4. CSÍKMENASÁG
4. CSÍKMENASÁG
1567-ben a regestrum 67 kapuval jegyzi Menasság néven. (SZOKL. II. 221.) 1601-ben Meneság (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1602-ben Menes Ag (uo.) formában fordul elő.
Templomára utaló okleveles adat csak 1583-ból ismeretes, amikor katolikus papja van. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 141.)
Temploma azonban sokkal régebbi, Árpád-kori, a XIII. század első feléből. Ennek emléke és jele a sekrestye és a sekrestye falában másodlagosan megőrzött román kori rózsaablak.
A rózsaablak kőlapja kör alakú, középső furata domborúan faragott levélkoszorúval övezve. A koszorún kívül van még négy áttört keresztszár. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink. 6.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 228.; Banner: Csík.; Endes.: i.m., 22., 73. jegyz.)
Ugyancsak az első építési kor maradványai a román kori rózsaablakok (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.), melyek formájukkal egyedülállók.
A román kori alapokra a XV. században építik a mai gótikus templomot, késői csúcsíves stílusban.
A szentély megőrizte eredeti csúcsíves vonásait: a nyolcszög három oldalával záródik. A diadalív csúcsíves. Hálóboltozata épen megmaradt. A boltozati gyámkövek kehely idomúak és díszítésük változatos. A bordák kereszteződéseiben festett címerekkel pajzsocskák vannak felerősítve. A zárókövek helyén szintén festett korongok díszlenek. Az egyik címerpajzson az ősi székely címer egyik változata ismerhető fel. (Szőnyi: i.h.; Endes: i.m. 73–74.)
A templom külön ékessége a bordák közötti falfestmények. A gótikus korban készültek, de későbbi átfestéssel, amit a hajó festett deszkamennyezetén az 1455-ös évszám jelez. A bordák közé festett képek: Nap, Hold, 4 próféta, 4 evangélista, Mária–Magdolna, Borbála, Katalin, Ilona, Margit, Anna, Klára, Zsuzsánna, amint az egyes képekhez minuszkulás betűkkel beírt nevek jelzik. (Orbán: Székelyföld. II. 40.; Endes: i.m. 74.)
A gótikus kor emléke a szentélyben a fali szentségfülke a XVI. század első feléből, csúcsíves vakárkádokkal, reneszánsz levéldíszekkel. (Batthyaneum. I. 108–109.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 99, 221.)
A templom leghitelesebb értéke a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött szárnyasoltár, felirata szerint 1543-ból való. A templom főoltára volt, de a XVIII. században „modern aranyozott oltár szorította ki helyéről s a déli oldalcsarnokba kerüli”. Hajnald püspök fedezte fel.
Az oltár közepén Madonna szobra, kétoldalt két kisebb méretű szobor (szentek). A szárnyak festett képein Jézus élete az angyali üdvözlettől a feltámadásig. Felirata: Regina celli (így) letare 1543. Divald szerint ez a dátum csak a befejezését jelzi, mert 1520-ban készült és nem egy mester kezeműve. Az oromban Szent Anna Máriával és a kis Jézussal. Díszítései reneszánsz stílust képviselnek. A szárnyképek rokonságot mutatnak a csíkszentléleki szárnyasoltár képeivel. (Szőnyi: i.m. 232.; Balogh J.: i.m. 148, 150, 303.; Batthyaneum. I. 97–98.; Orbán: i.m. II. 41.; Endes: i.m. 77–78.; Rados: Magyar oltárok. 60.; Bíró: Erdély művészete. 69.)
A templom hajóját barokkosan átalakították. Mennyezete lapos, de megmaradtak csúcsíves emlékeiből a torony alatti bejáró kőkerete, a déli kapu keleti profilja és a támpillérek.
Az oldalcsarnokot 1858-ban építették hozzá, mai tornyát pedig 1836-ban. A déli kapu kerete részben megmaradt a kőkerítésben (Szőnyi: i.m. 228.)
Egyik harangját 1542-ben öntötték. Felirata: „O rex gloriae veni in pace 1542.“ Egy másik 1604-ből való, de 1835-ben újraöntik, reá alkalmazva a régi felírást: „O rex gloriae Jesu Xte, Veni in pace. Paulus, fudit. A.D. 1604.“ (Batthyaneum. I. 103.; Orbán: i.m. II. 41.)
Mindvégig katolikus.
Katolikus templom
A katolikus templom belseje
Madonna-szobor
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
