A Szövetséges Fegyveres Erők szerepe
A biztonsági környezetben bekövetkezett jelentős változások növelték a politikai párbeszéd és együttműködés szerepét, és bővítették a válságok politikai eszközzel történő megoldásának lehetőségét. Ugyanakkor a Szövetség politikája szükségessé teszi, hogy olyan fegyveres erőt tartson fenn, amely elégséges a háború megelőzéséhez és a hatékony védelemhez. Rendelkeznie kell továbbá olyan átfogó képességgel, amellyel eredményesen tudják kezelni a tagállamok biztonságát érintő válságokat. A Szövetség fegyveres erőinek elsődleges szerepe tehát változatlanul az, hogy garantálják a tagállamok biztonságát és területi épségét. Az új stratégiai környezetben ezt a szerepet oly módon kell teljesíteni, hogy nem egyetlen fenyegetést, hanem változatos és sokirányú kockázatot vesznek tekintetbe.
A Szövetség erőinek szrevezeti felépítése biztosítja, hogy változatlanul képesek ellátni a tőlük elvárt különféle funkciókat bármilyen helyzetben: békében, válság vagy háború idején. Békeidőben védik a Szövetség tagállamait a biztonságukat fenyegető veszélyek ellen, továbbá hozzájárulnak az európai stabilitás és egyensúly fenntartásához és a béke megőrzéséhez. Azáltal, hogy részt vesznek a bizalomépítő tevékenységekben, így azokban, amelyek az átláthatóság fokozását és a kommunikáció javítását célozzák, és szerepet vállalnak a fegyverzetkorlátozási megállapodások ellenőrzésében, hozzájárulnak a NATO-nak az egész Európára kiterjedő párbeszéd és együttműködés javítására irányuló célkitűzéseihez.
Másodszor, ha válság következik be, amely a Szövetség tagállamainak biztonságát veszé-lyeztető katonai fenyegetéshez vezethet, szerepük az, hogy kiegészítsék és megerősítsék a politikai akciókat és hozzájáruljanak a válságok kezeléséhez és békés megoldásukhoz. Ezért a fegyveres erőknek rendelkezniük kell olyan képességgel, hogy megfelelően és időben tudjanak reagálni a válsághelyzetekre.
Harmadszor, bármilyen valószínűtlen is, tel-jességgel nem zárható ki a háború lehetősége, ezért a Szövetség erőinek lényeges garanciát kell nyújtaniuk a potenciális veszélyek ellen olyan minimális szinten, amely szükséges a háború bármilyen fajtájának megelőzéséhez és – amennyiben az agresszió mégis bekövetkezik – a béke és a tagállamok területi épségének helyreállításához.
Éppen ezért a megfelelő katonai képesség fenntartása és az egyértelmű készenlét arra, hogy együttesen cselekedjenek a közös védelem érdekében, továbbra is központi helyet foglal el a Szövetség biztonsági célkitűzései között. A Szövetség védelmének ez a központi elve megtestesül azokban a gyakorlati intézkedésekben, amelyek lehetővé teszik, hogy a szövetségesek kihasználják a közös védelem politikai, katonai és anyagi előnyeit. Ezek az intézkedések az integrált katonai szervezetre és a tagállamokkal kötött együttműködési és koordinációs megállapodásokra támaszkodnak. Az integrált szervezet legfontosabb vonásai közé tartozik az erők együttes tervezése, a közös műveleti tervezés, a többnemzetiségű kötelékek, az erők honi területen kívüli állomásoztatása, ahol lehetséges, kölcsönösségi alapon, a válságkezelési és megerősítő intézkedések, a konzultációs eljárások, a felszerelés, kiképzés és logisztika közös szabványai, az infrastruktúra, a fegyverzetek és a logisztika terén megvalósuló együttműködés. Minden tagállam erőket jelöl ki a NATO integrált katonai szervezetébe, kivéve Izlandot (amely nem rendelkezik fegyveres erőkkel), valamint Franciaországot és Spanyolországot, amelyekkel külön együttműködési és koordinációs megállapodások vannak érvényben.
A Szövetség stratégiai koncepciója, amelyet a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek 1991. novemberi római csúcsértekezlete fogadott el, hangsúlyozza a kollektív védelem védelmi jellegét és a szövetségesek biztonságának oszthatatlanságát. Ugyanakkor rámutat, hogy a NATO katonai dimenziója továbbra is lényeges tényezője a tágabb értelemben vett biztonsági célkitűzések elérésének. A katonai dimenziót a nukleáris és hagyományos erők kellő aránya biztosítja. Az erők mindkét kategóriája egyaránt betölt politikai és katonai szerepet. A Szövetség nukleáris erőinek alapvető célja politikai: a béke és stabilitás megőrzése, az erőszak és a háború minden formájának megelőzése, továbbá hozzájárulás a proliferáció veszélyének elhárításához. A jelenlegi körülmények között igen kevés a valószínűsége annak, hogy a Szövetséget rákényszerítsék atomfegyvereinek alkalmazására saját védelme érdekében. Ám a nukleáris erők továbbra is lényeges szerepet játszanak abban, hogy bizonytalanságban tartják a potenciális agresszort, amely nem tudhatja, hogy a Szövetség milyen választ adna egy katonai agresszióra. Nyilvánvalóvá teszik az agresszió bármely formájának ésszerűtlenségét. A Szövetség és különösen az Egyesült Államok hadászati nukleáris erői nyújtják a szövetségesek biztonságának legfőbb garanciáját. Az Egyesült Királyság és Franciaország független nukleáris erői, amelyeknek megvan a saját elrettentő szerepük, hozzájárulnak a Szövetség átfogó elrettentéséhez és biztonságához.