8. CSÍKSOMLYÓ
8. CSÍKSOMLYÓ
1333-ban a pápai tizedjegyzék Sumlov (Sumbov) néven írja. 1444-ben villa Somlyo, 1519-ben Bárdotfalva (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrumban 13 kapuval jegyzik Várdotfalva néven. (SZOKL. II. 220.) 1591-ben Somlyóként (C. Suciu: i.m.) szerepel.
1333-ban plébániatemploma van, papja, Pál ebben az évben 10 régi banálist fizet, 1334-ben Miklós pap 2 régi banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 179.; Orbán: Székelyföld. II. 12., 1. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 170, 199.) Pál pap úgy is szerepel, mint sacerdos de Chik, ami nem jogosít fel arra, hogy külön plébániára gondoljunk, amint azt Beke és Orbán és a Harghita Kalendárium (1974. 205.) feltételezi.
A pápai tizedjegyzék korának temploma román kori alkotás volt. Szent Péter és Pál tiszteletére volt szentelve és az egyházközség ma is Szent Péter egyháza néven ismeretes.
Román kori a torony két oldalán látható két félköríves ajtókeret és valószínűleg a torony alsó része is. Az egyik ajtó innen a kriptához vezet. (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.; Orbán: i.m. II. 20.; Banner: Csík.) Az első középkori templomnak eredetileg nyugati és déli bejárója volt. A XV. században bővített és átépített mai templomba másodlagosan helyezték el. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)
A XV. századbeli építkezés stílusjegyeit főképp a torony őrzi: a gótikus ablakok, részben befalazva, a támpillérek és a kerítésbe befalazott kőkeretek (pl. egy késő gótikus ajtókeret).
Az első építési korszakból román kori lehet a pálfalvi keresztelőkút vagy szenteltvíztartó is.
A tornyán szereplő évszám (1680) a javítás és bővítés idejét jelzi. Ehhez kapcsolódik az az adat, mely szerint 1681-ben Vitus Pilutius marianopolisi érsek két új mellékoltárt szentel Szűz Mária és Szent István tiszteletére. (Az Oltár. II. 126.)
Az akkori templom hajóját sima boltozat fedte, a szentély boltíves volt.
1757-ben annyira roskadozó állapotba kerül, hogy új templom építését tervezik, de erre csak 1795–1805 között kerül sor. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 341.)
1823-ban a tornyát magasítják. (Az Oltár. i.h.)
A középkori templom öröksége az egykori szárnyasoltár. A templom újjáépítésekor eltávolítják és 1888-ban szétbontják. Két szárnyképe a budapesti Szépművészeti Múzeumba, az oltárszekrény és predella az Erdélyi Múzeumba kerül és később a középső kép is a Szépművészeti Múzeumba.
Stílusa és a Jagelló kori címer alapján készítési idejét 1510–1520 közé teszik. Ez a címer a jobb oldalán látható, baloldalt pedig a székely címer.
A középső kép Szűz Máriát ábrázolja, szentek (Szent Péter, Szent Pál, Szent Ferenc, Szent Domokos) között. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 304, 218., 263. kép; Rados: Magyar oltárok. 60.) Ugyancsak a régi templomból maradt meg egy XVI. századi (1518–1820) kisebb szárnyasoltár.
Az Erdélyi Múzeum őrzi (Balogh J.: i.m. 305., 214. kép.)
A Csíki Múzeumban őrzött Vir doldorum szintén a Szent Péter-templomé volt az 1520-as évekből. (Balogh J.: i.m. 305. kép, 206.)
Utoljára 1911-ben újították színes ablakokkal és művészi falfestményekkel. (Az Oltár. II. 127.)
Katolikus plébániatemplom
Csíksomlyói Madonna
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
