Duna–Dráva Nemzeti Park
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az Országgyűlés 29/1991. (IV. 30.) OGY sz. határozata indította el a térségben a tervezési munkát.
„a Duna Sió-torkolata és a Dráva-torkolat közötti szakaszán és a Dráva a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság hozza létre a közös Duna–Dráva Nemzeti Parkot.”
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területi tervezési főosztálya megbízásából a KÉE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke készítette el a Tervezett Duna–Dráva Nemzeti Park és térsége regionális tájrendezési tervének vizsgálati munkarésze c. anyagot.
1996. április 9-én dr. Baja Ferenc miniszter a Dráva partján Szentborbáson bejelentette a Duna–Dráva Nemzeti Park létrejöttét. Ez az ország hatodik nemzeti parkja. A nemzeti park létrehozását kimondó 7/1996. (IV. 17.) KTM sz. rendelet indoklása szerint:
„A védetté nyilvánítás célja a Duna és a Dráva folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészletének, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló erőforrásainak védelme.”
A kb. 50 000 hektár nagyságú terület nemzeti parkká nyilvánításakor már folyt a koncepció készítése, amely jóval nagyobb, közel hatszor akkor területre terjed ki, mint amennyit nemzeti parkká nyilvánítottak.
A folyók mentére szűkült terület védelme érdekében a szomszédos településeket és a jelentősebb vonzást jelentő térségeket (pl. Villányi-hegység) is bevontuk a regionális jellegű vizsgálatba.
Problémák, konfliktusok – lehetőségek:
A Duna–Dráva Nemzeti Park térsége településhálózati és természetvédelmi szempontból is két jól elkülöníthető részre, a Duna és a Dráva mentére oszlik. Az adottságok és a problémák mindkét térségben eltérőek. Míg a hosszan elnyúló Dráva menti térségben a „túlélés” az elsődleges szempont, addig a Duna mentén a „nagy városok” közelségével kell megbirkózni. A Dráva menti települések „szintre hozása” komoly, ma már nem a technikai infrastruktúrán, hanem a humán erőforrás helyben tartásán, odacsábításán múlik.
A Duna menti városok nagy települések a Dráva menti apró falvakhoz képest. Teljesen más kiindulási pontokat nyújtanak a védett területekhez.
A településhálózat, illetve a regionális kapcsolatok előnyös és hátrányos oldalait a következő táblázatban foglaljuk össze:
| Országon belüli helyzet | a periferikusság természetvédelmi szempontból előnyös lehet |
| Közigazgatási felosztás | a térséget „szétszabdaló” közigazgatási beosztás az együttműködés |
| lehetőségeit rontja |
Megyeszékhelyek, nagyobb
| városok elhelyezkedése | a megyeszékhelyek a térségen kívül helyezkednek el |
| Gemencet körbefogják a nagyobb települések Tolna, Szekszárd, |
| Bátaszék, Mohács, Baja) |
| Belső szétválás | a térség kettészakadt a Duna menti jobb és a Dráva menti |
| hátrányos térségre |
| Demográfiai szempontok | a Dráva menti területek népessége csökken, ami kedvező lehet, |
| de összetétele nagyon rossz, ami kedvezőtlen lehet |
A Duna–Dráva Nemzeti Park és térségének településhálózata és regionális kapcsolatai
A terv legfontosabb elhatározásai:
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
