18. KÁLNOK
18. KÁLNOK
1225-ben jelentkezik először a forrásokban, amikor Miklós fiát, Lászlót említik Kálnokról. (Fejér: Codex Dipl. IV. 2. 360.; Orbán: Székelyföld. III. 51., 1. jegyz.) 1332-ben Kálnuk (Beke: Az erd. egyházmegye. 105.; Orbán: i.h.), 1459-ben Kálmon (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven szerepel az oklevelekben. Az 1567. évi regestrumban 11 kapuval jegyzik. (Orbán: i.h.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, László ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 7 régi banálist fizet, 1334-ben Péter 3 régi banálist, majd szintén ugyanazon évben Lőrinc 3 obulust. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 152.)
Orbán Balázs leírásából tudjuk, hogy Kőrispatak és Kálnok között a Kápolna-hegy nevű tetőn régi templom romjai voltak: tornya még 4 öl magasságban állott, falai pedig 1 és fél öl magasságban, 14 lépés hosszú, 8 lépés széles alapon, poligon záródású szentéllyel. Gyámköveinek helye egykori csúcsíves boltozatára enged következtetni. Ez lehetett a pápai dézsmák idején szereplő kálnoki papok temploma, vagy ennek elődje a román stílus korában. (Orbán: i.m III. 51., 1. jegyz.)
A templom a XVII. században pusztulhatott el. Ezután már csak Kálnok részére épül
templom benn a faluban. 1666-ban a reformátusok és unitáriusok közösen használják, de nem lehet tudni, hogy a Kápolna-hegyi templomról van-e szó vagy arról, mely benn a faluban épült. (SZOKL. VI. 309.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, majd unitárius és a templom is az övéké marad. Apafi idejében azonban a reformátusok többségben vannak és a templomot a maguk számára követelik. 1666-ban Apafi megbízottakat küld ki annak megállapítására, hogy kit illet meg a templom: „a két fél a templomon meg nem egyezvén, a két félt vegyék igaz connumerációba...” (SZOKL. VI. 309.) Ettől kezdve a maior pars címén a templom a reformátusoké lesz. (Juhász: Ref. egyházmegyék. 55.)
Az unitáriusok külön templomot építenek, melynek a XVIII. század elejéről származó karzatfestését a művészettörténet számon tartja. Ekkori fatornya is. Ez egyben a templom építési idejére is enged következtetni: a XVII. század végén vagy XVIII. század elején építhették. (Kelemen: Művészett. I. 104.)
A XVIII. században református és unitárius anyaegyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 191, 228.) és e század elején is hasonlóképpen.
Más egyháza vagy temploma nem volt Kálnoknak.
Kálnoki torony romja
Unitárius harangláb
Református templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
