9. ALVINC
9. ALVINC
1205-ben az okiratok Wynch Inferior néven írják. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 192.) 1248-ban Wynch, 1289-ben Wynch Inferior, 1290-ben Vinc, 1342-ben Olwynch, 1393-ban oppidum Alsowincz, 1510-ben Alwincz; 1552-ben Alvincz formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Lakói a XII. században mint német telepesek jönnek ide (hospites), és első templomuk is ebből a századból származhatott. (Göllner: Geschichte der D. in R. 27, 38.; Nägler: Die Ansiedlung) Sőt Nägler: (i.m. 128.) a XI. századra teszi a telepítést, Gyulafehérvártól délre. (Batthyaneum. II. 124.)
1264-ben János, a szatmári főesperes egyben a vinci plébános. (Urkundenbuch. I. 103.) 1318-ban Gotscalci–Godeschalk a plébános (Györffy: i.h.), akit 1308-ban Gorscalcusnak írnak. (uo.; Batthyaneum. II. 125.; Documente. XIV. C., I. 93.) 1330-ban György (Geo) a plébános. (Györffy: i.h.; Batthyaneum. i.h.) 1334-ben Miklós plébános a pápai tizedjegyzék szerint 3 fertó ezüstöt, 1 és fél dénárt fizet, 1335-ben pedig fél márka ezüstöt. (Batthyaneum. i.h.; Györffy: i.h.) 1361-ben János a plébános, aki az egyház rektora: rector eccl. in Vich. Inf. (Batthyaneum. i.h.) 1466-ban Zsigmond plébános egy birtokeladás ügyében tanúskodik. (uo.) 1472-ben Mihály a Szent János káplánja. Bizonyára temploma egyik oltárának vagy kápolnájának a neve. (uo.) 1341-ben László vinci plébános egyben szolnoki főesperes. (Documente. XIV. C., IV. 46.) 1439-ben Antal a plébános. (Urkundenbuch. V. 312.) 1451-ben ismét említik plébánosát, de név nélkül. (Urkundenbuch. i.h.)
Középkori plébániatemploma – amely ma is áll – a XIV. századból származik, tehát feltételez egy előbbi templomot. Eredetileg háromhajós templom volt, de ebből csak a középhajó maradt meg és a szentély az eredeti boltozat nélkül. A lebontott mellékhajók maradványai a hajó közti befalazott ívek. Tornyot csak a XIX. században kap.
A szentély külsején falfestmények nyomai küzdenek az elmúlással. Egykor erős várfal vette körül, amelynek ma csak igen romladozott maradványai állanak. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 7.)
A második világháború után annyira megrongálódott, hogy mennyezete is beszakadt.
A 70-es években javították ki. (Korunk. 1972. 357.)
1300-ban Erzsébet, Herbord özvegye, 5 márkát adományoz a ferencesek Szent Erzsébet-templomának javára (frbus Minoribus) és tízet a domonkosoknak (predicatoribus is Vinch.). (Györffy: i.h.; Batthyaneum. i.h.) (Urkundenbuch. I. 214, 215.)
1361-ben fr. Alardus a B. Szűz Mária-templom priorja, tehát domonkos. (György: A Ferencrendiek. 364.) (Urkundenbuch. II. 190.)
A domonkosok temploma és rendháza a reformációt követően, a szerzetesek eltávolítása után, rommá lesz és romjaiból építik fel újra, de már kastélyként. Bod Péter szerint Martinuzzi építteti a kastélyt 1546– 1551., mások szerint Bethlen Gábor, de az utóbbi legfeljebb csak javíthatott és bővíthetett a már meglévő kastélyon, amely ma is Martinuzzi nevét viseli. (Schematismus. 1882. 18.) 1550–1551-ben építették. Ebben gyilkolták meg Martinuzzit 1551. dec. 17-én. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.)
A második világháború után ismét romlásnak indul, mivel a kommunista rendszer alatt raktárnak használják.
A reformáció évszázadában a katolikus hívek előbb lutheránusok lesznek és egy ideig azok is maradnak, mint általában a németek és szászok Erdélyben, mivel ők voltak többségben. Egy 1510. évi oklevél szerint a magyarok és délszlávok jogokat követelnek a plébánia vezetésében, egy magyar és egy délszláv hívő részvételével. Hunyadi János balkáni hadjáratai idején ugyanis a török elől Erdélybe menekült délszlávok közül többen Alvincen telepednek le és katolikusok lesznek. Ezek azonban a XVI. század végére beolvadnak, és a németek is megfogyatkoznak annyira, hogy 1590-ben a helyi pap Gamuzeus (aki bár lutheránus) már nem németül, hanem magyarul prédikál, és a lutheránus hitet a XVII. század elején a református váltja fel, és az övék lesz a középkori plébániatemplom is. Ekkor szűnik meg a vinci egyház kapcsolata a szászsebesi káptalannal, ugyanis az továbbra is lutheránus és német marad. (Kelemen Emlékkönyv. 316–324.)
A vinci vallási életben új színt hozott a habánok megjelenése. 1621-ben Bethlen Gábor, majd 1646-ban I. Rákóczi György telepíti le a Svájcból Morvaországon és Magyarországon keresztül ide menekült újkeresztényeket. (Bunta Magda: Az erdélyi habán kerámia. 13–14.)
A XVI. században megszűnt katolikus egyház a XVII. században újra megjelenik, mégpedig igen érdekes körülmények között. Az 1690. évi török háborúk miatt a törököktől üldözött bolgárok előkelőbbjei közül sokan Erdélybe menekülnek. Ugyanakkor a bolgár
ferences tartomány atyái közül is többen kerülnek Erdélybe, és Alvincen is megtelepednek. Előbb a görög katolikus templomban kapnak helyet, de mivel a közös templomhasználat a görög katolikusoknak nem tetszett, 1729-től saját templomot építenek, és rendházat. Ez a mai római katolikus templom és plébánia. A római katolikus egyház anyakönyve több mint 50 bolgár család nevét őrizte meg. (Istkovits: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. 470.; Schematismus. 1882. 17.)
A XVIII. század közepén a fent említett habánok is katolikusok lesznek, s így a reformátusok létszámát kétszeresen is meghaladják. Megkísérlik a középkori Szent Katalin-templom visszaszerzését, de eredménytelenül. (Schematismus. 1882. 17, 18.)
Martinuzzi kastély
Martinuzzi kastély
Református templom
Katolikus templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
