31. KISSOLYMOS
31. KISSOLYMOS
Az 1567. évi regestrum Kis Solijmos néven 32 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) 1492-ben és 1506-ban már szerepel a neve. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 181.) 1576-ban Kis Solymosként (C. Suciu: Dicţionar istoric.) említik a források.
Orbán Balázs örökíti meg, hogy „Kissolymoson alol, a völgy bal oldalán egy régi templomrom volt, melynek már az ő idejében is csak a helynév őrizte emlékét”. A dombot, ahol a temploma állott, most is Szentegyházbércnek vagy Csonkaháznak nevezik. Jelenleg az unitáriusok temetője. Pontos helyét ma se ismerik. Annyit azonban megőrzött a hagyomány, hogy a falu két faluból alakult s költözött a mai helyére. A csonkatemplom lehetett a költözés előtti falu temploma, s akkor ez olyan régi, hogy biztosan a középkorban épülhetett. (Orbán: Székelyföld. I. 152.)
A faluban levő templomról 1638-ban vannak adatok, amely már a csonkatemplom felhagyása után, de 1638 előtt megvolt, mert ekkor már arról folyik a vita, hogy melyik protestáns egyházé legyen a templom.
1697-ben egy tanúvallomás beszél az egykori csonkatemplomról, mely az alsó határban volt valamikor. Egy másik tanú pedig azt vallja, hogy a csonkatemplom alatt volt a megye földje. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 182.)
Az 1638-ban már létező templomot valószínűleg 1642-ben lebontják, mert ahogy a vallomás kifejezi „... fából építenek új templomot a helyén, amint a szószéken olvasható AEDE HAEC SACRA SANCTAE TRINITATI DEO AEDIFICATA ERAT EX FUNDAMENTO E MATERIALIBUS LIGNEIS ANNO 1642...”
Ugyanezen felirat szerint ezt a templomot 1784-ben egészen újraépítik, most már kőből, tornyostól: „ANNO 1784 RURSUS EX FUNDAMENTO UNA TURRI E MATERIALIBUS LAPIDEIS... EXTRUCTA.”
Szürkére festett kazettás mennyezete 1848-ban készült. 1880-ból való különálló faharanglábja messze a templomtól, a régi temető mellett áll.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején többségben unitáriusok lesznek és nekik marad az 1638-ból ismert – tehát már a faluban lévő – templom, a fejedelmi bizottság döntése alapján, a kisebbségben maradt reformátusok hátrányára.
1640-ben azonban megváltozik a helyzet. Ekkorra a faluban tért hódító szombatosok a Rákóczi György-féle törvények kényszere nyomán reformátusok lesznek, s így a reformátusok jutnak többségbe, s ők kapják meg a templomot, javaival együtt. Ezt erősíti meg egy 1679. évi vallomás: „Az, mely templomba itt Kis Solymosban én most járok, gyermekkoromban az Unotáriusoké vala… Az Szombatosoknak pedig az Égető János kertiben vala templomok…” (Dávid L.: i. h.)
A templom nélkül maradt unitáriusok csak jóval később tudtak maguknak templomot építeni, mert 1726-ban azt írják a templomukról, hogy „nemigen régen építtetett”. Helyébe 1799-ben építik a mai templomot. (Dávid L.: i. h.; B. Nagy M.: Stílusok. 49.; Juhász: Ref. egyházmegyék. 42.)
A XVIII. században unitárius és református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 188, 227.), és e század végén is csak unitárius és református temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
