XXI. Gagy-vize völgye.
XXI. Gagy-vize völgye.
Csekefalva. Szent-Ábrahám, e falu régi temploma, harangjai. Szent-ábrahámi családnevek. Zsidán pataka. Ing völgye. Régi épitkezések nyomai. Arany eke és arany szarvas az Ing kutjában. Zsidóhegy. Várnyomok. Gagy. Zongota völgye. Várhátja. Tündérek utja.
Ujból Székely-Kereszturon vagyunk, de a már ismert kedves kis városkán most csak átutazunk, hogy az északról lejövő Gagy-vize völgyébe térjünk fel. Csekefalván* átvonulva Szent-Abrahámot, Gagy völgyének legnevezetesebb faluját éri az utas, mely község hajdan anya-ecclesiája volt a szomszéd Csekefalva, Andrásfalva és Gagynak, és melyet 1333-ban már mint önálló egyházmegyét találunk bejegyezve a pápai dézmák regestrumában.*
Tseke Köröns fia a szent Istvánkori székely ősök egyike volt a Csiki kronika szerént. Ettől, ki első idetelepülő volt, nyerhette e falu elnevezését.
Vyda sac. de S. Abraham solv. 3 ban. ant.
E faluk közös temploma a falu felső végénél beszakadó Ingpatak völgye torkolatjánál egy dombon feküdt, melyt még most is Templom-hegynek hivnak, a templomhegy feletti tetőt pedig Tomori-padjának. Ez egyház nagyon szép és régi volt, falait szép fresco-festvények boriták; de romladozott lévén, e század elején lebontatott. Innen vitetett a falu között lévő unitárius imaház harangja, melyen féldombor majuskel irásmodorban e körirat van.
(O rex gloriae veni cum pace.)
Mely XIV-ik század végéig divatozott irásmodor* némileg adat e templom épitési idejéről.
A majuskel a XIV-ik század végéig tartotta magát Erdélyben. A XV-ik kezdetén jön be a barát minuskel és a XVI-ik század közepéig uralkdik.
Sz.-Ábrahámban még megjegyzendő az is, hogy a nép között sok nevezetes családnév fordul elő, mint: Csáki, Kornis, Báró, Jósika, Istvánfi, Szepesi, sat., hogy ezek s az említett Tomoripad elnevezés is miként kerültek ide, megmagyarázhatlan. Augustinovitcs Pál (főkormányszéki tanácsos) – ki az unitárius státusnak és iskoláknak 60,000 forintra emelkedett szép hagyományt tett, – sz.-ábrahámi unitárius lelkész fia volt, s itten is született.*
Augustinovicsról majd alább Kis-Solymos leirásánál fogok bővebben értekezni.
Sz.-Ábrahámnál nyugotról jövő két patak szakad a Gagy vizébe. Egyik (a délrébb lévő) Zsidán pataka, melyet csakis eredeti nevéért említünk meg. Másik a már emlitett Ingpatak. Ennek már eredeti nevénél egyéb nevezetessége is van, mert az a hagyomány él róla, hogy ott régen Dácusok laktak, kik a szittyák (hihetőleg hunok) közeledtére onnan elfutottak, távoztukkor azonban az arany ekét és arany szarvasokat, – melyeket ők Istenökként bálványoztak, – az Ing kutjába temették be; ott van az most is s bár mindig áskálnak utána, mert varázslat alatt van, kivenni nem tudják. Hogy itt ugyancsak valaha laktak, mutatja azon nagy mennyiségű vastag cserépdarab s téglatöredék, melyeket az eke a földből kiforgat s bizonyitja ezen ott talált (felényire kisebbitett) bronz csákány is, melyet sz.-ábrahámi Mátéffi Ferencz talált Ing völgyében, s melyet a kolozsvári muzeumnak ajándékozott. Sz.-Ábrahántól keletre a Zsidóhegy magasul fel, egy kopár bércz, melynek festői redőzetekben lehanyatló mély szakadásos oldalai igen sajátságoson festői képet mutatnak. Tetőlapján gödrök s homályos épületnyomok látszanak; déli fokán, – mely csak keskeny hegynek által függ össze a hegy más felével, s mely könnyen erődithető volt, – most is egy több öl mélységű üreg van, melyet az itten állott várkut helyének tartanak. E kut szép lapos kövekkel volt kirakva, alig néhány évtizede, hogy kiszedett köveit a szent abrahámiak felépitették.
A Zsidóhegy fennlapja félhold alaku, délkeleti vége a Hegyek köze nevü hegykarajjal függ össze, melynek nyugoti hegyfokát a Zsidóhegygyel alak- és magasságban versenyző Szarvas-Fejtő alkotja. E felhagyott szántóföldek mezsgyéi látszanak, mi bizonyítja, hogy itten földmíveléssel foglalkozó emberek laktak; az ott nagy mennyiségben termő vadrózsák és rozsmarintbokrok disznövényzetét alkotják ezen most kopár, kiélt vidéknek, de egyszersmind azt is mutatják, hogy valaha nőikezek fáradoztak e helyek felékitésén. E homályos nyomok némileg igazolni látszanak azon hagyományt, hogy régen, midőn az Ing völgyében laktak, itt a Zsidóhegyen ezen telepetvédő erőd állott; az ezzel kapcsolatos szóhagyomány azt is követeli, hogy Szt. Ábrahámon régen zsidók laktak, s ugy falu, mint e hegy elnevezése onnan eredne. A zsidóknak roppant kincsét a Zsidóhegy titkos pinczéibe hiszik elrejtve. Egy eprésző leány nyitva találta egykor e pincze ajtóját, bement kétszer, s megrakodva az ott kádakban álló arany és drága kövekből, azt künn leöntötte, de kincsvágytól zaklatva harmadikszor is vissza tért; azonban midőn kincscsel terhelve kilépni akart, a becsapódó ajtó sarkát szakitá oda, künn hagyott kincse pedig szénné változott át, mond a rege.
Valójában meglepő jelenség az e vidéken előforduló számos zsidós elnevezés, minő Bethfalva, Galathvára, Szt.-Abrahám, Libán, Zsidóhegy stb. mi az észlelő előtt azon kérdést támasztja, ha valjon nem laktak-é e vidéken a kereszténység előszázadaiban zsidók? mert hogy Jeruzsalemnek Titus általi bevétele és a zsidó nemzetnek szétszoratásakor honunkba számos zsidó jött, kiket a romaiak bányászatnál alkalmaztak, s kiket Pál apostól a keresztyén hitre áttéritett, azt történészek bizonyitották*; s azért nem lehetetlen, hogy egy ily zsidótelep lakhatta az Ing völgyét régen, mire vonatkozhatna az ottan elrejtve hitt arany szarvas (a zsidók arany borja) bálvány, a szomszéd Zsidánpatak elnevezése, ugy a Zsidóhegy és Szt.Abrahám neve is.
A többek közt Székely Sándor unitárius vallástörténet 2-ik és 3-ik lapján.
A Szt.-Ábrahámot követő Magyar-Andrásfalván felül Gagy jön. A minő bünbakja Udvarhelyszék havas aljának Oláhfalu, olyan alsó részének Gagy; minden élcz, minden adoma üldözi e falunak lakóit. A gagyiak vetették el a sót és aranyport, azt megfogamzó növény magnak itélvén, ők huzták toronyra a bikát, sőt még a gagyi papról is van adoma: „Olyan gondos mint a gagyi pap” Mit onnan eredettnek mondanak, hogy a szegény, szolgát tartani képtelen pap egykor hatalmasan szónokolt; de meglátva az ajtóval szemben lévő szószékből, hogy a disznócsordát hajtják, azon aggodalmában, hogy az ő malaczai othon maradnak, megfeledkezett a hely méltóságáról, s az ott elhaladó szomszédasszonynak kikiáltott, hogy az ő malaczait is csapja ki. Mondják továbbá, hogy keskeny földjeiket nem merik végig szántani, nehogy fel billenjenek.
A gagyi gyerekekről mondják (arra vonatkozva, hogy sok golyvás van köztök), hogy egyet, kinek golyvája nem volt, játszó társai azzal boszontották, hogy nem is gagyi; ez keservesen sirni kezdve, mentegetődzött, hogy az Isten még néki is adhat golyvát.
Régi időkben midőn az utak roszasága miatt, de ősi szokásból is, a férfiak lóháton utaztak, Sándor István, Udvarhelyszék fő királybirája, Gagyon átmenve, kérdezősködött a Böződbe menő ut felöl: Hát menjen fel az ur a Pistabá (a névután ragaszott bá bátyámat jelent) földjénél, osztán az Andrásbá erdeje alatt elé stb. De atyafi, felel a fő királybiró, én nem tudom, hogy hol van sem a Pistabá földje sem az Andrásbá erdeje. „Hát kied (kegyelmed) ki?” kérdi a bántódott gagyi. Én a főtiszt vagyok. „Nóhát elég bolond volt, a ki olyan főtisztet választott, ki még azt sem tudja, hogy hol a Pistabá földje”, mond gagyi atyánkfia.
S száz még száz más adoma, mi onnan ered, hogy sok golyvás van köztök s egy kissé talán buták is, de minden butaságuk mellett, még is kiélczelték és meggyalogoltatták a gagyiak József császárt, mint az megénekelte Dózsa Dániel barátom.
Gagynak van egy érdekes harangja, mely nem annyira régisége, mint a miatt nevezetes, hogy az Rákoczi Ferenc forgalomból kiment rézpénzeiből öntetett, mint körirata bizonyítja:
INDUST. Dr. PALFIANORUM EX MONETA CUPR DEPLORATO STATU TRANS. CONFLATO.
Oldalán 1701. év szám, körül a Rákoczi által veretett különbféle pénzek egy egy példánya van beöntve.
E harangnak másik hason párja 1848-ban ágyuvá öntetett; minő szeszélyes játéka a sorsnak, hogy a szabadság pénzéből Isten dicsőségére zugó, a hiveket imára hivó harang lesz és a harang ágyuvá válik, hogy a honnan szabadságát, Isten e legszentebb adományát, oltalmazza. Gagy kicsiny temploma 1666-ban épült, vagy is akkor, midőn Szt.-Abrahámtól elválva, önálló egyházmegyévé lett.
A falunál beszakadó Zongota patak völgyén, és a magas Gagy keresztje nevü hegyen vonul át a Kereszturról Kis-Küküllő völgyére menő országút. A Zongotának jobb partján egy Gagyra néző magas hegycsúcs emelkedik, melyet Várhatjának neveznek, de a követelt várnak ma ott semmi nyoma nincsen.
A Zongota patakával párhuzomoson fut le a Járpataka, ennek eredetén felül Földhid nevü hegyélen vonul át a szép asszonyok vagy más néven Tündérek útja.
Ez pedig egy rétyi honárká-hoz és a rikai kakas borozdá-hoz hasonló (alján 8 lépés átmérőjü 4–5 láb magas) földtöltés, mely innen északkelet irányban átmegy a kőrispataki erdőkre, hol a Rakotyástetőn, Gyertyános sarkán, Borzliktetőn át a Dömös sarkáig követhető vonala, itt rút árkok, szakadásak jövén közbe, tovább nem nyomozható, bár azt követelik, hogy egészen a Firtosig – melynek irányul – ment fel; délnyugotra menő része már tisztábban nyomozható, mert a Gagy keresztjénél átvág a solymosi, csőbi és zsákodi erdökön a Szászföldre. Most teteje sürün be van fával nőve; néhány helyen átmetszést tettem s közép mélységénél nehány hüvelyk vastag összeverődött vereses égett földréteget találván, azt téglaporladéknak itéltem, miért is az énlaki és martonosi (később meglátandó) romai castrumokhoz vezetett, téglával burkolt romai utvonalnak hittem; de vonalát követve, csakhamar meggyőzödtem, hogy az utvonal nem lehetett, oly meredek oldalokra érvén, hol még gyalog is alig lehet lecsúsztatni. E szerént tehát ez valamely iránytöltés vagy határvonal lehetett,* az egész Székelyföldöt átszelő (a Brassó közeli apáczai erdőktől kiindulva, a görgényi havasokig menő) főtöltésnek egy mellék ágazata, mert az Oroszhegynél elhagytuk fő vonal, mint később meglátandjuk, a Parajd közeli Rabsonné vára alatt csap át a görgényi havasokra, tehát az egész Székelyföldet déltől északnak menőleg szeli át, mig ezen mellékága azt keletről nyugotnak irányulva futja át. Részletesebb nyomozását a Partium leirásánál folytatandónak fenhagyván, most visza térek Gagy vize völgyébe.
Láss többet az e fajta töltésekről ezen kötet X-ik fejezetében.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
