Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
területe 7 247 négyzetkilométer, lakónépesség száma 739 ezer 1998. elején, mintegy fél százalékkal kevesebb az előző évinél. A városiak száma csökkent, a községekben élőké valamivel nőtt. A közigazgatási kataszteri rangsorban a második. A népsűrűség 103.
A születések számaránya (12 ezrelék) mérséklődött, a halálozásoké (14 ezrelék) nőtt, de a negatív szaldójú migrációs adat miatt a lélekszámfogyás húsz esztendő alatt túlmutat a demográfiai kimutatáson, s több mint félszázezerre rúg. A boldogító igent másfélezerrel (pontosan 3 500-an) kevesebben mondták ki, mint 1990-ben, 8 900 gyermek született, a válások száma (a kevesebb bontópert produkáló 1994. leszámítva) 1 800 körül alakul évente. A művi vetélések száma hatezerre rúg. A halálozási okoknak csaknem a felét (5 204) a keringési rendszer betegségei teszik ki, a daganatok egy esztendőben 2 457 áldozatot szedtek. A légzőrendszeri és májbetegségek (ez utóbbiak négyötöde alkoholos eredetű) 500-500 embert vittek a temetőbe. Öngyilkosságot – s ez kis szórással tartós tendenciának tűnik – 258-en követtek el. A mortális és egészségügyi helyzetet nemcsak a környezet és az életmód befolyásolja, hanem a mindenkori anyagi szituáció is. A munkanélküli orvoshoz megy. Táppénzt vagy idő előtti nyugdíjat szeretne. A megyében a 118 ezer éveit ledolgozó nyugdíjas mellett több mint 53 ezer rokkant nyugdíjast regisztráltak.
Az évente csaknem háromezerrel fogyó megyében tízezer polgárra 24 orvos és 82 kórházi ágy jut. Volt ennél jobb is a kép, ám az egészségügyi finanszírozás gondjai már öt esztendővel ezelőtt kitapinthatóak voltak. A KSH megyei igazgatóságának friss közlése szerint 1997. végén a fehérköpenyes állomány létszáma 141 39-re rúgott. (A betöltetlen állások száma nyolcszáz körül állandósult.) A fogyás 1996-ban 1,6, egy évvel korábban 6,7 százalékos indexet mutatott. Az adatokat a részmunkaidősők foglalkoztatása motiválja.
A kórházi ágyak száma (6000) némileg csökkent az elmúlt időkhöz képest, de a gyógyítók nem lettek lényegesen kevesebben. A gyakorló orvos 1 700. Az ápolási napok száma a kiemelkedően magas 2 millióról (1990.) 1,7 millióra mérséklődött, az ágykihasználás 78 százalékra emelkedett. A fenti tényekkel összefügg, hogy változott a szolgáltatás és a finanszírozás jellege. A négymilliónál több vizsgálatból több mint 90 százalék a rendelőkben zajlott le. Egy háziorvos átlagos betegforgalma meghaladta a negyvenet, ám a gyermekellátási intézményekben az ifjú páciensek száma (32) kevesebb volt, így több idő jutott a diagnózisra és a szép, emberi szóra. A járóbeteg szakellátás forgalma egy esztendő alatt 6,4 millióra nőtt, azaz egy borsodi polgár csaknem nyolcszor vette igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A szenvtelen statisztika szerint egy betegre 7,1 perc jutott. Ez persze az intézménytől és a kórtól függ, s szóródik. A 110 ezres betegforgalommal és a 3 900 ággyal rendelkező miskolci kórházak a meghatározóak. Ez adódik a korábbi centralizációból, s a központosításra törekvő országos és helyi érdekből. A további, nagyságrendi sorrend (az ágyszám és az elbocsátott beteg szerint): Sátoraljaújhely (500, 15,7 ezer), Kazincbarcika (410, 14 ezer), Ózd (372, 13,3 ezer), továbbá csaknem azonos mutatókkal (két-háromszáz ágy) Edelény, Mezőkövesd és Szikszó.
A gyógyszertárak száma 74, a megyében működő fogorvosok egytizedét (136) teszik ki az orvosdoktoroknak. A 110 mentőkocsi forgalma nő, elérte a 290 ezres utaslétszámot. Fogy a benzin, az igények emelkednek. A táppénzesek aránya 4,5 százalékos, naponta 9,5 ezer ember maródi és marad távol munkahelyétől. A veszélyesebb munka, a környezetvédelmi ártalom, az önpusztító életvitel miatt itt kockázatosabb a lét. A nyugdíjasok és járadékosok száma 195 ezret tesz ki. Feltűnő, hogy az öregségi- és rokkant nyugdíjasok aránya kettő az egyhez.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
