35. SEPSIKŐRÖSPATAK
35. SEPSIKŐRÖSPATAK
1332-ben Kemuspotoknak, illetve Kecruspotoknak írják (Beke: Az erd. egyházmegye. 106.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1459-ben Kerespataka (C. Suciu: i.m.) néven említik az oklevelek. 1567-ben a regestrum Kewreospataka néven 20 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 49.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi banálist fizet, 1334-ben 4 régi banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; C. Suciu: i.m.; Documente. XIV. C., III. 151, 201.)
A nagyon megromlott állapotba jutott templomot 1788-ban javítják, majd 1859–1868 között majdnem teljesen újjáépítik. (Schematismus. 1882. 40.)
Középkori stíluselemeiből semmit sem őrzött meg, ellenben az újjáépítéskor a régi falakból, mint később kiderült, megmentettek több részt, ugyanis azokon középkori falfestmények kerültek felszínre, ha töredékesen is: Kereszten függő Jézus, Szűz Mária, jelenetek Antiochiai Szent Margit életéből, Napkeleti bölcsek, az apostolok közül Fülöp, Jakab és Máté. A boltozaton Maiestas Domini felirat, mely hasonló a homoródihoz. (Schematismus. 1882. 40.; V. Drăguţ: Arta gotică. 209, 261/47.; Bálint I.: Judeţul Covasna. 259.)
Régi emlék a harang is 1512-es dátumával és a következő szöveggel: Meister Endres C. U. Kron hat dise glock gossen. (Orbán: i.m. III. 50.)
Érdekes adat a középkori településről, hogy 1382-ben János klerikust, Bálint fiát Kőröspatakról a szörényi püspök, Longo Campon szenteli diakónussá a kolostor templomában a câmpulungi (Campo Longo) guardian ajánlólevelére. (SZOKL. I. 78.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején átéli az új vallási változásokat: református, unitárius, majd ismét református lesz, de úgy, hogy egy része továbbra is unitárius marad és közösen használják a középkori templomot, a harangokat, sőt a templom vagyonát is, és közös alapból fizetik papjaikat.
Ez a közös birtoklás a XVI. század folyamán csak egy ideig tart, mert 1735-ben Kastal János vizitációs jegyzőkönyve szerint a Veres-templomnak nevezett középkori templom az unitáriusoké marad, a reformátusok pedig Kálnoky Farkas patrónusuk révén külön templomot kapnak. (Schematismus. 1882. 40.)
A reformáció korában a katolikusok sem szűnnek meg teljesen, a Kálnoki család 1426-ban épült kápolnáját használják. A kápolna a Kálnoki-kastély északi oldalán csatlakozott a kastélyhoz s építési dátumához híven gótikus stílust képviselt. (Orbán: i.h.)
A XVIII. században megszaporodó katolikusok 1752-ben kérelmezik az egykori katolikus templom visszaadását, arra is hivatkozva, hogy a szenvedő keresztrefeszített Krisztus és a Boldogasszony képe a katolikus korra emlékeztet. A kérésük csak 1781-re teljesül, amikor az unitáriusok nem kis ellenkezése ellenére visszaadják a katolikusoknak, akik csak hatalmi beavatkozással veszik birtokukba a templomot és a parochiális épületeket, sőt a külső birtokokat is. (Orbán: i.h.; Schematismus. 1882. 40.)
A XVIII. században református és unitárius anyaegyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 191, 228.), és e század második felétől, 1781-től katolikus anyaegyháza is. (Schematismus. 1882. 40.)
Más egyház nem volt Sepsikőröspatakon.
Katolikus templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
