AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK | Tények Könyve

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

United States of America (angolul) USA

Észak-Amerika

Földrajz: Terület: 9 809 155 km2, Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika D-i részén. Szomszédai: Kanada (É), Mexikó (D). Felszín: Középső része síkság, mely Ny felé 2000 m magasságot is elérő pusztaságba (Préri-tábla) megy át. Ny-on magashegység (Sziklás-hegység), fennsíkokkal, medencékkel. K-en az Appalacche-hegység és -tórendszer. DK-en parti síkság, mocsarakkal, tavakkal. Alaszka: nagy része magashegység. Hawaii: vulkanikus eredetű szigetcsoport, ma is működő vulkánnal. Legmagasabb pont: Mount McKinley (6194 m). Legjelentősebb folyók: Missouri, Mississippi; Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak: Lake Superior (Felső-tó), Lake Huron (Huron-tó), Lake Michigan (Michigan-tó).

Népesség: Lakosság (1995): 263 000 000. Népsűrűség: 28/km2. Etnikai csoportok: fehér 74%; fekete 12,1%; hispán 9%; ázsiai 2,9%; indián 0,8%. Nyelv: angol. Vallások protestáns 52,7% r. kat. 26,2%, zsidó 5%. Városi lakosság: 76%. Főváros: Washington: 626 000. Agglomeráció: 3 700 000. Városok (1990): New York 2 7323 000; Los Angeles 3 485 000; Chicago 2 784 000.

Államforma: szövetségi köztársaság. Állam– és kormányfő: Bill Clinton (1993. jan. óta). Internet: http: //www. whitehouse. gov./.com. Nemzeti ünnep: júl. 4.

Gazdaság: Pénznem: dollar (amerikai dollár, USD). GDP (1994): 6650 Mrd USD. GDP/fő (1994): 25 750 USD. Gazdasági növekedés (1994): 4,0%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1990): 5,7. Fogyasztói árváltozások (1991): 4,2%. Munkanélküliség (1994): 5,4%. Export (1991): 422 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gépjármű, számítógép, elektromos, energetikai, mezőgazdasági és irodagép, vegyipari termék, élelmiszer, textília, szén. Főbb exportpartnerek: Kanada 2%, Japán 12%, Mexikó 6%. Import (1991): 488 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, papír, cellulóz, ipari nyersanyag, élelmiszer, textília. Főbb importpartnerek: Kanada 20%, Japán 17%, Mexikó 6%.

Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 238 400 km; ebből villamosított (*1985): 3200 km. Közúti hálózat (1990): 6 208 241 km; ebből burkolt: 5 629 126 km; autópálya (1991): 72 448 km. Gépjárművek (1990): Személygépkocsi: 143 159 627; egyéb gépjármű: 45 105 835. Főbb kikötők: New York, New Orleans, Houston. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 1,3; rádió: 0,5; telefon: 1,9. Napilap (1990): 255/1000 fő.

Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1992): férfiak: 72; nők: 79 év. Születés (1991): 15,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1994): 0,65%. Csecsemőhalandóság (1991): 8,9‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 198. Egy orvosra jutó lakosok: 404.

Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 97%. Iskolakötelezettség: 6-16 éves korig.

Védelmi kiadások (1996): 286 366 USA dollár. A GDP százalékában: 3,8%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 828 USA dollár. A haderő létszáma: 1483000 (1996).

A hidegháborús szembenállás után Richard Nixon 1972-ben a Szovjetunióba látogat. Leonyid Brezsnyevvel aláírja az új rakétaelhárító-rendszereket tiltó SALT-I. szerződést. Ebben az Egyesült Államok elismeri a globális erőegyensúlyt. 1974-ben a Watergate-ügy miatt Nixon kénytelen lemondani. Utóda Gerald Ford. 1977-től a szinte teljes ismeretlenségből előtörő georgiai kormányzó, a demokrata James Carter az elnök, aki az emberi jogok védelmére szólítja fel a világot. 1979-ben Bécsben Leonyid Brezsnyevvel aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT-II. szerződést, de a ratifikálást elhalasztja. Az ún. „Carter-doktrína" keretében amerikai érdekszférának nyilvánítja az Arab-öböl térségének olajvidékét. 1980-ban a republikánus Ronald Reagan győz a választásokon. 1984-ben újraválasztják. 1986-ban a Kongresszus mindkét házában a demokraták kerülnek többségbe. Miközben látványos a fellendülés, jelentősen nő a katonai költségvetés, fokozódik a költségvetési hiány. 1983-ban Reagan bejelenti az SDI-programot, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést, az "űrprogramot". 1985-ben találkozik Gorbacsov főtitkárral Genfben, majd évente Reykjavíkban, Washingtonban, illetve Moszkvában. Washingtonban a közepes és a rövid hatótávolságú rakétákról, Moszkvában a stratégiai fegyverekről tárgyal és köt szerződést. 1988-ban George Bush korábbi alelnök győz nagy többséggel Michael Dukakisszal szemben. Aktív külpolitikát folytat, 1989-ben első amerikai elnökként Magyarországra is ellátogat. Katonai erővel buktatja meg Panamában Noriega tábornokot, 1991-ben, az ENSZ-ultimátum lejártával Irakot támadja meg szövetséges segítséggel. Hathetes háború után Szaddám Huszein elfogadja a tűzszüneti előírásokat. A Sivatagi Vihar hadműveletet hatalmas sikerként könyveli el a hadvezetés. A kormány új energiapolitikát dolgoz ki, csökkenti az importot. Megsemmisítik az utolsó Pershing robbanófejet, szovjet-amerikai csúcson START-szerződést fogadnak el.

A stratégiai atomfegyverek 30%-os csökkentését határozzák el. 1992 elején a Kongresszus a hadipotenciál visszaszorítását fogadja el. Ápr.-ban rasszista zavargások miatt Los Angelesben egymilliárd dolláros kár keletkezik. Jún.-ban Jelcin orosz elnök és Bush megállapodik, hogy országaik 10 éven belül 3000-3500 robbanófejre szorítják vissza atomütőerejüket. Júl.-ban a demokraták Bill Clintont választják elnökjelöltjükké a konvención, New Yorkban. Aug.-ban a 3 észak-amerikai állam szabadkereskedelmi övezet létesítéséről ír alá szerződést. Nov.-ben Clinton győz a választásokon. A 47. elnök 32 államban győz, a szavazatok 43%-át kapja, 370 elektori szavazatot. Bush 18 államban győz, 38%-ot, 168 mandátumot kap. A független Ross Perot 19%-kal meglepően jól szerepel. A Kongresszus mindkét házában megmarad a demokrata többség. Az amerikai csapatok jelentős részt vállalnak a szomáliai ENSZ-hadműveletben, az élelmiszersegélyek továbbításában. Eközben Irakban erőszakkal is fellépnek, mivel Huszein nem teljesíti szerződésbeli kötelezettségeit. Az elnöki váltás idején, 1993. jan.-ban Bush és Clinton segíti egymást. Clinton gazdaságpolitikájában fellép a rekord japán többlettel szemben, büntetővámokat vet ki európai termékekre. Miközben az amerikai gazdaság a fellendüléshez érkezik, a rekorddeficit miatt emeli az adókat, főleg a közép- és a felső rétegek számára. 1996-os választáson az Egyesült Államok lakossága ismét Clintonra szavaz. A szavazatok 49 százalékával 379 elektort szerzett esélyt sem hagyva ellenfelének Bob Dole-nak. A kongresszusban a republikánusok maradtak többségben. 1996 augusztusában Clinton eléri, hogy a szenátus jelentősen megemeli a minimál órabért 4-ről 4,90 dollárra.Ugyanakkor a szociális segélyek reformjáról szóló törvény a Roosevelt elnök által 61 éve bevezetett rendszert szünteti meg, amely szerint a rászorulók életfogytig szóló támogatást kapnak. A szociális segélyre való jogosultság időtartama 5 évre csökkent, és bevándorlók nem kapnak segélyt. Egy hónappal később az elnök ezt úgy módosította, hogy a bevándorlók egy évig élelmiszersegélyt kaphatnak. A merikát terrorcselekmények nyugtalanítják. 1993-ban a New York-iWorld Trade Center elleni bombamerénylet, majd 1995-ben az oklahomai irodaház felrobbantása (167 halott), jobboldali szélsőségesek sorozatos gyújtogatásaia feketék látogatta templomokban, az atlantai olimpián történt, két halálos áldozatot követelő bombatámadás került leginkább a figyelem középpontjába.1996-ban törvény született arról, hogy büntető intézkedéseket hozhat az USA olyan harmadik országok ellen amelyek olajat vagy földgázt vásárolnakIrántól és Líbiától.

1945 óta az ENSZ tagállama, 1949 óta a NATO tagállama, 1961-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja, 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.

Függő, ill. társult területek

Észak-Mariana-szigetek Amerikai Szamoa Amerikai Csendes-óceáni-szigetek Puerto Rico Amerikai Virgin-szigetek Palaui Belau Köztársaság Guam Guantánamói-öböl

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me