DÉL-KOREA
DÉL-KOREA
Koreai Köztársaság
Taehan-Minguk (koreai nyelven)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 99 392 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: K-Ázsia É-i részén. Szomszédai: Észak-Korea (É). Felszín: A Sárga-tenger partvidékén főleg síkság, K-en hegyvidék, Ny-on alacsony dombvidék. Legmagasabb pont: Halla-san (1950 m). Legjelentősebb folyók: Han, Raktong.
Népesség: Lakosság (1995): 44 850 000. Életkor szerint: 0–14: 27,3%, 15–59: 65,5%, 60–: 7,2%. Népsűrűség: 435/km2. Etnikai csoportok: koreai 98%, tunguz, kínai, mongol, japán. Nyelvek: koreai (hiv.), angol. Vallások: buddhista, konfuciánus, keresztény. Városi lakosság: 72%. Főváros Szöul (1995): 10 776 000. Városok (1991): Puszan 3 861 000, Tegu 2 286 000, Incshon 1 705 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Kim Jung Szam (1992. dec. óta). Kormányfő: Ko Kun (1997. jan. óta). Nemzeti ünnep: aug.15.
Gazdaság: Pénznem: dél-koreai von (789 = 1 USD). GDP (1993): 337 Mrd USD. GDP/fő (1993): 7670 USD. Gazdasági növekedés (1994): 7,6%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 2. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 6. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1991): 4,5. Fogyasztói árváltozások (1991): 9,2%. Munkanélküliség (1994): 2,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 21%, ipar és bányászat 27%. Export (1991): 71,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, textília, jármű, híradás- és számítástechnikai berendezés. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 26%, Japán 17%, Hongkong 7%, Németo. 4%. Import (1991): 81,5 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, kőolaj, kőolajtermék, vegyipari termék, nyersanyag, élelmiszer, élő állatok. Főbb importpartnerek: Japán 26%, Egyesült Államok 23%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 3 120 km, ebből villamosított: 525 km. Közúti hálózat (1989): 56 481 km, ebből autópálya: 1 552 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 1 558 650, egyéb gépjármű: 1 092 345. Főbb kikötők: Puszan, Ulszan, Incshon. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 4,9, rádió: 1, telefon: 3,3.Napilap (1988) 25/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 67, nők: 73 év. Születés (1991): 15,0‰. Halálozás (1991): 6,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,9%. Csecsemőhalandóság (1991): 23,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 458. Egy orvosra jutó lakosok: 1066.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 96%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
Az 1948. aug. 8-án kikiáltott köztársaság az amerikaiak mellett kötelezi el magát, főleg a koreai háborúban kapott amerikai segítség után. A katonák vezető szerephez jutnak. Pak Csong Hi tábornok hatalmát az 1972-es alkotmány meghatározatlan időre szavatolja. 1979-ben meggyilkolják. 1980-ban a rendszer „erős embere”, Cson Tu Hvan választatja elnökké magát. Az ellenzék halálra ítélt vezérét, Kim Dze Dzsungot csak a nemzetközi tiltakozás miatt nem végzik ki. Az ellenzék a 80-as évek második felére megerősödik. Az 1987-es, immár közvetlen elnökválasztást a rendszer jelöltje, Ro Te Vu nyeri, mivel az ellenzék 2 táborra oszlik. Kim Dze Dzsung és Kim Jang Szam egymással is vetekszik. A politikai bizonytalanságok idején is tart a látványos gazdasági fejlődés, exportoffenzíva. A sztrájkok, tüntetések az 1988-as olimpia idején sem szünetelnek. 1990-től D-Korea nyit a szocialista országok felé. Az elnök találkozik Gorbacsovval. Első ízben folyik tárgyalás É- és D-Korea kormányfői között. 1991-ben 30 év után helyi választásokat tartanak, bár néhány kormányzót továbbra is kineveznek. Bár a pártok hivatalosan nem állíthatnak jelölteket, a kormányzó párt jelöltjei győznek. Egymást érik a diáksztrájkok, több egyetemista nyilvánosan elégeti magát, a rendőrség gyakran erőszakosan lép fel. Az ország az ENSZ tagja lett, az új kormányfő Panmindzsonnál, a két országot elválasztó fegyverszüneti vonalon megy át É-Koreába, tárgyalásra. A megnemtámadási és együttműködési szerződéseket 1992. febr.-ban ratifikálják. A márc.-i parlamenti választásokon a kormányzó Liberális Demokrata Párt csak a független képviselők támogatásával kap abszolút többséget. Kim Dze Dzsung Demokrata Pártja második helyen végez. A harmadik helyezett a Hyundai-konszern alapítója indul a dec-i elnökválasztásokon is. A kormánypárt jelöltje, Kim Jang Szam győz. Ő az első D-koreai elnök, akit korábban nem fűzött kapcsolat a hadsereghez, bár kormányfőnek volt tábornokot jelölt. Látványos harc indul a korrupció ellen, több vezető politikust leváltanak. Az államfő találkozót ajánl Kim Ir Szen-nek. 1996-ban Cson Tu Hvan volt elnököt halálra, utódát Ro Te Vut életfogytiglani börtönre ítélte az 1979-es puccsban játszott szerepük miatt a bíróság. 1991 óta az ENSZ tagállama. 1996-tól a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
