asztma:
asztma:
rohamokban jelentkező nehézlégzés. Két fő formája ismeretes: a hörgi (bronchiále) és a szívasztma (kardiále). A hörgi roham a nap bármely szakában jelentkezhet, többnyire azonban éjjel. A légzés – főleg a kilégzés – nehéz, a beteg úgy érzi, rögtön megfullad, ezért gyakori, hogy feltépi az ablakot és a friss levegőtől vár enyhülést. A fulladásérzéshez néha szorongás, félelem is társul. Gyakran köhögési inger gyötri a beteget, és csak nehezen kínlódva tud kevés, tapadós, nyúlós köpetet üríteni. A köpetürítésre rendszerint többé-kevésbé megkönnyebbül. A roham percekig, órákig, néha – súlyos esetben – napokig is tarthat. Minél hosszabb egy-egy roham, annál jobban megkínozza, megviseli a beteget. A roham alatt a hörgőizomzat görcsösen összehúzódik, ennek következményeként akadályozott a levegő bejutása a tüdőbe, főleg azonban az elhasznált levegő kijutása.
A hörgi asztma oka gyakran a szervezet túlérzékenysége (allergia) valamilyen fehérjetermészetű anyaggal, belélegzett porral stb.-vel szemben. A ködös, poros levegő árt az asztmára hajlamos betegnek. A roham létrejöttében jelentős szerepe van a vegetatív idegrendszernek. Fertőzések, baktériumok mint allergizáló tényezők fontos szerepet játszhatnak kialakulásában. Gyakori roham késői következménye lehet a tüdőtágulat és a hordómellkas kialakulása. Nemritkán a hosszabban tartó vagy gyakran ismétlődő rohamok a szív kifáradását is okozhatják.
A betegség kezelése egyrészt a túlérzékenységet kiváltó ártalmas anyag felkutatásában és kerülésében áll, másrészt az idegrendszerre ható nyugtatószerek, hörgőgörcsoldók és egyes esetekben mellékvesekéreg-hormon adagolása szokott tünetmentességre vezetni. A hormonkezelésnek azonban sok káros mellékhatása van, ezért csak állandó orvosi felügyelet mellett alkalmazható.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
