelet-Poroszországot és Sziléziát jelentős lengyel területekkel bővítik ki (ún. kormányzósági járások Zichenau és Katowitz).
Október 22. – Hans Frankot nevezik ki a megszállt lengyel területek főkormányzójává.
Október 25. – Lengyelország megmaradt területeit Krakkó fővárossal Főkormányzóság néven német polgári közigazgatás alá helyezik.
November – Létrejön a Zsidó Katonai Szövetség.
December eleje – Több szervezet egyesüléséből Nagy-Lengyelországban létrejön a „Nyugati Területek Önkéntes Hadserege”.