Az árvaleány-templom.
Az árvaleány-templom.
A szent-márton-hegyi templomnál jóval régibb és sokkal érdekesebb az Ó-Brassó északi végében levő Bartholomeus-egyház, melyet a magyarok árvaleány-templomnak neveznek, a hagyományok szerint azért, mert azt három árva leány épitette valamely szerencsés esemény emlékére; sőt a hagyomány még azt is követeli, hogy ezen kegyes leányok – kik mindenüket e templomra áldozták – amaz egyház főoltára alatt vannak eltemetve. Ez egyház igen érdekes műemlék, s legrégibb Brassó templomai között; de ezzel nem támogatjuk azon téves véleményt, mintha az Ó-Brassó keletkezésével egykorulag, tehát a XIII-ik század első felében épült volna, nem, mert a fölmerült ily elméletet, legfényesebben és legérthetőbben maga az egyház épitészete czáfolja meg; az – mint az átmeneti korszaknak egyik tisztes műemléke – legfeljebb a XIV. század első felében épülhetett; de igy is oly műemlékkel van dolgunk, mely Amurát dúlásait átélte. Igen valószinű, hogy akkor ez is a várossal együtt leégett, azaz elhamvadt éghető fedélzete; de falai megmaradtak sértetlenül, s annak ujból kiigazitását lehetővé tették. Ezen nagy műbecscsel biró egyháznak képét mellékelve egyszersmind rövid műrégészeti ismertetését adom.
A Bartholomeus vagy árvaleány-templom Ó-Brassóban. (Rajz. Bicsérdi J.)
Az árvaleány-templom a hazánkban ritkábban előforduló keresztegyházak közé tartozik, oly keresztegyház ez, melynél ugy szervezetében, mint elrendezésében és ékitményezésében következetesen keresztül látjuk víve az átmeneti korszak épitészeti elveit, mely szerint a kör- és csúcsíves alakokat, vagyis: a román és goth épitészet idomait egybeházasitva találjuk. Vegyük legelőbb is szentélyét. Ez a tizenhatszög öt oldalával záródik, mi tökéletes csúcsives elrendezés; de már ablakrendszerében képviselve van a körív is, keverve a csúcsívvel; mert mig a záródás két egyenes lapján két köríves ablakot találunk, akkor e záródás ferde lapján két csúcsíves ablak jön elő, és a záródás 5 lapjának a bolt holdak alá eső felső részén ott van öt körablak (fensterrose), melyek a hat levél díszművezetével ékitvék, s melyek tisztán román idomokat képviselnek.
E szentély boltozata a bevégzettebbek közé tartozik, dús tagozatú gerinczei és hevedereinél két ép szögére két lóhertag következik, melyeket három horony választ el egymástól, mint azt mellékelt szelvénye előtünteti. Ezen ekként tagozott gerinczek és hevederek, köridomú féloszlopok vagy faltőkre vannak levezetve. E faltők kapiteljei ismét román idomot képviselnek, mert azok korinthizálók; de meglehetősen elkorcsosodott modorban, elannyira, hogy azt inkább vázlatos mint bevégzettnek tekinthetjük, a mennyiben a levélidomitásban csak a sorrend van megadva, de a kihajlitott acanthus leveleknél hiába keressük a finom metszést, sőt azok a hordott súly értelmében szokásos kihajlitás- vagy végfodrositással sem birnak, hanem végtagjai le vannak metszve, mi ezen kapiteleknek nehézkes és kevéssé tetszetős idomot ad. Ezen kapiteleken nagyon kitáguló válkövek vannak, melyek kajácsból és táblából alakitvák. A hosszszentély és szentélyzáródás egybeütközésénél egy heveder és két gerincz találkozván, itt három ily faltő van egybe forrasztva. A hosszszentély faltövei nincsenek egészen a talapzatig levezetve, hanem a falmagasság közepe táját elmetszetve, megszünnek; azon épitészeti elv alapján, hogy a boltozat feszereje és oldalnyomása a külső oldaltámok által van egyensulyozva; de a ki ezen épitészeti combinatio elméletét nem ismeri, az méltán csodálkozhatik ezen faltők függő helyzetén.
A szentélyt a hajótól, vagy inkább a közép négyzettől (vierung) merész metszetű csúcsíves diadalív választja el. Itt az oszlopzatoknak igen tetszetős csoportositása jön elő, mert a diadalív két testes féloszlopához van támasztva, egyfelől a hosszszentély véggerinczét hordó faltő, másfelől pedig a négyzet gerinczét felfogó hasonló faltő, melyhez a kereszt- vagy áthajók diadalívét tartó féloszlop és ennek első gerinczét hordó faltő csatolódik. ezen három utóbbinak töve szintén nincsen levezetve a talapzatig, hanem a fal közép magasságánál meg van szüntetve. Ez oszlopcsoportozat a szentély faltöveihez hasonló kapitel és válkővel van ellátva. A kereszt- vagy áthajók (querschiffarm) a mellékhajókon túlemelkedve, s azokon tetemesen túlszökelve a szentély és középhajó magasságával birnak, s igy a latin kereszt mind négy ága túlemelkedett lévén (a mellékhajók felett) az nemcsak alaptervén, hanem emelkedésén is láthatóvá lesz, s nemcsak madártávlatból, hanem alulról nézve is fölismerhető. Ezen kereszthajók a középhajó szélességének megfelelő négyzetből (vierung) lévén alkotva, egyenesen záródnak, egy-egy záródásukra helyezett csúcsíves ablak által vannak egybefüggésbe hozva. Boltgerinczeit két horonyt követő körte tagozza. A csak 6 lépés széles mellékhajók a főhajónak felemagasságával birván, ezek fölött mindenik oldalon három, s igy összesen 6 csúcsíves ablak van a főhajó világitására alkalmazva, melyeknek díszművezetét a templomujitók kitördelték. A mellékhajók jelenleg ablaktalanok, bár vak alakitással jelölve vannak a köríves ablakhelyek, melyek vagy soha nyitva nem voltak, vagy ha igen, később befalaztattak. Ezen, valamint a szentély ablakainak béllete is tagozatlan, s az átmeneti korszak modorában középről ki- és befelé is kajácsosan tágulók, kivételt csak az áthajók csúcsíves ablaka képez, melynek szintén kajácsos béllete két hengerrel van tagozva. A közép- és mellékhajók közti egybeköttetést körivvel záródó három (a két oldalon hat) törpe széles válív (arcaden) eszközli; minden ily két válív között a hatszög feléből alakult féloszlop emelkedik fel. Ezek a régi s valószinűleg a szentélyéhez hasonló boltozat eltüntével, most tagozatlan és gerincztelen suta-lapos boltozatot hordanak. Ilyen átalakitást szenvedett a mellékhajók boltozata is.
Ez egyháznál szintén következetesen keresztül látjuk víve a magyar provincialismus azon előnyös sajátságát, hogy az előcsarnok (natrex) melletti két torony-csarnok (thurmhalle) a mellékhajók megnyujtásához csatolva, azokkal és az előcsarnokkal is szervi egybeköttetésbe vannak hozva, a hajóban lévőkhöz hasonló válívek által. Most ezen hátulsó rész deszkafallal elrekesztve, raktárnak használtatik; az oda vezető főkapuzatot befalaztatni szintén jónak látta valamely vandal templomujitó; de ily elrejtett, ily alázott helyzetében is főként kivülről tekintve, föl lehet ismerni, hogy az a szebb, nagyszerübb és bevégezettebb csúcsives portálék közé tartozik, oly műalkotás, mely a correct fogalmat a kivitel tökélyével páritá, oly ékes kapuzat, mely ezen nagyszerű egyháznak méltó bejáratát alkotá. Befalaztatásával talán azt akarták jelképezni, hogy a kisszerű jelen nem méltó, az ily nagyszerűeket alkotott multnak útjain járni. De észleljük azt, mi látható. E kapuzatnak csúcsivbe záródó és tág hajlitással kifelé táguló béllete erőteljesen és szépen van tagozva, legbelül kis henger és körte tag kezdi meg, mit horonyok közé fogott épszög s ezt erősen kidüledő henger követi; ezt horonyok közti még testesebb henger, körte és mindeniknél nagyobb henger zárja be. Az arányhatást leginkább emeli e tagoknak fokozatos testesedése, az árnyhatást pedig az, hogy a különben is tágméretű öblös horonyok fenekükön kis henger pálczák által vannak élénkitve. Kettős ajtónyilata átszelt lóherívvel alakult, s igen szép művü oszlopos kőválasztékkal van elkülönitve. E nyilatok fölött vakon alkalmazott két csúcsmű (giebel) van nagyon szép mérművel. Az ezek fölött és a béllet közt szabadon maradó ívmezőt (tympanum) dombormű, vagy festvény ékitheté, mely azonban ma nyomtalanul eltünt.
E rövidre vont leirásból is kitűnik e kapuzat műbecse és nagyszerüsége, valamint az is, hogy ez a mindig díszes alakitású csúcsíves portálék kiválóbb példányai közé tartozik. De kapuiban is következetes e templom; mert midőn főkapuzata a csúcsives stylt mutatja be, a sekrestyébe vezető ajtó lóherívvel záródik, mig a hiú (padlat) csiga grádicsába nyiló ajtó köríves, s igy a román épitészetet képviseli; sőt képviselve van a késő goth kor is, a déli oldal átszelt lóherivvel záródó kajácsos bélletű ajtaja által, mely azonban később, valószinűleg a főkapuzat befalazásakor nyittatott.
A templom külsőjénél a két kor egybeházasitása szintén következetesen keresztül van víve; igy a csúcsives kor nem is nagyon kiváló alkotásai közzé tartoznak a felül kajácsosan leszelt, három megtöréssel biró oldaltámok; de a román idomot képviselti a tető- vagy korona párkányzatot helyettesitő díszes alakitásu kettős félkör bodor (fries) a szentély záródáson és az alól átszelt egyszerübb félkör bodor a hosszentély falának tetején. Ez egyház, miként fogalmának correctsége igényli, iker tornyos volt, vagy legalább ilyennek volt tervelve; azonban ugy látszik, hogy ezeknek csak egyike készült el, ennek is csak alsó két osztálya régi, felső része s négy tornyocskával ékes gula csúcsfedele is későbbi odatoldás. Eredeti alsó részén négy szirmu díszművezettel ékes négy ablakrózsa van. Az egyház nagyságáról és szép összhangzatos arányairól leginkább mértékarányai győznek meg.
A szentély záródás hossza 11 lépés
A két lépcsővel alább fekvő hosszszentély hossza ugyancsak 11 lépés
A közép négyzet és főhajó hossza az előcsarnokkal együtt 50 lépés
Az áthajók 10 lépés szélességnél 10 lépés hosszak.
Szentély és középhajó egyformán 10 lépés széles.
Mellékhajók egyformán 6 lépés szélesek. És igy az egyház belvilágának egész hossza 72 lépés, szentélyszélessége 10 lépés, legnagyobb szélessége 22 lépés.
Hogy ez egyházat teljesen ismerjük, le kell még irnom annak szentségházacskájat (sacramentshaus, tabernaculum), mely a Királyhágón inneni rész legszebb (legalább az általam látottak közt) ilynemű alkotása, szépségben és finomságban még a segesvári vártetői templom szentségházát is felülmuló. Ennek egyenes zárodásu nyilatát díszes vesszőmű kereteli be, mi felül kanyar csúcsívbe záródik. Az ekként támadt ívmező (tympanum) vak alakitásu három levéllel van díszitve. A nyilat két oldalán féloszlop emelkedik növénydíszes kapitellel, ennek tetejéről a kanyar csúcsivnek levélcsomókkal ékes és keresztvirágban végződő díszes külkerete magasul, mig másik része nagyon díszes, s finom metszetű keresztvirág által tetőzött tornyacsokba (fialen) megy át. A kanyar csúcsív és tornyacs közti mezőn csipkefinomsággal kivitt mérmű van, mely lóherivvel alakult ablaksort mutat. A kanyar csúcsivet tetőző keresztvirág felett madárfészek van kisdedeit ápoló galambbal, minek finom kidolgozása mellett jelképes (symbolicus) jelentése is van a lelki tápot nyujtó keresztyén vallásra való vonatkozással. Ezen szentségházacska egyenes záródásu nyilata, vesszőműkerete, de főként kanyar csúcsíve határozottan jelölik, hogy az az egyháznál későbben és pedig a késő goth korban készült, s csak utólagosan alkalmaztatott; de ez nem volt ok arra, hogy azt kegyelet nélkül kiszedjék helyéből és irgalmatlanul félredobják. Mert azt ma már hiába keresi a szentélyben szokásos helyén az útas; néhány évvel ezelőtt (1866-ban) az egyház kiigazitásakor kifeszegették helyéből s összevissza tördelt darabjait kidobták a templom udvarára. Ott találtam azokat meg, s a XIX. század ily vandalismusa felett méltán elszomorodott szivvel, egybe hordattam a szétszórt, megcsonkitott darabokat, s azokat egybeillesztve, igyekeztem hűn leirni, hogy legalább e lapokon legyen fenntartva a megsemmisült műremeknek emléke.
És itt bevégzem e lehetőleg rövidre vont ismertetésemet, melynek czélja ezen, minden tekintetben érdekes műemléknek kiemelése mellett az is, hogy megczáfolva legyen azon, már több szász iró által felhozott s általánosan elterjedve lévő hit, hogy ezen templomot Brassó első megalakulásakor épitették, hogy okadatoltan megdöntve legyen azon az épitészeti műidomok nem ismeréséből keletkezett föltevés, hogy az egy tisztán román izlésű, tehát Brassó alapulásakor épülhetett szentegyház, mit, azt hiszem, minden további szószaporitás nélkül fennebbi leirásom teljesen alaptalannak bizonyit.
A hagyomány az árvaleány-templomról azt tartja, hogy az a hajdani Ó-Brassó közepén feküdt, s hogy a város alsó széle az innen jó távolra elfolyó Widonbachig terjedt, felső része pedig a Szt.-Mártonhegy aljáig nyult; ott a mostani Purzenau-Platzon mutatnak egy régi, a többi háznál künnebb álló épületet, mely, mint hiszik, a régi Brassó tanácsháza lett volna*.
Lásd Unterhaltungsbl. 1837. évf. 78. lap.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
