10. BÖLÖN
10. BÖLÖN
1334-ben Belen néven jelentkezik az oklevelekben (Beke: Az erd. egyházmegye. 104.;
C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1512-ben Nagybelen (Barabás: SZOKL. VIII. 236.) formában. 1567-ben mint Beoleon (Orbán: Székelyföld. III. 22.) a regestrumban 130 kapuval szerepel, 1690-ben Bölönfalvaként (Orbán: i.m. III., 21., jegyz.) említik.
1334-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, György a pápai tizedjegyzék szerint 2 régi banálist fizet. (Beke: i.h.; C. Suciu: i.m.; Documente. XIV. C., III. 201.)
Az is ismeretes, hogy ez a középkori templom a szűz és vértanú Szent Katalin tiszteletére volt szentelve, amint azt az 1512. évi oklevél tanúsítja, amikor a nagybölöni templom vitricusa Kandal Oszvald volt. (Barabás: SZOKL. VIII. 236.)
A templom a gótikus kor alkotása, amiről keskeny csúcsíves ablakai tanúskodnak. (Orbán: i.m. III: 21.; Bálint I.: Judeţul Covasna. 137.)
1720-ban tűz pusztítja, aminek következtében újjáépítik és annyira átalakítják, hogy régi stílusára csak az említett ablakok emlékeztetnek.
A régi leírásból ismerjük a következőket: „szép nagy kőtemploma napkelet felől bolthajtásos és napnyugat felől való nagyobb részben mennyezetes.” Kívül elölről két kőlábra, hátulról pedig hat kőlábra támaszkodott, míg a templom bejáratánál négy-négy lábra bolthajtással épült tornác volt, mely utóbbit 1776-ban építették. (Kelemen: Művészett. I. 216., az 1789. évi unitárius vizitációs jegyzőkönyvből).
Ezt az átalakított templomot a múlt század végén lebontják és 1894-ben építik helyébe a 25 m magas kupolájú templomot. (Bálint I.: i.h.) A régi templomról megőrzött felirat:
„We sis verborus Chuidquid agis, prudenber agas et respice finem”. (Székelyföldi vártemplomok 81.)
A templom műemlék jellegét ma csak a monumentális bástyás várfal őrzi, amelynek részletes leírását ugyancsak az 1789. évi vizitációs jegyzőkönyvből ismerjük: „körülvétettetik jó magas kőfallal, vagyis várral, melynek tetején körös-körül rész szerént faragott kövekből, rész szerént téglákból különböző formájú csipkézések vadnak, s azokon alol kilövő ablakocskák... belölről follyosó... négyszögletű két bástya... négyszegeletű szép torony..., jó magas száron álló nyolcszögletű meg aranyozott pléh csillagzat... A várnak dél felől való oldalában... küsded bástyácska...” (Kelemen: i.m. 215, 216.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 222.)
A vár építési idejéről a várfalon olvasható felirat tájékoztat: „Az erősség és az igen szilárd torony az Úr nevében a bölöni lakosság munkájából épült az Úr 1617. esztendejében”. (Entz G.: Székely templomerődök. 2, 6.)
1690-ben a Thököly-féle betörés fenyegetésekor... „boldogtalan állapotban való várban szorulásának idejében” a védelemről törvényeket hoznak a bölöniek. (Orbán: i.m. III. 21., 2. jegyz.) A reformációig katolikus a falu, templomával együtt. A reformáció idején átéli a változásokat (lutheránus, református és unitárius a falu), a többség azonban az unitárius vallásnál állapodik meg és örökli a régi templomot is. Már 1569-ben unitárius papja van: Sikó György. (Székely vártemplomok. 81)
I. Rákóczi György uralkodása idején a hívek egyötöde református. Az egyházi javakat közösen használják, és úgy látszik egy ideig a templomot is. A reformátusok 1768-ban külön templomot építenek maguknak a várkastélytól keletre, a temetőkertben. A reformátusoknak sokáig nem volt tornyuk, és a XVIII. század közepéig az unitáriusok harangjait használták, amíg saját harangot szerezhettek maguknak. (Orbán: i.h.)
A XVIII. században itt unitárius és református anyaegyház van (Benkő J.: Transsilvania. II. 189, 228.), és e század elején is.
Unitárius templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
