EGYENLÍTŐI GUINEA | Tények Könyve

EGYENLÍTŐI GUINEA

Egyenlítői Guineai Köztársaság

República de Guinea Ecuatorial (spanyolul)

Nyugat-Afrika

Földrajz: Terület: 28 051 km2. Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: Afrika középső részének Ny-i partvidékén (ill. a Guineai-öbölben lévő Bioko-sziget). Szomszédai: Gabon (D), Kamerun (É,K). Felszín: Szárazföldi részén a keskeny parti síkság őserdővel borított felföldbe és hegyvidékbe megy át. A Bioko-szigeten vulkánok. Legmagasabb pont: Pico de Santa Isabel (3008 m, Bioko szigetén). Legjelentősebb folyó: Benito.

Népesség: Lakosság (1993): 400 000. Életkor szerint: 0-14: 38,1%; 15-59: 55,2%; 60-: 6,7%. Népsűrűség: 15/km2. Etnikai csoportok: bantu (fong 82,9%, betinga 16%, bubu 10%); spanyol, keverék. Nyelvek: spanyol (hiv.), fong, bubu, kreol-portugál. Vallások: r. kat. 94%, protestáns, törzsi vallású. Városi lakosság: 60%. Főváros: Malabo (*1986): 10 000. Városok (*1986): Ebebiyin 25 000; Bata 17 000; Luba 15 000.

Államforma: köztársaság. Államfő: Teodoro Obiang Nguema Mbasogo (1979 óta). Kormányfő: Serafim Seriche Dougan (1996. ápr. óta). Nemzeti ünnep: okt. 9.

Gazdaság: Pénznem: CFA-franc (afrikai valutaközösségi frank) (534 = 1 USD). GDP (1993): 160M USD. GNP/fő (1993): 360 USD. Gazdasági növekedés (1991): –0,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%. Export (1989): 36 M USD. Főbb exportcikkek: kakaó, kávé, fa. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 12%, Brazília 11%, Hollandia 10%. Import (1989): 58 M USD. Főbb importcikkek: textília, gép, berendezés, élelmiszer, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Spanyolo. 54%, Kína 17%.

Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 2760 km; ebből burkolt: 330 km. Főbb kikötők: Malabo, Bata. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 3,5.

Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1990): férfiak: 48; nők: 52 év. Születés (1989): 38,0‰. Halálozás (1989): 19,0‰. Népességnövekedés (1989): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1990): 127,0‰. Kórházi ágyak (1982): 3200. Egy orvosra jutó lakosok: 3622.

Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 55%. Iskolakötelezettség: 8 év.

A volt spanyol gyarmat 1968. okt. 12-e óta független. Előtte egy évtizeden át a spanyolok fokozatosan vonulnak ki a területről, miközben a 70-es években az ország Spanyolországgal több együttműködési szerződést köt, a szocialista világgal is szoros kapcsolatokat tart fenn. Azóta újra a spanyol hatás az erősebb. 1979-ben Teodoro Nguema Mbasogo puccsal jut hatalomra. 1989-ben választások erősítik meg hivatalában. 1992-től átmeneti kormány alakul, amely a politikai élet pluralizálását tűzi ki célul.

1968 óta az ENSZ tagállama.

EGYIPTOM

Egyiptomi Arab Köztársaság

Al Jumhuriyah Misr al-Arabiya (arabul)

Észak-Afrika

Földrajz: Terület: 997 738 km2. Magyarországnál kb. tízszer nagyobb. Fekvés: Afrika ÉK-i részében, a Földközi- és Vörös-tenger partján. Szomszédai: Líbia (Ny), Szudán (D), Izrael (K). Felszín: A Nílus-völgy két részre osztja: a Líbiai-sivatag mészkőtábla-vidéke mélyföldekkel, oázisokkal; az Arab-sivatag mészkő, homokkő hegyvidéke. A Sínai-félszigetet (amely Ázsiához tartozik) a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pont: Jabal Katrinah (2637 m). Legjelentősebb folyó: Nílus. Legnagyobb tó: Nasszer-tó (víztároló).

Népesség: Lakosság (1994): 7 851 000. Népsűrűség: 53/km2. Etnikai csoportok: hamita 99%; beduin, núbiai, berber, fekete, görög, olasz. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita) 91,8%., keresztény (kopt) 5,7%, Városi lakosság: 47%. Főváros: El-Quahira (Kairó) (*1986):
6 325 000. Városok (*1986): Alexandria 2 893 000; Giza 1 670 800; Shubra el Khema 533 300.

Államforma: köztársaság. Államfő: Hoszni Mubarak (1981. okt. óta). Kormányfő: Kamal Ahmed Ganzuri (1996 óta). Nemzeti ünnep: júl 23., okt. 6.

Gazdaság: Pénznem: egyiptomi font (3,41 = 1 USD). GDP (1993): 36,8 Mrd USD. GDP/fő (1993): 660 USD. Gazdasági növekedés (1993): 0,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991):4,6 . Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 10. Adósság/fő (1991): 571 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 7,3. Fogyasztói árváltozások (1991): 25%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 44%; ipar 22%. Export (1990): 4,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyapot, kőolaj, cigaretta, nyersanyag. Főbb exportpartnerek (1989): Olaszo. 14%, Franciao. 4%, Oroszország 3%. Import (1990): 7,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, éleliszer, iparcikk, vegyipari termék. Főbb importpartnerek (1989): Egyesült Államok 15%, Németo. 10%, Franciao. 7%.

Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 4548 km; ebből villamosított: 42 km. Közúti hálózat (1990): 52 795 km; ebből burkolt: 30 105 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 826 000; egyéb gépjármű: 550 000. Főbb kikötők: Alexandria, Port-Szaíd, Szuez. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 15; rádió: 3,9; telefon: 34 Napilap (1989): 77/1000 fő.

Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 60; nők: 61 év. Születés (1991): 33,0‰. Halálozás (1991): 10,‰. Népességnövekedés (1991): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1991): 82,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 505. Egy orvosra jutó lakosok: 616.

Oktatás: Írni-olvasni tud (1990): 44%. Iskolakötelezettség: 6-12 éves korig.

Az ottomán birodalom része, majd brit protektorátus, 1922. febr. 28-a óta független monarchia az 1952. júliusi forradalom óta köztársaság. 1970-ben Anvar Szadat lesz az elnök az elhunyt Nasszer helyett. 1973-ban Szadat kiutasítja a szovjet tanácsadókat. Okt.-ben háború tör ki Izraellel. 1977-ben Szadat ellátogat Izraelbe, 1978-ban megköti az amerikai-izraeli-egyiptomi Camp David-i egyezményt. 1979-ben külön békét köt Izraellel, ami miatt az arab vezetők kiközösítik. 1981-ben katonái gyilkolják meg. Hoszni Mubarak lép örökébe, aki normalizálja a kapcsolatokat a szocialista országokkal, de fenntartja a jó viszonyt a Nyugattal. Keresi a megegyezést a vallási vezetőkkel, 1986-ban rendőrlázadást tör le. 1987-ben népszavazás újabb 6 évre megerősíti hivatalában. 1989-ben normalizálja Egyiptom kapcsolatait az arab országokkal, 1990-ben Szíriába is ellátogat. A Perzsa-öböl menti felvonulásban, majd háborúban az ország a szövetségesek mellé áll Irakkal szemben. A parlament elnökét meggyilkolják. 1991-ben az elnök közel-keleti békekonferencia összehívásán fáradozik. Az ENSZ az Egyiptomi kormányfő helyettesét, Butrosz Ghalit választja főtitkárává. 1992. márc.-ban a belügyminiszter kormányellenes puccs leleplezését jelenti be, az év folyamán nő a belső feszültség. Júl.-ban terroristaellenes törvények lépnek életbe. 1995-96-ban nyugodtabb a belpolitikai élet. Egyiptom kiegyensúlyozó szerepet játszik a közel-keleti politikában. 1945 óta az ENSZ tagállama.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me