Inkább kápolnaként említik.
A Fellegvár nyugati részét Szent Márton-hegyének nevezik a templom után. A templom ma is itt áll, a várfalon kívül.
Benkő szerint 1235-ben épült. Kolostor kapcsolódott hozzá, mert a templom melletti papilak beosztása kolostorszerű.
Az 1235-ös dátummal összevág az, hogy Brassóban ekkor a premontrei kolostorról van adat, mégpedig arról, hogy Friedrich von Hamborn vizitációt végez a premontrei nővéreknél. (Fabini) Nem tudják biztosan, hol volt a templomuk és kolostoruk. Nagyon valószínű, hogy a Szent Márton-templom volt az övék. (Györffy: i.m. I. 827.)
Losteiner úgy tudja, hogy később a szigorú ferencesek voltak itt, amíg át nem mentek a Szent Péter és Pál-templomhoz. (Orbán: i.m. VI. 329–330.)
A premontrei korra vonatkoztatható talán az 1280–1290. évi adat is: Drozza sororum. (Györffy: i.h.)
Későbbi adat nincs nővérekről.
A kápolna papja 1441-ben Péter presbiter. 1385-ben Zsigmond király 40 arany forintot ad a Szent Márton-kápolna javára, hogy ott misét mondjanak. (Urkundenbuch. III. 131.)
1515-ben Lőrinc káplán vezeti a templomot (Orbán: i.m. VI. 330.), aki a Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolna káplánjával jelen van a brassói káptalan gyűlésén. (Orbán: i.h. Benkő után.) Nem tudjuk, melyik volt a Mindenszentek-kápolna.
Az 1668. évi felirat a templom megújítását örökíti meg, de az újítás nem tüntette el a
templom gótikus stílusjegyeit: csúcsíves a főkapuja, és a két oldalkapu. A szentély és a hajó első része későbbi toldás.
Harangja 1521-ből származik: „Magister Andreas de Brasch 1521” felirattal.
A középkorban várfal vette körül a Szt. Lénárd kápolnát, a Bertalan-templomot, a Fekete-templomot és a Szent Márton-templomot. (Fabini)
Szent Márton-templom