14. CSÍKSZENTLÉLEK
14. CSÍKSZENTLÉLEK
1333-ban jelentkezik először neve az okiratokban, de Spiritu Sancto néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 179.; Orbán: Székelyföld. II. 31.; Documente. XIV. C., III. 163.) 1567-ben a regestrum 14 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.) 1569-ben Zentlélek, 1602-ben Szentlélek, 1638-ban Szent Lélek (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, János 1 banálist fizet, 1334-ben 2 banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 163.) Az utóbbi befizetést Benedek pap eszközölte (Documente. XIV. C., III. 199.)
A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a XIV. század elején.
A mai templom a XV. századi gótika alkotása, de ebből a korból is csak a szentélye maradt meg változatlan hálóboltozatával, csúcsíves diadalívével és ablakaival, valamint fali szentségfülkéjével, mely falusi mester alkotása. A téglából készült bordák egyszerű gyámköveken nyugszanak és zárókövek nélkül futnak össze. Apszisa a nyolcszög három oldalával záródik. A csúcsíves ablakok mérművei hiányzanak.
A hajót 1806-ban meghosszabbították, amikor új mennyezetet kapott. Ekkor építették tornyát is. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 73.; Batthyaneum. I. 109.; Orbán: i.m. II. 31–32.; Banner: Csík.; Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)
A déli kapu kerete a román-gótikus átmeneti kor alkotása a XIV. századból. (Banner: i.m.)
Művészettörténeti értéke a szárnyasoltár, mely 1914 óta a Magyar Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Korát a két címeres felirata jelzi: „Insignia Filiorum Czako 1510. Insignia Regis Ungarie.” Az évszámot Czakó család címere és a Jegelló kori magyar címer fogja közre. A Czakó-fiakban Czakó Jánost és Czakó Benedeket sejtik. „Talán a legjellegzetesebben képviseli a csíki művészetet. Rajta, részletekben, már renaissance motívumok is feltűnnek.” (Balogh J.: Az erd. renaissance. 125–126/305.) Képei: Szentlélek eljövetele, Szent Ferenc stigmái, Szent Erzsébet, Szent Anna, két csoport női szent, a keresztre feszített Krisztus, Mária és Szent János között. (Balogh J.: i.m. 306.; Roth: Die d. Kunst in S. 138–139.; Rados: Magyar oltárok. 59.; Endes: i.m. 77.).
A szárnyasoltárral egykorú a harangja, amiről felirata tanúskodik: ANNO DOMINI 1511 patrum gromate. Az utóbbi rész összekevert betűi Jahve nevét rejtik. (Batthyaneum. I. 103.)
A betűk átmeneti formát képviselnek a minuszkulás írásból a latinba és a reneszánszba. (Balogh J.: i.m. 152.)
A középkorban és azóta is tiszta katolikus falu.
A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.), és e század elején is tiszta katolikus falu, csak katolikus templommal. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
A katolikus templom belseje
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
