Hazai és import gyógyszerek költségszerkezete (1995) (%)
Hazai és import gyógyszerek költségszerkezete (1995) (%)
Hazai
|
Import
| |
|---|---|---|
Termelés
|
50
|
25
|
Marketing
|
5
|
35
|
Kutatás-fejlesztés
|
6
|
15
|
Adminisztráció
|
34
|
10
|
Profit
|
5
|
15
|
Forrás. Gyógyszerészet 40, 699–703.1996
Részben öröklött szerkezeti torzulások miatt a magyar gyógyszergyártók még 1995-ben is relatíve túl sokat költöttek készítményeik előállítására és adminisztrációra, keveset kutatásfejlesztésre. Hajdani 90% feletti piaci részesedésük ugyanebben az évben 70% feletti ugyanezen a magyar piacon, ami alacsonyabb áraikkal magyarázható. Ez mára 40–50% között stabilizálódott. Ez a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségén (MAGYOSZ) keresztül végzett érdekérvényesítő tevékenységük miatt még mindig magasabb, mint a nyugat-európai országok gyógyszergyártóinak részesedése saját piacukon.
A magyar gyógyszeripar csaknem teljes privatizációja következtében a magyarországi gyárak többsége külföldi tulajdonba került. A tőkeinjekció mind exportpiacaikon, mind itthon sokat javított eredményességükön, amit sikeres tőzsdei szereplésük is jelez. A magyar gyógyszeripar 70–100%-ban multinacionális vállalatok birtokába került. Ugyan hazai munkaerőt foglalkoztatnak, azonban a megtermelt profitot csak részben használják fel itthon, és egyelőre adómentességet élveznek, áraikat kénytelenek jelentősebben emelni, hogy behozzák az import árakkal szembeni lemaradásukat. A többnyire még mindig régi, jól bevált gyógyszereket forgalmazó hazai gyógyszer-előállítók itthoni piacaik védelmét célzó érdekérvényesítő tevékenységének gátat vet, hogy a döntéshozókat, a gyógyszert felíró orvosokat, a finanszírozást részben folyósító biztosítót és a betegeket leginkább a gyógyszerek költséghatékonysága, újdonságukban rejlő vonzóereje, az ár együttesen befolyásolja. Az indirekt piacvédelemnek lejárt az ideje.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
